Hiába a tiltakozás: bevezették az átalányadókat

Az ellenzék heves tiltakozása ellenére a képviselőház keddi ülésén 220:83 szavazati aránnyal megszavazta az adóügyi törvénykönyvet módosító 8/2013-as kormányrendeletet. Dan Manolescu pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, a törvénymódosítás elfogadásával 20%-ról 50%-ra emelték meg a kutatás-fejlesztési tevékenység költségeinek a cég nyereségéből leírható arányát. Emellett megemelték a sör jövedéki adóját is, 10%-kal, a képviselőház pedig elfogadta, hogy a kormány április 1-re előrehozta a dohánytermékek jövedéki adójának az emelését.

Bevezették a mezőgazdasági átalányadót

A törvényrendelet szerint megadóztatják a mezőgazdasági, erdészeti és haltenyésztési tevékenységet. A gabonatermesztés két hektárig mentesül az adófizetés alól, 2-től 50 hektárig az adóalap hektáronként 449 lej lesz, 50 hektár fölött pedig 395 lejre csökken. Burgonya esetén két hektárig szintén adómentes a gazdálkodás, majd 50 hektárig 3 488 lejre, 50 hektár fölött 3070 lejre számolják az adót. A kerti zöldségek termelőinek fél hektárig nem kell fájjon a fejük, majd 2,5 hektárig 4001 lej, 2,5-10 hektár között 3605, majd 10 hektár fölött 2563 lejben szabta meg az éves adóalapot a kormány. A szőlőművelők egy hektárig mentesülnek, két hektárig 1385 lejre, két hektár fölött pedig 1218 lejre kell adózzanak. A legmagasabb normákat a virágtermesztésnél találjuk: két hektárnál nagyobb területen már hektáronként 10 360 lejre számolják az adót.Két tehén tartása még adómentes, 50 tehénig állatonként 698 lej, 50 tehén fölött pedig 512 lejes jövedelemalapot határoztak meg. Sertések esetén az adófizetési küszöb öt darab, kilencig 56 lej, 10-150 között 181 lej, e fölött pedig 140 lej a norma. Adózás szempontjából a szárnyasok tartása a legkedvezőbb: 100 szárnyasig adómentesen gazdálkodhatunk, 100 és 500 között egységenként három lejre, 500 fölött pedig két lejre adózunk. 15 tehén tartásáért 13*698*16% = 1452 lejt kell évente befizetni, ugyanennyi juhért 22 lejt, sertések esetén pedig 210 lejt. Az éves befizetendő adómennyiségről itt írtunk összefoglalót. A székelyföldi kis- és közepes gazdálkodók többsége számára az új átalányadó elfogadhatatlan. Attól tartanak, hogy sok háztáji gazdaság számára nem marad más lehetőség, mint az önfelszámolás.

Kötelező átalányadó a mikrovállalkozásoknak

Az elfogadott törvény szerint azok a kis- és középvállalkozások, melyeknek éves forgalma nem haladja meg a 65 000 eurót, mostantól jövedelmük 3%-ával egyenlő adót kell fizessenek, attól függetlenül, hogy van-e profitjuk. Ez az adózási opció eddig is létezett, csak opcionális volt, és a 100 ezer euró alatti forgalommal rendelkező kkv-k esetében lehetett alkalmazni.A mikrovállalkozások adója azokra a cégekre vonatkozik, amelyek nem a banki, biztosítási, tőkepiaci, szerencsejáték, tanácsadási és menedzsment szegmensben tevékenykednek, előző évi forgalmuk nem haladta meg a 65 ezer euró lejben kifejezett értékét, és nincsenek állami, önkormányzati tulajdonban. A feltételek közül törölték azt, hogy legtöbb 9 alkalmazottja lehet egy mikrovállalkozásnak.Az újonnan létrejött vállalatok is árbevételük után kell adózzanak működésük első évében. Azok a cégek pedig, amelyek tavaly 65 001 és 100 000 euró közti forgalmat bonyolítottak le, és már kérvényezték, hogy a jövedelem szerint adózzanak, alkalmazhatják idén a mikro-adófizetési rendszert.

Kormányzati szinten egyébként felmerült, hogy júliustól 1,5%-ra csökkentené a mikrovállalkozások jövedelemadóját a Ponta-kabinet. Maria Grapini a kis- és közepes vállalkozásokért, a turizmusért és az üzleti környezetért felelős tárca nélküli miniszter nyilatkozta azt, hogy a mikrovállalatok adójából amúgy is nagyon kis összegek folynak be az államkasszába.

RMDSZ: nem az adóügyi illetékeket szabályzó törvényre

Az RMDSZ, akárcsak a PDL hevesen kritizálta a módosításokat. Korodi Attila Hargita megyei képviselő a szavazást megelőző vitában kijelentette: „Igazságtalan módon adóztatják a mezőgazdasági termelőket, az állattenyésztők esetében akár háromszor is megadóztatják ugyanazt a tevékenységet. Ez a törvény kontraproduktív is, hiszen míg eddig a kormányok azt próbálták ösztönözni, hogy a fiatalok maradjanak otthon, és fejlesszék farmjaikat, ez a törvény pontosan azokat ”bünteti„, akik ezt megteszik, mintegy ismét eltántorítva a fiatalságot”- derül ki a szövetség közleményéből. Korodi hozzátette, hogy a kis- és középvállalkozók kötelező érvényű 3%-os adózási rendszere cégek bezárásához vezethet. Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő felszólalásában az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatokat indokolta, amelyek kitérnek a földminőségének függvényében történő adóztatásra: „a történelmi Máramarosban vagy Háromszéken, a hegyvidéken vagy szigorú éghajlatú területeken nem lehet annyit termelni, mint a Bărăganban, mint ahogy a jobb minőségű föld is többet hoz, mint a gyenge. Ezért az adók 15-15%-os, valamint 30%-os csökkentését kérjük”. A képviselő fenntartotta azt a módosító javaslatát is, amely szerint a befolyt adó 70%-a maradna az önkormányzatnál, és csak 30%-a kerülne a központi költségvetésbe. Az RMDSZ az adótörvénykönyv módosítására 18 javaslatot nyújtott be, amelyek közül egy sem került elfogadásra. A Szövetség képviselőházi frakciója így nem szavazta meg a kormányrendelet elfogadásáról szóló törvénytervezetet.

Átalányadó: a turizmus következik

A kormány a hotelekre és panziókra is átalányadót készül kivetni. Ennek mértéke differenciált lesz a különböző szálláshelyek esetén – mondta elMaria Grapini turisztikai miniszter nemrég Kolozsváron. „Megállapítottunk pár releváns mutatót, a tervezet szerint adóilleték változni fog aszerint, hogy városi, vagy vidéki szálláshelyről van szó, hány csillagos a hotel, illetve hány margarétás a panzió, mekkora a foglaltsági szint, milyen tevékenységi kód (CAEN kód) alá tartozik a cég. Egy alacsony foglaltsági szintről indulunk, 50%-os kihasználtsággal számolunk a gyógyfürdők és 30%-ossal a többi szálláshely esetén. Így ha egy alacsonyabb összeget is, de mindenki fog fizetni, azok is, akik a rendszerváltás óta még sosem adóztak” – mondta a miniszter, aki szerint az illeték kisebb lesz, mint egy helyesen rögzített forgalom 3%-a, vagy amennyi a tisztességesen bevallott nyereség 16%-a lenne.