Nem mindegy, melyik hónapban, vagy melyik napon vásárolunk eurót a lakbérre, vagy devizát a nyaralásra. A trendekre és a banki ajánlatok közti különbségekre is érdemes odafigyelni.
Középárfolyammal számolva 47 lejt „veszített” az, aki május 7. helyett június 7-én vásárolta meg a 200 eurós lakbérének megfelelő valutát. Ez csak egy a számtalan példa közül, amely azt bizonyítja, hogy érdemes odafigyelni, mikor és hol vásárolunk be más pénznemekből. A valutaárfolyamot pontosan előre jelezni képtelenség, ha lenne valaki, aki tudná, mennyit fog érni egy euró a lejhez képest egy hónap múlva, hatalmas nyereségre tudna szert tenni (például ha minden pénzére bevásárolna abból a valutából, amely várhatóan felértékelődik, majd eladná a magasabb árfolyamon). A trendeket persze lehet prognosztizálni, május elején például írtunk róla, hogy várhatóan tiszavirág életű lesz az olcsó euró.Ha nem is vetjük be jóslási képességünket a valutapiac esetén, azért néhány hasznos tipp figyelembe vételével értékes lejek maradhatnak a pénztárcánkban.
Az árfolyamról
Az árfolyam alapvetően egy arány: kifejezi, hogy mennyit ér egy fizetőeszköz egy másikhoz képest. Alapvetően kétféleképpen tüntetik fel: a közvetlen jegyzés (direct quote) azt fejezi ki, hogy mennyi hazai valutát lehet vásárolni egy egységnyi külföldi valutára. A közvetett jegyzés ennek az ellentéte: egy hazai valuta értéke van kifejezve külföldi pénznemben. Romániában a közvetlen jegyzés a megszokott: a 4,5 lejes euróárfolyam azt jelenti, hogy egy külföldi valuta (euró) megvásárlásához 4,5 egységnyi hazai pénzre (lejre) van szükség.
Most akkor lej/euró vagy euró/lej?
Érdekesség, hogy a direkt jelölés ellenére a tőzsdéken, a pénzügyi szektorban nem a matematikailag logikusnak tűnő lej/euró (azaz hány lej jut egy euróra logika) jelölést használják, hanem az árfolyamot az EUR/RON kulcsszó alatt találjuk, ami a nevező és hányados „szerepcseréje” ellenére azt jelöli, hogy 1 euró hány lejbe kerül. Romániában informálisan a lej/euró megjelölés is megszokott.
A híradásokban, gazdasági újságokban, portálokon általában a középárfolyamot, úgynevezett referencia-árfolyamot közlik egy valutapár esetén. Ezt a központi bank (esetünkben BNR) állapítja meg, de fontos figyelni rá, hogy az adott napra érvényes értéket mindig aznap 13 órakor közlik, ugyanis a bankközi devizapiacon és a kereskedelmi bankok váltóarányai alapján állapítják meg a középárfolyamot. A középárfolyamon viszont szinte sose lehet kereskedni, azaz valutát vásárolni, vagy eladni. A bankok, valutaváltók egy bizonyos árréssel (spread) dolgoznak ehhez képest: a valutát mindig drágábban adják el, és olcsóbban vásárolják fel ennél.
Hol érdemes valutát váltani?
Míg kisebb városokban, ahol csak a nagyobb kereskedelmi bankok vannak jelen, még mindig helyt áll az a régi tézis, hogy érdemesebb a bankokkal szemben a kisebb valutaváltó irodákhoz fordulni, nagyobb városokban egyre gyakoribb, hogy egyes bankok jóval előnyösebb váltóarányt kínálnak, mint a csak erre szakosodott cégek. Valutaváltás előtt mindig érdemes például ezt az oldalt konzultálni, hogy kiderüljön: melyik banknak van a legelőnyösebb eladási/vételi árfolyama, majd ezeket a valutaváltó irodák által kifüggesztett értékekkel összehasonlítva érdemes meghozni a döntést. Ha a múlt pénteki árfolyamokat böngésszük például, kiderül, hogy a legjobb (Banca Romanească ) és legelőnytelenebb banki eladási árfolyam ( BCR ) között 0,11 lejes különbség van, ami 200 euró vásárlása esetén már 22 lej. A banki vételi árfolyam esetén is van a különbség, a legjobb árfolyam ( OTP Bank ) és a legelőnytelenebb között ( Leumi Bank ) 0,07 lej a differenciál, ami 200 euró eladása esetén például 14 lej.
Egymást közt megéri, csak nem mindegy, kivel kötünk üzletet
Magánszemélyek is gyakran szeretnének valutát váltani egymás közt, például a középárfolyamban megegyezve mindketten jól járnak: az, aki eladja a valutát, a banktól kevesebbet kapna érte, az, aki megvásárolja, biztosan többen adna érte a pénzintézetnek. A magánszemélyektől, hirdetés-alapon zajló tranzakcióval azonban érdemes vigyázni, például nehogy hamis legyen a bankó. A magánszeméllyel folytatott tranzakciót, mint megoldást inkább csak akkor ajánljuk, ha legalább ismerősi viszony áll fenn a felek között.
Az, hogy egy alkalommal az egyik bank kínálta a legjobb árakat, nem jelenti azt, hogy következőkor is ott találjuk a legjobb árfolyamot: a pénzintézetek tudatosan, például valutaigényüknek, stratégiájuknak megfelelően alakítják ki a váltóértékeket a többiekhez képest, ha például nem szeretnének, vagy csak kevesebbet szeretnének valutaváltással foglalkozni (többletük van, vagy csak nem találják jövedelmezőnek a tevékenységet), egyszerűen magasabb árrést állapítanak meg.Arra azért mindig vigyáznak a pénzintézetek, hogy az egyiknél kifüggesztett legjobb eladási árfolyam és a másiknál szereplő legjobb vételi árfolyam véletlenül se találkozzon, netán átfedje egymást: ebben az esetben ugyanis úgynevezett arbitrázs profitot érhetne el valaki azáltal, hogy az egyik helyen megveszi, a másik helyen pedig eladja (vagy fordítva) a valutát.
Mikor vásároljunk valutát?
Az időpont kiválasztása lényegesen bonyolultabb, mint a helyszíné: van, akinek nincs is választása, például ha fizetési napon fizeti a lakbérét, és nincs megtakarítása, csak az aznap érvényes árfolyamon tud váltani. Azonban ha van egy kis megtakarításunk, vannak általánosan alkalmazható, már-már „szabályok”. Például a Horvátországba nyaralni készülők tudják, hogy a kuna általában egész nyáron folyamatosan értékelődik fel, így ha tavasszal vásárolják meg a nyaraláshoz szükséges valutát, sokat megtakaríthatnak.
Megoldások árfolyam-kockázatra
A valutaárfolyam-kockázat feloldására a pénzügyi szektor megannyi megoldást keresett, és talált, de ezek főleg cégek, vagy nagy összeggel kereskedő ügyfelek számára érhetőek el. A határidős valutaügylet például egy bizonyos, idegen valutában meghatározott összegnek egy jövőbeni időpontban, az ügylet megkötésének időpontjában meghatározott árfolyamon történő megvásárlására vagy eladására vonatkozó kötelezettségvállalás.A devizaopció keretében az opció jogosultja (vásárlója) egy opciós díj fizetése ellenében jogot szerez arra, hogy egy előre meghatározott devizaösszeget megvásároljon vagy eladjon az üzletkötéskor meghatározott kötési árfolyamon. A deviza-swap ügylet két valuta kamatának kicserélése egy meghatározott időtartamra vonatkozóan, kedvező likviditás elérése érdekében. Az ügyfél számára az előnyt a számítás alapjául szolgáló bankközi kamat jelenti.
Városi legendák keringenek róla, hogy szerdán vagy csütörtökön érdemes valutát vásárolni, ekkor a legolcsóbbak a devizák. Ezt cáfolja számításunk, melyben 2012. április 18 – 2013. április 18. között elemeztük az euróárfolyamot. Az derült ki, hogy az egy éves periódus alatt átlagosan hétfőn volt a legalacsonyabb, míg szerdán a legmagasabb az árfolyam, igaz a különbség nem túl szembetűnő, egy eurónál mindössze 0,37 banis különbségről beszélhetünk, vagyis a hétfői napokon 0,082%-kal volt olcsóbb az euró, mint a szerdaiakon. Ez a már példaként említett 200 eurós lakbér esetén éves szinten 8,8 lejes megtakarítást jelent.
Persze semmi garancia arra, hogy a következő egy évben is a hétfői lesz a legjobb nap a valutaváltásra: ha például mindenkihez eljutna az itt leírt információ, biztosan nem a hétfő végezne az élen, sőt, a nagy kereslet miatt egy-kettőre a „legdrágább nappá” válna.
Figyeljünk a kamatokra is!
Két árfolyam összehasonlításakor érdemes lehet a pénz „idő-értékét” is figyelembe venni, vagyis azt, hogy két időszak között mennyit kamatozhatna az adott összeg. Például ha nekünk decemberben van szükségünk devizára, de már januárban megvan a pénzünk rá, és azt gondoljuk például, hogy év elején olcsóbb az euró, még mielőtt bevásárolnánk, érdemes megnézni azt is, hogy egy év alatt mennyit kamatozna az összeg euróban, és mennyit lejben. Ha a kamatkülönbözet nagyobb, mint a prognosztizált árfolyam-különbözet, nem éri meg már az év elején végrehajtani a deviza-tranzakciót.
Hasonló algoritmus alapján kiszámoltuk azt is, hogy az elmúlt hét évben átlagosan melyik hónapban volt alacsonyabb az euróárfolyam. Eszerint áprilisban érte meg leginkább eurót vásárolni, és decemberben volt a legelőnyösebb eladni: a különbség a két átlagárfolyam között itt már 0,12 lej.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!