A válság megoldása is lehet a szabadkereskedelmi egyezmény: államadósság-növekedés nélkül ösztönözné a gazdaságot, de nem mindenki boldog az ötlettől, és hosszú az út a megállapodásig.
Nyolcszáz millió fogyasztó körül bonthatja le a vámok alkotta hálót a szabadkereskedelmi megállapodás, amiről az Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU) júliustól tárgyal, és amely 2014-re már meg is valósulhat. Először Barack Obama jelentette be a State of the Union évértékelő beszédében a tárgyalások elkezdését, majd José Manuel Barroso , az Európai Bizottság (EB) elnöke beszélt arról, hogy az Atlanti-óceán mindkét partjának a jelentős gazdasági fellendülését hozhatja a megegyezés. A Reuters azt írja, a szabadkereskedelmi megállapodás (Free Trade Area – FTA) a legambiciózusabb terv a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 1995-ös létrehozása óta.
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint az FTA „munkahelyeket jelentene valamennyi európainak és amerikainak, és hozzásegít az európai gazdaság beindításához”, az Obama-kormányzat ezért „prioritással” kezeli az ügyet. Guido Westerwelle német gazdasági miniszter úgy véli: az övezet létrehozásával az államadósság növekedésének veszélye nélkül lehet ösztönözni a gazdaságot. Korábban az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakítását nevezte a legfontosabb uniós projektnek Angela Merkel német kancellár, aki szerint legkevesebb egymillió munkahely jöhet létre.Az EU és az Egyesült Államok között jelenleg
naponta mintegy 2 milliárd euró értékben cserélnek gazdát áruk és szolgáltatások,
éves szinten ez a globális GDP 10%-át jelenti. Amerikai cégek eddig közel 1900 milliárd dollárt fektettek be az uniós országokban, vagyis többet, mint Kína a világ államaiban összesen. Ez kölcsönös, az európai cégek 1600 milliárd dolláros beruházással vannak jelen az amerikai piacon.A hvg.hu szerint az amerikai kormány az export bővülésével igyekszik magasabb béreket kínáló feldolgozóipari álláshelyeket létrehozni az egyezménnyel több mint egy évtizedes, a szektorban tapasztalható csökkenés után. Az USA-val létrejövő megállapodás az EB szerint az európai oldalon 0,5%-ot, az amerikai oldalon pedig 0,4-et fog hozzátenni az éves GDP-növekedéshez 2027-ig, vagyis az EU gazdaságának teljesítménye éves szinten 86, míg az USA-é 65 milliárddal bővülhetne.
A vámok az unió és Amerika között átlagosan 4%-osak jelenleg, ez is egy alacsony szintnek számít, a szabadkereskedelmi megállapodás viszont egy olyan egyezményt jelentene, amely megszünteti a vámokat, importkvótákat, és az egymás között kereskedett termékek és szolgáltatások közti preferenciákat. Arról még nincsenek részletek, hogy az EU-USA paktum esetében pontosan mit jelentene az FTA. Szabadkereskedelmi magállapodást általában akkor vezetnek be az országok, ha gazdaságaik nem versenyeznek egymással, hanem inkább kiegészítik egymást. Ez nem teljesen igaz az EU-ra és az USA-ra, így valószínűleg csak kisebb-nagyobb korlátozással valósulhat meg az FTA.
Az EU szabadkereskedelmi egyezményei
Az EU 80 országgal folytat, vagy folytatott tárgyalásokat szabadkereskedelmi megállapodásokról, jelenleg 29 FTA van érvényben. A legnagyobb egyezmény jelenleg Dél-Koreával van függőben, de az EU Kanadával is tárgyal egy hasonlóról, amely 20%-kal dobná meg a két ország közti kereskedelmet, és 80 ezer új európai álláshelyet hozhatna létre.A már meglévő FTA-k: Albánia, Algéria, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Chile, Kolumbia, Horvátország, Egyiptom, Feröer-szigetek, Izland, Izrael, Jordánia, Libanon, Liechtenstein, Macedónia, Mexikó, Montenegró, Marokkó, Norvégia, Palesztin Hatóság, Peru, San Marino, Szerbia, Dél-Afrika, Svájc, Tunézia, Törökország (vámunió a mezőgazdaság kivételével). Aláírt, de még függőben lévő FTA-k: Ukrajna, Kamerun, CARIFORUM országok (pl. Belize, Barbados), Dél-Korea (még nem ratifikált), Közép-Amerikai Közös Piac országai (pl. Honduras, Panama), Elefántcsontpart. A tárgyalás vagy megfontolás alatt lévő megállapodások: India, Japán, Oroszország, Kanada, Mercosur-államok (pl. Brazília, Argentína), ASEAN-országok (pl. Thaiföld, Indonézia), GCC-országok (pl. Szaúd-Arábia, Omán). Forrás: hvg
Mindkét fél szeretné, hogy a szolgáltató szektor minél több területét nyissák meg a másik fél előtt, az unió azt akarja, hogy az USA-ban ugyanolyan feltételekkel indulhassanak az európai cégek a közbeszerzéseken, mint amerikai társaik.Az FTA-val az exportra termelő ágazatok, a feldolgozóipar, a járműipar, a gépgyártás és a gyógyszeripar nyerhetne Európában, az agrártermékek esetében nem valószínű, hogy fel tudnánk venni a versenyt a nagyüzemi méretekben, olcsón termelő amerikaival. A vámjellegű korlátozások leépítése mellett az úgynevezett nemtarifális akadályokat is meg szeretnék szüntetni, így egységesítenék egyebek között a szabványok és tanúsítványok rendszerét. A szabályozások, például az autóipar területén a környezetvédelemre és biztonságra vonatkozó kitétek vagy az eltérő élelmiszeripari szabályok harmonizálását is el szeretné érni a két fél – írja a hvg. A The Wall Street Journal jelzi, hogy az Európához fűződő kapcsolatok elmélyítése erősíteni fogja az együttműködést más területeken, például
a védelem területén.
A recesszióval és magas munkanélküliséggel küszködő Európában a megállapodás pótlólagos ráfordítások nélkül is javítani fogja a gazdasági növekedés perspektíváját.Más vélemények szerint az EU-USA megállapodás, mivel a két ország közti kereskedelem a világkereskedelem harmadát felöleli, tulajdonképpen kizárja a többieket az egyezkedésből, miközben csak azokról a kérdésekről állapodnak meg, melyek esetében szinte nincs súrlódás.
A WTO nem örül
A WTO Doha-fordulója a szegényebb országok elől kívánta elhárítani a világpiacra jutás akadályait. A tárgyalások viszont újra és újra megfeneklettek a WTO tagországok eltérő álláspontján, így a kereskedelmi korlátozások leépítésének elakadása élesztette fel a kétoldalú megállapodások iránti igényt. A hvg viszont arról ír, hogy a WTO szerint ez az út nem járható, az FTA-k olyan hálójába jutunk, amely – bár lebontja a vámokat –, a szabályozások kibogozhatatlan rendszerét hozza létre, ami hátráltatni fogja a világkereskedelem fejlődését.
Mert vannak súrlódási pontok.
A Wall Street Journal úgy véli, hogy a terv megvalósításának jelentős akadálya az amerikai és a szigorúbb európai szabályozások összebékítésének összetett kihívása, valamint az európai agrárpiacok amerikai termékek előtti megnyitásának kérdése.A legnagyobb nézeteltérés ugyanis az EU és az USA között a mezőgazdaság kérdésében van, még akkor is, hogy a gazdáknak nyújtott, politikailag érzékeny támogatásokat a tárgyalások nem érintik. Az amerikaiak már jó ideje rossz szemmel nézik az EU korlátozásait az Egyesült Államokból származó genetikailag módosított (GMO) összetevőkből előállított élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban, Barroso viszont kijelentette, hogy a fogyasztók egészsége területén az EU nem hajlandó kompromisszumokat kötni. Egy másik érzékeny téma lehet az európai Airbus nak és az amerikai Boeing nek nyújtott állami támogatások kérdése, mely a WTO legnagyobb és leghosszabb időre visszanyúló vitája. Az amerikaiak a textiliparukat féltik, és azt várnák el az EU-tól, hogy szabadabban kezelje az információkat, kevésbé szabályozza az internetet, amit viszont Németország és Franciaország tart elfogadhatatlannak.Hogy ezek fényében lesz-e, és ha igen, milyen lesz a megállapodás, leghamarabb nyáron dőlhet el, de szakértők szerint egy legalább kétéves intenzív tárgyalási szakaszra kell számítani.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!