Végre kirajzolódtak a ciprusi mentőcsomag feltételei, de a „válság” során előhúzott eszközök miatt a történet túlmutat pár milliárdos megcsapolásán, tönkretett egy gazdaságot, aláásta a bizalmat.
Ijesztő realitásokra világított rá a ciprusi bankválság. A lakosság eddig abban a tudatban élt, hogy 100 ezer euróig a banki betétje biztonságban van, de a mentőcsomag feltételeiként – az uniós döntéshozók tudtával / beleegyezésével, vagy javaslatára – premierként felmerült a kisbetetések vagyonának lefölözése. Az elfogadott terv sem teljeséggel megnyugtató: bár százezer euró fölötti megtakarítással nagyrészt valóban csak a külföldi gazdagok rendelkeztek, de sok ottani vállalkozónak, vagy akárcsak nagyobb lakásra gyűjtőnek hatalmas érvágást jelent a 40% körüli egyszeri illeték.
Az a meg nem erősített információ is elgondolkodtató, miszerint mialatt a ciprusi bankok zárva tartottak, milliárd eurók hagyták el a betétállományt, egyesek szerint a pénzintézetek angliai kirendeltsége nyitva tartott, onnan menekítették ki pénzüket a tőkemágnások. A válság margóján felmerült, hogy a lakosság pénze-e még a pénz, ha a döntéshozók korlátozhatják a letétbe, vagy csak a folyószámlára helyezett összeghez való hozzáférést. Az európai bankrendszerbe vetett bizalom amúgy is vékony jegén újabb rést ütöttek az elmúlt 13 nap történései, süllyedés-közeli az állapot. Lássuk, kinek milyen következményekkel kell számolnia.
Személyes tragédiák
A ciprusi bankválságnak sok vesztese van – írja a hvg.hu összefoglalója. A Laiki Bank dolgozói elveszítik munkájukat, ugyanis Ciprus második legnagyobb bankját egyik napról a másikra bezárják, és esélyük sincs, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén újra álláshoz jussanak. A nagybefektetők is pórul járnak, ugyanis a 100 ezer euró fölötti betéteket befagyasztják, és egyszeri illetéket vetnek ki rájuk, melyeknek fedezniük kell a veszteségeket. Becslések szerint ez elsősorban az oroszokat, a briteket és lettországi oroszokat érinti. Ciprus: drámai a hangulat - írásunk a ciprusi bankválság kirobbanásakor >>>
Recesszió, munkanélküliség, kivándorlás
Ciprus gazdasága nagy vesztes, mert úgy tűnik, a speciális adókörnyezetre épülő gazdasági modell megbukott. Egy offshore központ tőkekorlátozással nem tud működni, a csáberőt jelentő kedvezményes adókörnyezet is megszűnik. A könnyű pénz elszállingózásával vállalkozások is becsődölnek majd, csökkeni fog a ciprusi vásárlóerő. Ez megdobhatja a munkanélküliséget, a Société Générale francia pénzintézet pedig úgy becsüli, hogy a ciprusi GDP 2017-ig 20%-kal fog esni.
Londoni elemzők hétfői helyzetértékeléseikben azt írták, Ciprus várhatóan súlyos recesszióba süllyed a következő években. A Capital Economics két vezető közgazdásza, Jennifer McKeown és Jonathan Loynes felidézte, hogy Izland hazai összterméke hozzávetőleg 12%-ot zuhant az izlandi bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellenére is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50%-kal gyengült – írja az MTI.
Ez utóbbi lehetőségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, mivel eurózóna tag. Mások viszont azt gondolják, nem kizárt, hogy az EU-val szembeforduló társadalom inkább a közösségből való kilépés mellett dönt, hogy valutája leértékelésével segítse a gazdaság talpra állítását.
A következmények sora itt nem ért véget: a gazdasági visszaesés erősíti a kivándorlást, a szigetországnak valószínűleg privatizálnia kell a még állami kézben lévő nagyvállalatokat, le kell faragnia a jóléti kiadásaiból a versenyképesség visszaszerzése érdekében. Nagy vesztese a ciprusi válságnak a helyi ortodox egyház is, amely 100 millió eurót írhat le veszteségként.Cipruson Robert Peston , a BBC üzletrovatának szerkesztője szerint szinte biztosan véget ér a Szovjetunió összeomlása utáni években kialakult „látkép”, hogy a tehetős oroszok második otthonukba jártak a szigetországba, ahol orosz iskolákba járatták a gyerekeiket, orosz üzletekben vásároltak, és orosz nyelvű újságokat olvasgattak.
Inkompetencia
A nagy vesztesek közé sorolhatjuk az euróövezetet is. A Capital Economics elemzői szerint a ciprusi mentőcsomag ismét demonstrálta, hogy egy pénzügyi értelemben véve nagyon csekély probléma is a valutaunió egészét a katasztrófa szélére sodorja. Ez részben „abszolút hozzá nem értésre” utal. Az viszont, hogy Németország és más központi eurógazdaságok „készek lehetővé tenni hétköznapi emberek megtakarításainak megdézsmálását”, arra vall, hogy ezeknek az országoknak a részéről most már ellenállásba ütközik a déli eurógazdaságok további megsegítése, nem beszélve a teljes körű költségvetési unió létrehozásáról. A két közgazdász szerint a ciprusi tartós bankzárlat a szigetország euróövezeti tagságának időleges felfüggesztésével ér fel, ez is példátlan volt eddig. Timothy Ash , a Standard Bank londoni közgazdásza úgy látja, a ciprusi tőkekorlátozások számos belső EU-előírást sértenek, ezért bizonyosra vehető az intézkedés megtámadása jogi úton a károsultak részéről.
Bizalomvesztés
Nem csak az euróövezet, mint intézmény, hanem az Európai Uniós országok is megsínylik a ciprusi bankválságot. Timothy Ash szerint már csupán annak felvetése is, hogy a betétbiztosítással fedezett betéttulajdonosok megtakarításait bevonják a mentőcsomagba, a betétesek szempontjából „a Rubicon átlépésével” ért fel, és ezek után a túlméretezett bankszektorú többi eurógazdaságnak is „idegesen kell figyelnie” az esetleges betétmenekítés megindulásának jeleit. Egyes piaci pletykák szerint Ciprus után Szlovénia lehet a következő állam, mely segítségre szorulhat. Ezt azonban az ország központi bankja írásban igyekezett cáfolni, és kijelentette, hogy a déli állam nem is hasonlítható Szlovéniához. A központi bank adatai szerint az ország bankjainak mérlegfőösszege mintegy 135%-ára rúg a szlovén GDP-nek, mely lényegesen elmarad a ciprusi 800%-tól. A The Guardian cikke arra figyelmeztet, hogy Máltán és Luxembourgban is „túlnőtte” a bankrendszer mérete az ország gazdaságát.
Az EU-nak megtetszett a bankbetétek megcsapolása, mint módszer?
Egy készületben lévő EU-s jogszabály-javaslat értelmében a jövőben lehetségessé válhat, hogy a nem biztosított (jelenleg 100 ezer euró fölötti) bankbetétek részt vegyenek a hitelezői veszteségmegosztásban egy bank szanálása esetén – közölte az Európai Bizottság kedden. A 100 ezer euró alatti betétek esetében azonban ez teljesen kizárt, mind jelenleg, mind pedig a jövőben – közölte Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos szóvivője, Chantal Hughes a Reuters beszámolója szerint. Mindez egy olyan EU-s bankszanálási keretrendszert vetít előre, amely a 100 ezer eurónál nagyobb bankbetéttel rendelkezők védelmét nem a kisbetétesekhez, hanem a bankok hitelezőihez tenné hasonlóvá.
Az aggodalmakat csak erősítik az olyan kijelentések, mint amit az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem tett. Azt nyilatkozta, hogy a ciprusi bankok átstrukturálásának terve mintapélda lehet az egész eurózóna számára. Később a szóvivő igyekezett tompítani az elmondottak piaci fogadtatását, Benoit Coeure , az Európai Központi Bank igazgatósági tagja pedig kijelentette: a ciprusi bankválság egyedi eset, az alkalmazott mentőcsomag pedig nem szolgálhat modellként más bajba kerülő európai országok számára.
A politikusi nyilatkozatok viszont nem tudták megakadályozni a lakosság bizalomvesztését. Angela Merkel kancellár a ciprusi válság kirobbanásakor szóvivője útján azt tudatta a németekkel, hogy betéteik biztonságát a kormány garantálja. A Forsa közvélemény-kutató intézet kedden ismertetett felmérése szerint a megkérdezett németek 54%-a mondta azt, hogy nem érzik biztonságban bankbetéteiket, és csak a válaszadók 41%-a bízik a kormánygaranciában.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!