Az emberek még mindig nem hiszik el, hogy elvehetik a pénzüket – mesélik Cipruson élő erdélyi magyarok, akik szerint már az ATM-ek sem működnek. Kedden szavaz a parlament, mindenki a megoldást keresi.
Szombat hajnalban robbant a hír: az euróövezeti országok pénzügyminiszterei a Ciprusnak szánt nemzetközi 10 milliárd eurónyi hitelcsomag fő feltételének szabták, hogy a társasági adó 10 százalékpontos emelése mellett a kormány a bankbetéteket egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtsa. A hírek arról szóltak, hogy az egyszeri illeték százezer euró fölött 9,9%, az alatt pedig 6,75% lenne, amiből 5,8 milliárd euró folyik majd be az államkasszába.
A Financial Times már februárban beszámolt erről a lehetőségről egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva, de kevesen vették komolyan a fenyegetést. A 2008-2009-es válság kitörése óta még nem volt példa arra, hogy a privát betétekhez nyúljanak egy megszorító csomag részeként.
Az oroszok fenyegetőznek
A brit Guardian összeszedte a főbb adatokat Ciprusról – írja a hvg. Az 1,1 millió lakosú, 9,2 ezer négyzetkilométernyi területű megosztott szigetország gazdasága a harmadik legkisebb az EU-ban. A 19 milliárd eurónyi GDP-hez majdnem 70 milliárdnyi bankbetét társul. Az ország államadóssága 14 milliárd euró, ez a GDP 75 százalékának felel meg. A munkanélküliségi ráta idén januárban 14,7% volt, a várható élettartam pedig 78 év.
Szombaton kisebb roham indult Cipruson a bankbetétek kivételére, próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak, a fiókok vezetői ugyanis arról értesítették őket, hogy a pénzintézet internetes hálózata nem működik. Később a még nyitva tartó fiókok is bezártak. Kiderült, a hatóságok éjjel befagyasztották a megtakarításokat, hogy elkerüljék egy lehetséges pánik következményeit.
Miért fogadta el a feltételeket Ciprus?
Nem volt más lehetősége. Gyors segítség nélkül a számítások szerint már májusban csődöt kellene jelentenie. Ciprusi tudósítók szerint legkevesebb háromszor fordult elő, hogy a szigetország delegációja kis híján felállt a tárgyalóasztaltól, az euróövezet tagállamai viszont ultimátumot adtak: ha nem fogadják el az illetékről szóló pontot, visszatérhetnek korábbi fizetőeszközükhöz, a ciprusi fonthoz.A szigetországban a parlament keddi rendkívüli ülésen dönt arról, hogy elfogadja-e az Európai Unióval a szigorú feltétekhez kötött hitelmegállapodást. Hétfőn kiderült, hogy új változatot terjeszt európai partnerei elé a mentőcsomag feltételei kapcsán a kormány. A kisbetéteseket szeretnék védeni azzal, hogy a 6,75%-os egyszeri illeték helyett csak 3%-os adóval sújtják a megtakarításaikat.
Úgy tartanák meg az intézkedéstől remélt 5,8 milliárd eurós bevételi szintet, hogy a 100 euró fölötti betétekre 10%-os, míg a 150 ezer euró fölötti banki megtakarításokra 15%-os egyszeri adót vetnének ki.
>>
Martin Schulz, a z Európai Parlament (EP) elnöke már vasárnap arról beszélt, hogy a válságról nem a hazai „kisbetétesek” tehetnek, akik a külföldi betétesek kétes eredetű pénzeihez képest szerény összegeket helyeztek el a szigetország bankjainál. Ezért pontosításra szorul az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsában létrejött megállapodás. Úgy vélte: a társadalmi igazságosság elvének megfelelő megoldás lenne, ha a 25 ezer euró alatti betétekre nem vetnék ki a tervezett egyszeri adót.A HVG azt írja, a miniszterelnök amellett, hogy csökkentené a döntően ciprusi kisbetétesekre eső adókulcsot, ellentételezésként azt ígéri, hogy részesedést adnak a betéteseknek a megmentett bankokban, azok pedig, akik a bizonytalan helyzet ellenére két évig a betéteiket az országban tartják, a sziget földgázvagyonában szerezhetnek részesedést.
Kiknek a pénzéről van szó?
A ciprusi bankokban lévő megtakarításoknak a harmada külföldieké. Elsősorban tehetős oroszok és britek tartják az adóparadicsomban a pénzüket. Vezető orosz napilapok kommentárja szerint az orosz bankbetétesek két milliárd dollárt veszíthetnek a ciprusi kormány döntése miatt. A Vedomosztyi befolyásos üzleti-politikai újság egyenesen úgy fogalmaz, hogy Ciprus idegen pénzekkel fizeti ki adósságát. A Moody's hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben. Az orosz bankok által ciprusi offshore cégeknek adott hitelek nagyságát 30-40 milliárd dollár közé teszik. Az orosz pénzintézetek ciprusi leányvállalataiban további 12 milliárd dollárt helyeztek ki.
A ciprusi bankbetétek megadóztatása igazságtalan, szakmaiatlan és veszélyes lenne – mondta hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője. Az orosz pénzügyminiszter később közölte, hogy a bankbetétek megadóztatása hatással lehet Ciprus adósságának átstrukturálására. „Megegyeztünk euróövezeti kollégáinkkal, hogy koordináljuk az intézkedéseinket. A mi szerepünk a korábban rendelkezésre bocsájtott hitel visszatérítési feltételeinek könnyítése (2,5 milliárd eurós kölcsönről volt szó – a szerk.). Az euróövezetben a bankadó bevezetését célzó lépéseket viszont anélkül hozták, hogy Oroszországgal megvitatták volna, ezért ismét megvizsgáljuk részvételünket a hitel átstrukturálását illetően” – jelentette ki az orosz pénzügyminiszter.Az orosz Gazprom csoport felajánlotta Ciprus számára, hogy átvállalja a bankszektor restrukturálásának költségeit, ha megkapja az ország földgázkészletének kitermelési jogát . A vállalat vezetősége vasárnap közölte ajánlatát Nicos Anastasiades ciprusi elnökkel. Amennyiben az ország elfogadná a javaslatot, nem lenne szükségük arra, hogy megfeleljenek az európai mentőcsomag szigorú feltételeinek. Anastasiades ugyanakkor nem hajlandó tárgyalni erről.
Helyszíni reakciók
Egy friss kutatás szerint a ciprusiak 71%-a utasítja el a bankbetétek egyszeri megadóztatását. Cipruson jelentős Romániából kivándorolt közösség él, a vendégmunkások 35-40 ezer fős csoportja a harmadik legnagyobb bevándorló közösséget alkotja a szigetállamban. „A párom már régebb mondta viccesen, hogy ha van nagy betétem a bankokban, vegyem ki, mert meg fogják adózni a kamatokat. Akkor még senki sem hitte el, hogy ez tényleg bekövetkezhet” – meséli a Pénzcsinálók nak Marthi Izabella , aki hét éve él a szigetországban. „Március 15-én este hallottuk a hírt, miszerint nemhogy a kamatokat, hanem magukat a betéteket adózzák meg. Kezdetben én, és több ismerősöm is, akinek kisebb betéte van a bankban, arra gondoltuk, hogy biztosan csak a nagyobb megtakarításokat fogja érinteni az intézkedés. A tervek szerint nem így lesz, amit nagyon igazságtalannak tartunk. Az oroszok elárasztották a pénzükkel az országot, felháborító, hogy az itt élő, tisztességes munkából élő emberekkel is megfizettetik a rossz gazdasági döntéseket.”
Megtudtuk, a bejelentés óta nemhogy a banki betétekhez nem lehet hozzányúlni, de az automatákból sem tudnak pénzt kivenni az emberek. „Az ATM-ek különböző hibaüzeneteket írnak ki, hogy nincs pénz, vagy nem jó a kártya. Az üzletekben azért lehet kártyával fizetni. A bankok zárva vannak, de nem csak a pánik miatt, hétfőn amúgy sem nyitottak volna ki, mert ünnepnap van Cipruson, a Green Monday” – meséli portálunknak a szintén Erdélyből kivándorolt Paljános Gyöngyike , aki már jó pár éve a szigetország fővárosában dolgozik. Közben hivatalosan bejelentették, hogy a bankok kedden is zárva maradnak. Az országban uralkodó hangulatról Izabella elmondta, nem idegesek az emberek, inkább szomorúak, mindenki azt mondogatja, hogy hihetetlen az egész, és azon gondolkodnak, hogy más országba költözzenek. „Nemcsak a bevándorlók, az őslakosok is ilyeneket mondanak” – meséli. Cipruson további zavargások várhatóak: feldühödött polgárok már szombaton bankautomatákat tettek tönkre, hogy a pénzükhöz jussanak. Limasszolban egy férfi fenyegetésül egy buldózerrel jelent meg egy bankfiók előtt – írja a hvg.hu.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!