Hogyan vegyünk fel fogyasztói hitelt?

A válság kirobbanása óta talán a fogyasztói hitelek felvétele nehezedett meg a leginkább: miközben azelőtt egy személyivel hűtőszekrényt, televíziót vásárolhattunk részletre, most legalább kétéves megszakítatlan munkaviszonyt kérnek egy szabadfelhasználású kölcsönért. A tavaly februárban életbe lépett új hitelezési törvény is leginkább a fogyasztói hitelezés gyeplőit szorította meg.

A rendelkezés értelmében fogyasztási hiteleket a bankok legtöbb öt éves lejáratra nyújthatnak, amennyiben pedig az ügyfél valamilyen külföldi valutában szeretne kölcsönt felvenni, az igényelt összeg 133%-áig kell garanciát vállalnia. Szakértők akkor azt valószínűsítették, hogy emiatt a valutában jegyzett személyi kölcsönök akár teljesen el is tűnhetnek a piacról. Ehhez képest mindmáig nyújtanak euróban és más valutában is fogyasztói hiteleket: a központi bank statisztikái szerint idén januárban a teljes, közel 57 milliárd lejes kihelyezett fogyasztói hitelállományból 24,6 milliárd lejt euróban, 8,4 milliárdot pedig más valutában folyósítottak a bankok.

Milyen célra vehetünk fel személyi kölcsönt?

A személyi kölcsön – definíció szerint – szabad felhasználású, célhoz nem kötött hitel, ami azt jelenti, hogy elméletileg bármilyen célra felhasználható, akár rendkívüli kiadások fedezésére, akár tartós fogyasztási cikkek vásárlására vagy például utazásra. A hiteligénylés egyedi feltételeit, valamint az igényléshez szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény saját hatáskörben határozza meg – természetesen léteznek általános kritériumok, amelyek felett a központi bank őrködik, esetleg kormányrendeletek szabályoznak. B. K. megkérdezett bankszakember szerint igényléskor nem kötelező feltüntetni, hogy milyen céllal folyamodik az ügyfél a kölcsönhöz. Ennek ellenére gyakran megkérdezik – nem hivatalosan – hogy pontosan mire is szolgálna az összeg, ugyanis sokszor bizonyos meghatározott célokra van előnyösebb ajánlata is a banknak. Ilyen lehet például a gépkocsivásárlás, rövid távú, egy-két hónapos pénzhiány. Ugyanakkor a szakértő szerint egy pontos válasz megbízhatóságot sugall és nyílt viszonyt eredményez az intézet és a leendő ügyfél között.

Mekkora hitelt vehetünk fel?

A felvehető maximális összeg közvetlenül függ havi jövedelmünktől, esetleg a házastárs, élettárs bevételeitől, de felső határa 15-20 ezer euró körül mozog. A jelzálog nélküli fogyasztói hitelek legtöbb esetben 10 ezer euróig igényelhetők, a javak vásárlására fordítható hitelek pedig nem igazán haladják meg az ötezer eurót. A bankok hitelkalkulátorain igencsak magas havi bérjövedelmet kell beüssünk ahhoz, hogy felvehessünk 20 ezer lejt. Jellemző, hogy ha azokhoz a bankokhoz fordulunk, ahova a fizetésünket kapjuk, már alacsonyabb, akár 800-1000 lejes fizetéssel is megelégszenek, új ügyfelek viszont akár 2000-2500 lejes havi fizetést is fel kell mutassanak, ha három évre igényelnék a példaként vett összeget.

Az elbíráláskor a nettó jövedelmekből levonják a megélhetési költségeket – ez egyénenként eltérő lehet, és függ a családtagok számától is: a bankok tulajdonképpen minden egyes családtaghoz egy fix költségszintet rendelnek. Például egy négytagú család esetén egy főre 250 lejes állandó költséggel és havi 2000 lejes jövedelemmel számolva a bank 1000 lejes jövedelmet vesz alapul. Ezután a bankok egyenként dönhetnek arról, hogy mekkora eladósodottsági rátát engedélyeznek, amellyel a fent levezetett, rendelkezésre álló szabad jövedelmet megterhelik.Ilyenkor az összes eddig felvett és még futó hiteltörlesztést, hitelkártyát, leasingszerződést is figyelembe veszik.B.K. szerint rendszerint legtöbb 50%-os eladósodottsági rátát hagynak jóvá, tehát a megmaradt bejövetel legtöbb felét használhatjuk részletek visszafizetésére.

Mi számít még a jövedelmünk mellett?

A fizetőképesség vizsgálatánál az érvényben lévő törvények szerint más tényezőket is figyelembe vesznek. A bankoknak számolniuk kell a lej esetleges gyengülésével. Forgatókönyvükben az euró esetében 35,5%-os, a dollárnál 40,9%-os, egyéb valutánál pedig 52,6%-os erősödésre is fel kell készülniük. Ehhez hasonlóan számításokat kell végezniük, mi történik, ha az ügyfél jövedelme 6%-kal csökken, illetve a kamat a futamidő alatt 0,6 százalékponttal emelkedik. Ezen tényezők függvényében csökkenhet a felvehető maximális hitelösszeg és az elfogadható eladósodottsági ráta is. B.K. emlékeztetett, hogy létezik egy másik oldala is az elbírálásnak, amikor az ügyfél jellegét (profilját) pontozzák. A részletes pontozási módszert egyik bank sem teszi publikussá, de általában rákérdeznek a tanulmányokra, az életkorra, a régiségre a jelenlegi és előző munkahelyeken, az előző hitelek visszafizetésére, kitérve arra, hogy volt-e elmaradás, ha igen, hányszor és milyen okból. Jellemzően a korábban hátralékba ütköző igénylők nehezebben és kevesebb összeghez jutnak hozzá, mint a példás „törlesztési magatartást” tanusító jelöltek.

Milyen bankhoz érdemes fordulni?

A Pénzcsinálóknak nyilatkozó szakértő szerint ha garancia nélküli fogyasztói hitelt szeretnénk felvenni, érdemes körülnézni a promóciókat kínáló bankok között, és fokozott figyelmet kell szentelni azoknak az intézeteknek is, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a magánszemélyek hitelezésének. „Romániában van néhány ún. ”corporate„ bank, amelyek kimondottan nagyvállalatokra koncentrálnak. Ezeknél több mint valószínű, hogy nagyon drága lesz a garancia nélküli fogyasztói hitel” – fejtette ki B.K. Ugyanakkor érdemes kikérni azon bank ajánlatát is, amelyikhez a fizetésünket kapjuk. Mivel a fizetés számlára történő átutalása valamilyen szinten biztonságot nyújt a banknak abban, hogy a hitelt időben visszafizetik, a kamat akár 0,25-0,5%-kal is kisebb lehet, és gyakran az elbírálási illetéket is magára vállalja a bank. Amennyiben nem fizet időben az ügyfél, a bank a fizetésből visszatarthatja a törlesztőrészletet. B.K. kihangsúlyozta, hogy a penzügyi előnyökön túl a szolgáltatások szintjén is érdemes lehet ahhoz a bankhoz fordulni, amelyikhez a fizetést utalják. „A havi törlesztőrészletet a bank automatikusan leveszi a számláról, ingyen feltölti internetbankingre a törlesztési grafikont, ingyen számlakivonatokat állít elő az ügyfélnek, utólag igényelt hitelkártyák, hitelek esetén pedig megkönnyíti a hitelbírálatot”. Az alábbi táblázatokban összehasonlítottuk néhány bank lejben denominált, új ügyfelek részére szóló ajánlatát. Ahol a bankok online felülete engedte, a fix és változó kamatozású konstrukciókat is egymás mellé helyeztük.

Lejben, vagy inkább euróval vegyünk fel hitelt?

A 2008 előtt eladósodott ügyfelek saját bőrükön – vagy inkább lassan szikkadó pénztárcájukon – érzik, mit jelent az árfolyamkockázat. A valuta alapú fogyasztói hitelezést tavaly komolyan megszigorították a felvezetőben vázolt 133%-os garanciakötelességgel. „20 éves fogyasztási hitel egyszerűen nonszensz” – fogalmazott tavaly ősszel Mugur Isărescu jegybankelnök a bevezetendő korlátozásokra utalva. „Egy autó vagy egy hűtőszekrény sem működik 20 évig” – támasztotta alá kijelentését. Diósi László akkor úgy vélekedett a Pénzcsinálóknak, hogy „a bankok nagykönyvében meg kéne legyen írva, hogy így kell hitelezni. A bankok nagy része számos esetben már szigorított hitelezési gyakorlatán a válság alatt. Annyi történt, hogy a központi bank levonta a tanulságokat a válságból, és olyan előírásokat hozott, amelyek gyakorlatilag az ügyfelek védelmét szolgálják”.

B.K. szerint a bankok már a tavalyi szigorítások előtt is elkezdtek kimondottan hazai pénznemben nyújtani fogyasztói hiteleket. Szerinte a lakosság egyre nagyobb része már a hosszabb távú hiteleket is lejben igényli, mert néhány százalékpontos különbség miatt nem vállalják az árfolyamingadozásból eredő kockázatot. Viszont minden hitel esetében szükség van valamilyen szintű garanciára. „Ez nem feltétlenül jelzálogot jelent: a fizetés is képezhet fedezetet. Minden bank maga dönti el, hogy ezt hogy kezeli. A garancia értékének minimum a hitel összegét és három havi kamatot kell fedeznie” – emelte ki.

Fix vagy változó legyen a kamat?

Mivel a fix kamat esetében létezik előzetes visszafizetési illeték, a változó kamat pedig lehetőséget ad az illetékmentes előzetes törlesztésre, azok az ügyfelek, akik több, mint két évre igényelnek hitelt, a változó kamatlábat választják – meséli B.K. A fix kamatláb valójában rövid időre – egy évre – előnyös, mivel ilyen távon pontosabban fel tudjuk mérni a kiadásainkat, és a makrogazdasági változások sem jelentenek komoly kockázati tényezőt. „A változó kamatláb ugyanakkor előnyössé válhat, ha egy olyan cégnél dolgozunk, ahol az infláció szerint (is) kiigazítják a fizetésünket. Ez kiegyensúlyozhatja azt a kevésbé előnyös esetet, amikor a kamat növekedésével drágul a hiteltörlesztés is. A lejhitel változó kamatrátájának alapjául szolgáló ROBOR valamilyen szinten tükrözi az ország makrogazdasági állapotát is, tehát összeköttetésben áll az inflációval. A másik, fix alkotóelem pedig állandó marad a hitel teljes futamideje alatt” – összegezte a bankszakértő.