Azok a vállalatok, amelyek eddig átevickélték a válságot, mára a pénzeszsák aljára értek. Általában saját maguk ellen kérik a csődeljárás elindítását.
Az utóbbi öt évben 90 ezer cég vált fizetésképtelenné Romániában, a tendencia első számú nyertese pedig az a 2300 cég, amely a felszámolás virágzó üzletágában tevékenykedik. Szakértők szerint a piac jelentős növekedési potenciállal bír, mivel egyre több céget sikerül átszervezni és az árverésre bocsátott javakat is könnyebben elkapkodják majd. Tavaly a legnagyobb cég a szegmensben a Transilvania Felszámolóház volt, amely a bukaresti, kolozsvári, temesvári, nagyváradi és brassói kirendeltségein keresztül összesen 6,5 millió eurós forgalmat produkált. A száz legnagyobb felszámolócég árbevétele 2012-ben 22,5 millió eurót tett ki.
Tavaly 23 ezer cég ment csődbe
A Coface kimutatása szerint 2012-ben 10%-kal több vállalatot zártak be, mint 2011-ben és 20%-kal többet, mint 2010-ben. A felmérés szerint az elmúlt két évben a kiskereskedelmi vállalatok működtek a leginkább veszteségesen, de az építőiparban és a nagykereskedelemben tevékenykedő cégek sem voltak „túl” nyereségesek. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari, illetve a szeszes italokat forgalmazó vállalataikat zárták be a legkevesebben. A kimutatás szerint a legtöbb cég az ország déli, dél-keleti részében ment csődbe a tavaly.„A válság még nem múlt el és ugyanez lesz a trend az elkövetkező években is. Sok új procedúrába került cégnél tapasztalom, hogy ugyan átvészeltek egy nagyon nehéz 4-5 éves periódust, azonban mára a pénzeszsák aljára értek és már nem tudják finanszírozni a vállalkozásukat, nem tudják törleszteni a hiteleiket” – mesélte Máté Zsolt közgazdász, egy székelyföldi felszámoló munkatársa.
Általában a cégek saját maguk kérik a csődvédelmet
A szakember elmondása szerint általában a bajba jutott cégek kérnek saját maguk ellen csődeljárást, de természetesen ezt megtehetik a hitelezők is, ha a tartozás értéke meghaladja a 45.000 lejt és bizonyíthatóan nem tud fizetni az illető vállalat.„Ritkán fordul elő, hogy egy bíróságra letett csődkérésben nem szerepel már a kiválasztott csődbiztos neve. Ez aszerint alakul, hogy kit kér fel a kérelmező csődbiztosnak. Ugyanúgy működünk, mint a tanácsadócégek” – vázolta fel Máté arra a kérdésre, hogy hogyan dől el, ki vezeti le az átszervezést, felszámolást. Ugyanis ezt a két utat választhatja a vállalat, miután elindították ellene az eljárást. Az egyik egy kis reményt, a másik biztos megszűnést eredményez. Csőd esetén az ügyvezetést a csődbiztos veszi át, átszervezés esetén egy speciális ügyvezetőt neveznek ki a tulajdonosok, aki a csődbiztos felügyelete alatt vezeti a céget.„Az utóbbi időben egyre nagyobb az igény az átszervezésre. Ezért általában mi is ennek a lehetőségét mérjük fel először. Ehhez komplex, pénzügyi, jogi elemzéseket végzünk, tanácsokkal szolgálunk az átszervezési tervhez” – avatott be Máté. Ilyenkor még az is megtörténhet, hogy a cég teljesen át kell profilálódjon, fel kell hagyjon a főtevékenységével és valamelyik másodlagos tevékenységét fogja folytatni. Az is előfordulhat, hogy a gyártósorról ki kell vegyen néhány terméket, esetleg be kell zárjon munkapontokat.
„Az átszervezési terv alapvető célja, hogy 3-4 éves periódusban a folyó finanszírozási szükségletének kielégítése mellett a cég kifizesse a procedúra kezdetén felhalmozott adósságát. A csődbiztosnak felügyelő- és tanácsadó szerepe van, a fontos döntéseknél pedig szükség van a hitelezők beleegyezésére. A cél a csődtömeg csökkentése, vagy lehetőség szerint annak teljes megtérítése a hitelezők felé” – meséli Máté.
„Mindegyik eset másért érdekes. Én jobban szeretem az átszervezéseket, mert ahhoz, hogy tanácsot tudj adni, bele kell bújj a cég életébe, meg kell ismerni a múltját, pénzügyi elemzéseket kell készíteni, meghatározni a problémák okait, felmérni a lehetőségeket, megoldásokat keresni, ezeket első fázisban egy 3-4 éves tervbe kell becsomagolni, majd mindezt közép- és hosszútávra újranézni, minden hitelező szemszögéből” (M.ZS.)
Mennyit kap a csődbiztos?
A szakértő szerint a csődbiztos javadalmazása relatív és sok tényezőtől függ: számít az eszközállomány, a csődtömeg, illetve a cég mérete. A fizetés összegét a hitelezők szabják meg. Ha nincsenek értékesítendő javak, akkor a törvénybíró elkülönít egy minimális keretet, a felszámolási alapot, amelyből majd megtörténik a kifizetés. Ezt a cégbíróság illetékeinek feléből, illetve az eljárás során visszaszerzett pénz 2%-ából képezik. Ebből első körben a folyamat adminisztratív költségeit fedezik, második körben pedig a felszámoló díját fizetik ki. „A felszámolás célja az adósságok törlesztése, ehhez pedig értékesíteni kell a cég ingó- és ingatlanvagyonát. Ez általában felbecsült értéken történik, de mivel kényszerértékesítésről beszélünk, megtörténik, hogy csak a piaci ár alatt sikerül vevőt találni a javakra. Az értékesítési terv, illetve a kikiáltási ár meghatározásához a hitelezők beleegyezésére van szükség” – emelte ki a javadalmazásról szólva a szakértő. Hogy meddig tart egy ilyen folyamat, nagyon változó, függ a vagyontárgyak milyenségétől, a hitelezők realitás-érzékétől, illetve a törvényi keret szigorúságától. A szakembernek már volt olyan esete, amit ingó és ingatlanvagyon árverés mellett is sikerült egy év alatt lezárni, de van olyan ügy is, amelyik már kilenc éve húzódik.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!