A fogyasztás 98%-át hazai (?) termelők uralják, romániai specifikum, hogy az ital több mint felét műanyagpalackban adják el. Hogy állnak a gyártók az újrahasznosítás terén, és mekkora az ízesített sörök piaca?
Háromból két erdélyi, ha a barátaival találkozik egy teraszon, sört rendel – derül ki a Gfk Románia kutatásából, melyet az Országos Sörgyártó Egyesület (ABR) megrendelésére készítettek. A sör otthon is jól fogy: minden második erdélyi issza az italt, miután hazatér a munkából. „A sör beilleszkedett a hazai fogyasztók életstílusába, kiegészíti, és elengedhetetlen velejárója a családi és baráti eseményeknek – jelentette ki Constantin Bratu , a szövetség elnöke keddi, kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Az Erdélyben, 1024, 18 évesnél idősebb személy bevonásával tavaly nyáron készült felmérés szerint a lakosok 40%-ának nem hiányozhat a nyár során a hűtőjéből a sör. Összehasonlításképp: a fagylalt esetében az arány 14%. Az erdélyiek 70%-a hidratációs céllal iszik sört, és kétharmaduk vallja, hogy az ital megakadályozza a vesekő kialakulását.
A piac 90%-át fedik le
Az Országos Sörgyártó Egyesület még 2004-ben alakult, célkitűzése, hogy a sörkultúrát népszerűsítse, hogy támogassa az egészséges vállalkozói közeget és az alkohol felelős fogyasztását. Utóbbi célt egy 2005-ben elfogadott kódexszel önszabályozták, mely kimondja, hogy tilos a reklámokban kiskorúakat, terhes nőket és sofőröket mutatni. Az egyesületbe öt nagy romániai gyártó: a Bergenbier , a Heineken Románia , a Romaqua Group , az Ursus Breweries és a United Romanian Breweries Bereprod tömörül, de egy kisebb termelő, a Clinica de Bere is csatlakozott nemrég. Az egyesület tagjai a hazai fogyasztás 90%-át adják. A felsorolt termelők összesen 12 gyárat működtetnek az országban, és két nyersanyag-szolgáltatóval, a Komló Termelő Szövetség gel és a Souflet Malţ Romániá val működnek együtt.
Bővülő, erős ágazat
Tavaly a hazai sörpiac 7%-kal 18,2 millió hektoliterre bővült. A hazai gyártók 16,6 millió hektoliteres forgalmat könyveltek el, ez 6,5%-kal több az előző évinél. Ezt az egyesület a jó idővel és a számos sporteseménnyel (EB, olimpia) magyarázza, és nem a vásárlóerő megugrásával. „2013 erős fiskális nyomással debütált, reméljük, hogy a jövedéki adó megnövelése nem fog túl negatív hatást gyakorolni a piacra” – taglalta Bratu.
Romániában a fogyasztás 98%-a hazai gyártású termékekből áll. „Hagyományosan alacsony az import aránya (2%, 0,43 millió hektoliter), az a pár termék, ami külföldről érkezik, különlegesség, és nem kifizetődő a hazai gyártása, de ha egyik-másikra megnő az igény, a hazai gyártók készek hazai gyártósorukba venni ” – véli az egyesület elnöke, aki azt állítja: a hazai sörgyártó cégek esetében nem lehet adócsalásról beszélni.
Hazai, de külföldi!
Bár vitathatatlan, hogy a hazai sörök nagy része itthon készül, a sörgyártók jó része nincs hazai tulajdonban. A többek között a Becks, Straropromen, Stella Artois, Leffe, Noroc termékeket gyártó Bergenbier belga , a Temesvári, Azuga, Stejar, Ciucaş, Grolsch, Redd’s, Peroni termékeket is forgalmazó Ursus dél-afrikai , a Tuborg, Skol, Guiness, Holsten, Carlsberg termékeket gyártó United Romanian Breweries Bereprod dán (Carlsberg Breweries), a többek között a Ciuc, Golden Brau, Bucegi, Silva, Neumarkt termékeket is gyártó Heineken Románia holland többségi tulajdonban van, az egyesül tagjai közül csak a Romaqua Group (Borsec) áll hazai tőkéből. A külföldi gyártók azért termelnek itt, mert a sör, mint termék, súlyos, szállítása többe kerül, mint egy helyi termelőegység fenntartása.
„A szeszes italok jövedéki adójának 60%-a Romániában a söreladások révén folyik be, az EU-s átlag csupán 31,7%. Ez nem (csak) azt jelenti, hogy nálunk magasabb a jövedéki adó a sörre, és hogy jobban fogy, hanem azt is, hogy ez a legfehérebb ágazat. Csak 2012-ben az egyesület tagjai 283 millió eurót fizettek be a központi költségvetésbe az áfa, a jövedelemadók, társadalmi hozzájárulások, és különböző más adók révén. A szektor közvetlenül 4250, közvetlenül és közvetve 76 ezer munkahelyet tart fenn.”Az export tekintetében sem áll rosszul az ország, tavaly rekordszintre, 230 000 hektoliterre nőtt a kivitel, ez több mint egy közepes gyár kapacitása – tudtuk meg a sajtótájékoztatón.
A sörgyártók 1,2 milliárd eurót fektettek be az országban, tavaly pedig elérte a 10 millió eurót a beruházások értéke – ez 5 Nemzeti Aréna építési költségének felel meg – mondta Bratu, aki hangsúlyozta: erős verseny van az ágazaton belül, 150 márkanév van forgalomban.
Szociokulturális sajátosságok
A romániai sörpiac érdekessége, hogy a fogyasztók négy különböző csomagolás: az üveg, a PET palackok, a dobozok és a csapolt sör között választhatnak. A műanyagpalackban vásárolt sörök aránya tavaly elérte a 52,5%-ot, üvegben található az eladott italok 28,2%-a, dobozban a 15,8%-a, csapolt a 3,5%-a. Bratu szerint ennek két oka van, az egyik, hogy a romániaiak jellemzően megosztják a söreiket a barátokkal, míg például Németországban ez nem jellemző: mindenki a saját sörét issza. A másik kézenfekvő ok az ár/mennyiség arány, ez nagyon fontos a romániai fogyasztó számára. Míg egy romániai állampolgár átlagosan 24,5 percet dolgozik egy sör áráért, addig egy német csak 3,7 percet, az európai átlag pedig 5 perc – ismételték el számításaikat. A szövetség szerint annak ellenére, hogy a hazai sörfogyasztóknak kell az egyik legtöbbet dolgozniuk, hogy megvásárolják az italt, fogyasztásban az elsők között vannak. Romániában átlagosan 90 literes sörfogyasztás jutott minden lakosra tavaly (2005 óta ez folyamatosan nő), ezzel Európában a hatodik helyet foglaljuk el Csehország, Ausztria, Németország, Lengyelország és Litvánia után. A sörgyártók kiszámolták: a 90 liter sörért a romániaiak átlagosan 4400 percet, azaz 73 órát dolgoztak tavaly, hetente pedig 3-4 sört fogyaszt el egy lakos.
Környezetkímélés
Újságírói kérdésre felmerült, hogy más nyugat-európai országokhoz hasonlóan miért nem szorgalmazzák a hazai sörgyártók is a műanyagpalack- és dobozbegyűjtő automaták elterjedését. Ezek a gépek általában levásárolható jegyet adnak a palackok újrahasznosításáért cserébe, melyet az üzletekben lehet levásárolni. Constantin Bratu azt mondta: ők az Európai Bizottság irányelvéhez csatlakozva inkább a szelektív hulladékgyűjtés hívei, az automaták csak a jéghegy csúcsán levő problémát oldanák meg. „Románia túl nagy, az emberek fele falvakon él. Ezek az automaták csak 5-6 kg palackot és dobozt képesek befogadni, túl nagy erőfeszítés lenne megoldani ezek ürítését olyan helyeken, ahol még szemételhordó vállalat sincs. Arról a romániai sajátosságról nem is beszélve, hogy 5-6 literes „bidonokban” vásárolunk ásványvizet, ezt az automaták nem tudnák kezelni. Négy-öt zacskóval érkezni a bevásárlóközpontokba kényelmetlen, sokkal jobb lenne, ha a lakóhely mellett lennének a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas kukák” – válaszolta az elnök.
Ízesített sörök
Nemrég arról írtunk, hogy a hazai sörgyártók szerint az ízesített sörök nagy potenciállal bírnak Romániában, a szegmens idén akár kétszeresére is bővülhet. Egyes európai országokban az ízesített sörök a teljes eladás 10%-át teszik ki.
ITT!
>>>
A Transindex kérdésére, hogy az ízesített sörök piaca mennyire vált fontos szegmenssé Romániában, Bratu nem tudott pontos választ adni. „A Romániában eladott sör 90-95%-a jelenleg hagyományos világos sör, a többi barna sör, vagy ízesített. Még nincsenek pontos adataink” – mondta. Becslések szerint amúgy Romániában 2010-ben az ízesített sör még csak 1%-át tette ki a teljes piacnak, 2012-re azonban ez az arány 7%-ra emelkedett. Gabriela Creţu, az Ursus Breweries brandmenedzsere korábban azt mondta, tavaly 100 ezer hektoliter ízesített sör fogyott Romániában, ez a volumen idén megduplázódhat.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!