Egyéni- és mikrovállalkozásokra is vonatkozik az új pénztárjegyes könyvelés
2013. április 17. – 05:49
frissítve
A megfelelő kísérődokumentumokkal költségként is elszámolható a kasszajegy, ha teljesíti a megszabott feltételeket. Mindez a nem-áfafizetőkre is érvényes.
Március 14-től kasszajeggyel is elszámolható az áfa, tartalmazza a 84/2013-as kormányhatározat. A módosítás ismét felkavarta az éppen csak leülepedett port az áfamódosítások terén, hiszen a tavalyi év végén, szinte egyik napról a másikra kellett alkalmazkodjanak a vállalkozások a bevételezéskor fizetendő áfarendszerhez. Ahhoz, hogy egy kasszajegy áfája elszámolható legyen, tartalmaznia kell a vevő adószámát, illetve minden olyan információt, amelyeket egy egyszerűsített számlán is fel kell tüntetni. Emellett fontos kritérium, hogy a pénztárjegy bruttó, azaz áfás értéke nem haladhatja meg a 100 eurót, a központi bank napi árfolyamán számolva. Az efölötti összegre számlát kell kérni, hogy elszámolható legyen a vásárlási tétel. A pénzügyminisztérium pontosítása szerint minden kereskedő köteles a célnak megfelelően átalakítania pénztárgépét, amennyiben azt szeretnék, hogy a kiadott kasszajegyek áfa-leírhatóságra legyenek alkalmasak. Ha ezt nem teszik meg, kötelesek számlát kiállítani a vevő kérésére. Fontos: nem elegendő utólag, kézileg feltüntetni az ügyfél adószámát a pénztárjegyre.
Milyen egy egyszerűsített számla?
Pál-Antal Ildikó adótanácsadó részletezte, milyen tulajdonságokkal bír az egyszerűsített számla. Elmondta, hogy nem kell minden olyan adat szerepeljen rajta, mint a „normál” számlán, tehát nincs szükség sorszámra, a teljesítés dátumára, amennyibe ez eltér a kiállítás dátumától. Egyszerűsített számlát csak 400 eurós értékhatárig (áfával együtt) lehet kiállítani, a jegybank legutolsó hivatalos árfolyamán számolva. A dokumentumnak tartalmaznia kell a következőket:- kibocsátás dátuma- a szállító megnevezése- az áru/szolgáltatás megnevezése- a begyűjtött áfa mértéke, vagy annak kiszámítási módja
Szakportálokon és fórumokon sokan panaszkodnak arról, hogy egyelőre kevés töltőállomásnak és kereskedőnek sikerült a célnak megfelelően átalakítania pénztárgépét. Madaras Lőrincz könyvelő tapasztalatai szerint eddig kevesen képesek alkalmazni az új rendszert. „A régi pénztárgépeknél lehet, hogy nem is tudják elvégezni a módosításokat. Az újabb típusú berendezések újraprogramozást igényelnek, ami többletköltséggel jár a vállalatok számára” – fogalmazott Madaras. Máté Erzsébet Magda könyvelőségi szakértő hozzátette, hogy azok a kis cégek, amelyek 2013 február elsejétől áttértek a 3%-os jövedelemadó-fizetésre, az adózási alapból levonhatják a megvásárolt új kasszagép értékét.
Üdvözlendőnek tartják az új törvényt
A Pénzcsinálóknak nyilatkozó könyvelők mindegyike üdvözlendőnek tartja a módosítást. Karádi Katalin könyvviteli szakértő szerint az új rendelkezés fékezi az adócsalást, mert csak az érvényesen kitöltött pénztárjegy használható fel, ugyanakkor több figyelmet is megkövetel a vásárló részéről, hogy az új rendelkezésnek megfelelő dokumentumhoz jusson. „Vásárlás előtt érdemes megkérdezni, hogy az eladónak módjában áll-e helyes dokumentumot kiállítania, emellett tudnia kell az aktuális euróárfolyamot, hogy a kasszajegy értéke ne lépje át a 100 eurós határt” – meséli Karádi, aki szerint ha az eladóknak némi fejfájást is okoz a pénztárgépek módosítása, a beszerző vállalatoknak mindenképp pozitívumot jelent az új törvény, mert leegyszerűsíti a kisösszegű vásárlásokat, amelyekre eddig számla kellett. Máté Erzsébet szerint az egyedüli bonyodalmat az okozhatja, hogy ha a cégeknek nincs megfelelően kitöltött pénztárjegyük, nem írhatják le a vásárlásnál kifizetett áfát, így végülis többet kell befizetniük az államkasszába.
Költségként is elszámolhatóak a kasszajegyek?
„Ha a pénztárjegy eleget tesz az egyszerűsített számla kritériumainak, és bruttó értéke nem haladja meg a 100 eurót, akkor teljesíti a könyvelési elszámoláshoz szükséges formai követelményeket is. Viszont ahhoz, hogy a profitadószempontjából is leírható legyen, a vásárolt termék vagy igénybe vett szolgáltatás a gazdasági tevékenység érdekét kell szolgálja” – mondta el érdeklődésünkre Pál-Antal Ildikó adószakértő.
Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy az elszámoláshoz egymagában nem elég a pénztárjegy. „Szükséges a menetlevél vagy a kiszállási ív, a bevételezési okmány (NIR), fogyasztási lap (bon consum) illetve egyéb olyan dokumentum, amely szerepel a könyvelési, pénzügyi okmányokat szabályozó 2008–as évi 3512–es pénzügyminisztériumi rendeletben”.
Mi a helyzet az üzemanyagköltséggel?
Fontos megjegyzés az új törvény kapcsán, hogy ezentúl az üzemanyagjegyekre is érvényes lesz az új formai követelmény és a 100 eurós értékhatár. Karádi Kata szerint a benzinkutak esetében nem okoz nagy gondot a pénztárgépek adaptálása, mivel a legtöbb töltőállomáson már eddig is olyan kasszagépek voltak, amelyek fenntartották a helyet a szalagon az adószámnak. A pénztárjegyek ezután is le kell legyenek pecsételve, és szerepelnie kell rajtuk a gépkocsi rendszámának is. Az üzemanyagelszámolásnál alapvetően két eset lehetséges: azoknak az utazásoknak a költségét és áfáját, amelyek kizárólag gazdasági célból történnek, 100%-ban el lehet számolni, ezeket az utakat menetleveleken kell nyilvántartani. Amennyiben nem csak a cég ügyeiben utaznak az alkalmazottak, az üzemanyagot és a hozzá tartozó áfát csak 50%-ban lehet leírni. A kiutazási megbízásokhoz, menetlevelekhez csatolt benzinjegyekre is kell kérni az adószám feltüntetését, 100 euró feletti tankolás esetén pedig a számla kiállítását. „A ”régi fajta„ benzinbon ezentúl nem könyvelési okmány. Abban az esetben, ha az üzemanyagjegyen nem szerepel a cég adószáma, akkor az áfa sem lesz leírható, mert a pénztárjegy nem tartalmazza az elszámoláshoz szükséges formai követelményeket. Ha az értéke meghaladja a 100 eurót, számlát kell kérni. A formai követelmények akkor is kell teljesüljenek, ha az üzemanyagot nem gépjárműbe, hanem egy kéziszerszám működtetéséhez vásároljuk” – fejtette ki Pál-Antal Ildikó.
Mikró-adófizetők, PFA-k, figyelem!
Az adótanácsadó arra is figyelmeztet, hogy a jogszabály mindenkire érvényes, függetlenül attól, hogy milyen jellegű elszámoláshoz kell a pénztárjegy. „A mikróadó- fizető cégeknél nem számít, hogy a profitadó szempontból leírható–evagy sem pénztárjegy értéke, viszont fontos, hogy kivezethető legyen a pénztárból, és könyvelési szempontból elszámolhatóvá váljon” – ezért ők is csak olyan pénztárjegyeket könyvelhetnek le, amelyek megfelelnek az egyszerűsített számla feltételeinek. Pál-Antal Ildikó véleménye szerint a nem-áfafizető cégek is csak olyan kasszajegyeket számolhatnak el, amelyeken szerepel az adószámuk. Ha egy „merész” vállalkozó úgy dönt, hogy mivel a cége nem fizet áfát, továbbra is elszámolja a régi pénztárjegyeket, akkor egy adóellenőrzés során könnyen pórul járhat. Ebben az esetben nehéz lesz fenntartania, hogy a kasszajegy egy könyvelési okmány, ugyanis ez nincs benne a 3521/2008-as rendelet listájában. A fent leírtak értelmében a nem áfafizető egyéni vállalkozások, de még a nem profitadó-fizető civil szervezetek számára is javallott, hogy adószámos kasszajegyeket számoljanak el, az áfafizető egyéni vállalkozásoknak pedig egyenesen kötelező.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!