Mi történt a Bank of Cyprus romániai betéteivel?

A ciprusi bankválság sztorijának lényege többé-kevésbé ismert a nagyközönség számára: először úgy volt, hogy mind a kis-, mind a nagybetéteseket megsarcolják, egyhetes huzavona után dőlt el, hogy csak a 100 ezer euró fölötti megtakarításokkal rendelkező (főként külföldi) vagyonosokkal fizettetik meg az adóparadicsom árát, 40%-os, vagy akár 60%-os különadóval. A történetet részletesen tárgyaltuk itt, itt, és itt is. A romániai Bank of Cyrus válságtörténetét is követtük: április 1-én került lakat először a kirendeltségre, hogy megelőzzék a betétesi rohamot, aztán folyamatosan hosszabbítgatták a zárva tartás időtartamát, és kiderült, hogy vevőket keresnek, sőt, még jó sok jelentkező is akad. Jegybanki források az elmúlt napokban érdekes részleteket osztottak meg az üggyel kapcsolatban, ezeket szemlézve próbáljuk most összerakni a puzzle-t.

Kezdetben csak az a döntés született meg, hogy felfüggesztik a Bank of Cyprus működését, mindaddig, amíg találnak egy vevőt, aki átveszi az aktívákat és passzívákat. Ezt a BNR is egy jó ötletnek, és a betétesek védelmében hozott döntésnek tartotta. A történet akkor vált „izgalmassá”, amikor ciprusi központi bank visszautasította a Transilvania Bank és a Raiffeisen Bank ajánlatait a Bank of Cyprus romániai kirendeltség ének teljes vagy részleges felvásárlására, és közleményében azt írta: alternatív megoldásokat keres a helyi egység betéteinek az áthelyezésére. A betétek ugyanis, mint utólag kiderült, tényleg veszélyben voltak. „Abban az esetben, ha a BNR nem tudta volna meggyőzni a ciprusi hatóságokat arról, hogy ne alkalmazzák a betétadót a romániai kirendeltségnél levő megtakarításokra, a bukaresti fiók bezárt volna, érkezett volna egy csapat Nicosiából, amely átvetette volna az összes dossziét, és akár 60%-os adóval sújtotta volna a 100 ezer euró fölötti, kisvállalkozások és magánszemélyek által lekötött betéteket” – mondta Adrian Vasilescu , a jegybanki kormányzó tanácsadója a ZF Live -nak.Az is napvilágot látott, hogy a ciprusi jegybank felvásárlási visszautasítása után

intenzív tárgyalások kezdődtek,

Mugur Isărescu kormányzó nem csak a ciprusi vezető bankárokkal (akik állítólag már a végkimerülés szintjéig dolgoztak, és kérték, ne kiabáljanak velük, mert fáradtak) folytatott hosszas vitát a betétek megmentése érdekében, de Washington és Brüsszel is bekapcsolódott az ügy orvoslásába. Vasilescu szerint a BNR egy olyan megállapodás megkötésén dolgozott, melynek értelmében a Bank of Cyrpus betétei romániai fennhatóság alá kerülnek.

Arról nem szól a fáma, hogy Isărescu milyen eszközökkel győzte meg a ciprusiakat (állítólag pontos számításokkal igazolták, hogy ha megadózzák a romániai betéteket, 10-szer rosszabbul járnak, mintha átteszik őket egy másik ciprusi tőkéjű bankba), de a Bank of Cyprus romániai kirendeltségének bezárása utáni harmadik héten kiderült, hogy a Marfin Bank Románia átveszi a Bank of Cyrpus romániai fiókjától a 77 millió értékű megtakarításokat és a 82 millió értékű hiteleket. Ezt a ciprusi központi bank április 25-én jóvá is hagyta. Az ügy pikantériája, hogy a Marfin Bank a Cyprus Popular Bank helyi leányvállalat a, a Popular Bank viszont az a pénzintézet volt Cipruson, melynek egészséges hitelállományát a Bank of Cyprus kapta meg, de facto egybeolvadt vele.

Akkor miért pont ennek a banknak a leányvállalata vette át a romániai Bank of Cyprus ügyfeleit?

Azért, mert míg a Marfin Romániában önálló entitásként, leányvállalatként van jelen, vagyis tevékenységét teljesen egészében a BNR ellenőrzi, addig a Bank of Cyprus csak kirendeltségként volt (és van még mindig, ugyanis a „cirkursz” lejárta után kinyitott és mintha mi sem történt volna, továbbra is rekord magas betéti kamatokat kínál) jelen az országban, a BNR ellenőrzési hatásköre korlátolt, és a betéteire is a ciprusi törvények (lásd adókivetések) érvényesek. Azzal, hogy a Marfinhoz kerültek az ügyfelek, megszűnt a veszélye annak, hogy az adó őket is érintse, sőt, a betétek mögött immár az Állami Garanciaalap áll.A Marfin Bankban először április 29-én érték el betéteiket a román Bank of Cyprus volt ügyfelei, a hitellel rendelkezők is bizonyára várták a napot, hogy végre törleszthessenek, egy hónapig ugyanis ez is ellehetetlenült. A Marfinnak Romániában 33 működő egysége van, tavaly 183 millió értékű betétállománnyal rendelkezett, 11%-kal nagyobbal, mint 2011-ben. A bank likviditása „átlagosan felüli” volt, de Ciprus plusz

20 millió euróval tőkésítette fel,

hogy biztosan meg tudjon felelni a kihívásoknak. A működése kapcsán azóta napvilágot látott részletek szerint a Bank of Cyprus átigazolt alkalmazottainak mintegy harmada tiltakozik az ellen, hogy a Marfinhoz továbbították őket egyik napról a másikra, és jogi lépéseket fontolgatnak. A felsorolt garanciális tételt sok ügyfél kevésnek találta, és ahogy tudta, vitte a pénzét a Marfintól.

1300 Első Lakás hitel garanciájának felel meg a legnagyobb betét,

ami a Bank of Cyprustól a Marfin Bankhoz került át, értéke több mint 100 millió lej (körülbelül 24 millió euró) volt. Az összehasonlítás nem véletlen, íme, egy újabb pikáns részlet: piaci források szerint a betétet az Kis- és Középvállalkozások Országos Hitelgarancia-alapja képezte a ciprusi bankban. A garanciaalap többségi tulajdonosa a gazdasági és a kereskedelmi minisztérium. A kis- és középvállalkozóknak nyújtott hiteleken túl ez az intézmény garantálja az Első Lakás programban résztvevők kölcsöneit is a kereskedelmi bankok felé. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) szerint egy átlagos Első Lakás hitel 38 ezer euróra (165 ezer lejre) rúg, és mivel a garanciaalap tavaly óta csak a kölcsönök felét garantálja, a Ziarul Financiar kiszámolta, hogy az óriásbetét összege körülbelül 1300 hitelgaranciának felel meg. Nem csoda hát, hogy ennyire harcolt a BNR a bajba jutott betétesekért.