Csökken a villanyszámla, de a zöldenergia-biznisz tönkretétele az ára

A támogatási rendszer újragondolásánál kedvezőtlenebb, a bizonytalanságot megtartó köztes megoldással próbálja mérsékelni a villanyszámlát a kormány: a szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint bár nem csökkentik a megújuló energiatermelők támogatását, elhalasztják a kifizetések egy jelentős részét. Hogyan? A romániai zöldbizonylat rendszer szerint minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt megawattórák után egy meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthet. A bizonylatok száma attól függően változik, hogy az üzem milyen erőforrásból termel. Itt vezet be megszorításokat a kormány, a rendelet szerint júliustól a napenergiából előállított áramért járó 6 tanúsítványból 4-et, a szélenergia esetében 2 tanúsítványból egyet, a vízierőművek által termelt energiáért pedig 3 tanúsítványból szintén egyet értékesíthetnek a megújuló energiát termelő vállalatok. A bizonylatok másik részét, bár megkapják, de csak 2017-2018 után adhatják el. A Ziarul Financiar arról ír, hogy ezzel gyakorlatilag 1-1,5 milliárd eurónyi kifizetést tolnak át egy következő kormányzati ciklusra a döntéshozók.

Az ügy egyáltalán nem új keletű. Március elején írtunk róla, hogy a zöldbizonylatok egy átlagos villanyszámla értékének a 12,5%-át teszik ki, az arány pedig folyamatosan nő. Áprilisban először Constantin Niţă energiaügyi miniszter beszélt arról, hogy a megújuló energia-termelők az eddig kapott zöldbizonylatoknak csak a felét értékesíthetik 2013 júliusa és 2017 januárja között. Később Victor Ponta miniszterelnök nyilatkozott arról, hogy eltűnik az energiatermelési hozzájárulás (taxa de cogenerare) tétel a villanyszámláról, de az Országos Energia Ügynökség (ANRE) elnöke, Niculae Havrileţ sietve helyretette, és közölte, hogy a miniszterelnök által sugallt információkkal ellentétben nem a zöldenergia-termelők, hanem a fűtés és villamos energia egyidejű szolgáltatását kínáló energiatermelők hatékonyságát támogatja a kormányfő által említett tétel (a zöldenergia termelés egyébként valóban külön tételként szerepel a számlán – a szerk.). Május végén már arról volt szó, hogy akár 10%-kal is csökkenhet a villanyszámla júliustól, mivel mérsékelik a zöldbizonylat-rendszer támogatását. Erre ismét Niculae Havrileţ reagált, azt nyilatkozta, hogy a kormánynak több figyelmet kellene fordítania a lakosság jövedelmének a növelésére, mint az energiaárak alacsony szinten tartására. Úgy látja, csak a nagy jövedelemmel rendelkezők számára kedveznek az alacsony energiaárak. Victor Ponta miniszterelnök az ANRE elnökének a kijelentésére azt mondta: „A tanácsok osztogatásában mindenki nagyon jó, az ANRE elnöke is. Én azt várom el tőle, hogy az európai szabályok betartásáért feleljen, mert egyelőre úgy látom, a szélenergia-stratégián kívül nem sok mindennel foglalkoznak. Inkább csinálja a dolgát (az ANRE vezetője) és kevesebb tanácsot osztogasson” – mondta a kormányfő. A miniszterelnök múlt héten arról is beszélt, hogy a Románia iránt érdeklődő befektetőket elriasztják a hazai, uniós szintén is legversenyképtelenebbnek számító energiaárak. A mostani, a kifizetések halasztásáról szóló döntésről megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán , az ANRE igazgatósági tagja fejtette ki az intézmény álláspontját.

Hogyan reagál az ANRE a kormány döntésére, miszerint elhalasztják a zöldbizonylatok kifizetését?- Nem ért meglepetésként minket, hónapok óta tárgyaltunk a minisztériummal. A kormány számára az volt a fontos, hogy a gáz-, valamint a villamosenergia-piac liberalizálásából adódó drágulásokat ellensúlyozza. Ez a döntés elsősorban a nagyfogyasztókat érinti, ugyanis ők jóval nagyobb mértékben támogatják a megújuló energiaforrásokat, mint a háztartások. A kormány célja, hogy amennyire lehet, csökkentse a villanyszámla árát.

Az elmúlt hetekben több változat is elhangzott annak kapcsán, hogy a villanyszámla összegének hány százalékát teszi ki a zöldenergia-termelők támogatása. Önök szerint mekkora az arány?

– Attól függ, hogy milyen kategóriájú fogyasztóról beszélünk. Minden megawattóra után körülbelül 50-53 lejről beszélünk, házi fogyasztók esetén ez a számla értékének a 10-12%-a, de egy ipari fogyasztónak, amely olcsóbban kapja az áramot, akár a 30%-ot is elérheti az arány.

Milyen mértékben csökkenhet az intézkedés hatására a villanyszámla?

– Ezt nehéz megbecsülni. Idénre eredetileg 10 millió zöldbizonyítványt számítottunk kiadni, ha ezt a lépést júliustól alkalmazzák, 2-2,5 millió nem kerül értékesítésre. Egy 20-25%-os visszaesés esetén 10 lejjel csökkenhet a megawattóránkénti 50 lej körüli támogatás értéke.

Az a vád mennyire állja meg a helyét, hogy Románia az egész Európai Unióban a legnagylelkűbb a zöldenergia-termelők támogatásával?

– Nem tudom, hogy mennyire igaz, hogy a miénk a leginkább ösztönző rendszer, de egyike a legjobbaknak. Viszont ez a bizonytalanság, ami tavaly december óta fennáll a támogatásokkal kapcsolatban, annyira elriasztotta a befektetőket, hogy bármennyire is kedvező a rendszer, már nem tud új beruházókat vonzani.

Arra számítanak tehát, hogy visszaesik az elmúlt években az energiaszektorban tapasztalt jelentős befektetések növekedési üteme?

– Már visszaestek. Több mint öt hónapja zajlik a vita, ez a legrosszabb. Nincs egy határozott döntés a kormány részéről, és ez árt a leginkább.

Nagyon sok támadás érte a zöldbizonylat rendszert. Mennyire román specifikum?

– Nem mi találtuk ki, vannak még országok, ahol ilyen rendszerek működnek. Amikor mi ezt kidolgoztunk, a Nagy-Británniában működő rendszert vettük alapul, de Lengyelországban is hasonló a támogatási típus. Nyilván a 27 tagországból jóval kevesebb azon országok száma, ahol zöldbizonylat-rendszer működik, többségük szabályzott áras rendszert alkalmaz, kötelező átvételi árat szab meg. Ez valamivel egyszerűbb, míg a zöldbizonyítványos a piaci mechanizmusokra alapul.

Éppen ezért a zöldbizonylatok árát is részben a piaci kereslet-kínálat határozza meg.

– Így van, de emellett egy felső és alsó korlát van megszabva. 2005 óta, amióta a rendszer működik, az éves átlagár közel volt a maximum értékhez.

Az intézkedés hatására hogyan változhat az ár?

– Most éppen alacsonyan vannak az árak, mert a piac várja, hogy mi történik a támogatási rendszerrel. (Az OPCOM tőzsde szerint jelenleg 40 euró körüli áron kereskednek a zöldbizonylatokkal – a szerk.) De nyilván, ha 2,5 millió zöldbizonylatot kivonunk a rendszerből, csökken a kínálat, nyilván az árak nőnek.

Ha viszont drágulnak a bizonylatok, a döntéshozók eredeti szándéka kerül veszélybe: lehet, hogy nem, vagy csak alig csökken a villanyszámla.

– Pontosan így van.