Egybeolvadnak a pénzügyi felügyeletek

A képviselőház szerdán elfogadta az Egységes Pénzügyi Felügyeletről szóló törvényt, a jelenlevő 173 képviselőből 162 szavazta meg az új intézmény létrehozását, a kérdésben a döntő ház viszont a szenátus plénuma lesz.

Már 2012 végén kiderült, hogy a kormány megszüntetne minden, a hatáskörébe tartozó pénzügyi felügyeleti szerepkört betöltő intézményt, és helyettük egy egységes hatóságot hoz létre Pénzügyi Felügyelet ( Autoritatea de Supraveghere Financiară – ASF ) néven. Most, ha kisebb-nagyobb késéssel is, de megvalósul a sürgősségi kormányrendelettel tavaly decemberben elfogadott változtatás, amely azonban nem érinti a központi bank (BNR) felügyeleti szerveit. Az ASF a Tőkepiaci Felügyelet et (CNVM), a Országos Biztosításokat Felügyelő Szövetség et (CSA), és a Magánnyugdíj Biztosítási Felügyelet et (CSSPP) egyesíti, az új intézmény a CNVM jelenlegi hivatalában fog működni 17 taggal: egy elnökkel, egy elnök-helyettessel, három alelnökkel, akik állandó tagok lesznek, és 12 nem állandó taggal. Mandátumuk 5 évre szól, a szakértőket a parlament választja ki és szavazza meg.

Az EU 11 országában működik összevont pénzügyi felügyelet, az összevonást a 1990-es évek végén Anglia indította el, nemsoká rá Magyarország is bevezette az egységes intézményt, és sorra következett Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Németország – mondta el a Pénzcsinálók nak Bíró Albin , a megszűnő Biztosítási Felügyelet vezetőtanácsi tagja, aki szerint viszont ezekben az államokban 2-3 éves előkészítés előzte meg az új intézmény létrehozását. „Pár hete a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is azt hiányolta, hogy nincs eléggé előkészítve a hatóságok összevonása, nem születtek meg a kellő hatástanulmányok, nem elégséges az áttérésre szánt idő. Egy központosított intézmény költséghatékonyabb, könnyebb a logisztika, és az információáramlás is jobb, azonban túl gyors a fúzió, ez sok kockázatot rejt magában.” Carmen Negoiţă , a CNVM elnöke is arra hívta fel a figyelmet nemrég, hogy három hónap elégtelen az egységes pénzügyi felügyelet létrehozására. „Ahhoz, hogy az új hatóság hatékonyan tudjon működni, közvitára van szükség a piaci szereplők, intézmények bevonásával, de a szükséges hatástanulmányok sem készültek el. A pénzügyi felügyelet megalakításához legalább egy évre lenne szükség” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a pénzügyi piacokon instabilitást válhat ki az intézkedés.A kormány szerint viszont azért kell sürgösen megalakítani az új felügyeletet, mert az elmúlt időszakban folyamatosan rendellenességeket tapasztaltak az említett intézmények működésében, és több kritika érte a pénzügyi felügyeleti szerveket, amiért a bizottsági tagok 6-20 ezer euró közötti összeget keresnek havonta.

A bankfelügyelet nélkül értelmetlen?

„Sok érv szól az egységes felügyelet mellett, és pont annyi szólt ellene. Arra hivatkoznak, hogy az Európai Unión belül nagyon sok helyen működik egységes felügyelet, de ugyanannyi országban, mint Spanyolország, Portugália, Olaszország, különálló hatóságokat tartanak fenn” – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Králik Lóránd , a megszűnő Országos Tőkepiaci Felügyelet biztosa, aki hozzátette: az egységes felügyeleteknek is különböző szerkezete van, ez országonként változik, de tény az, hogy az uniós államokban ezek általában négy területet: a biztosítási piacot, a magánnyugdíj-pénztári piacot, a tőkepiacot és a bankfelügyeletet foglalják magukba. Romániában egy olyan modellt választott a kormány, ami csak Bulgáriában létezik, ott is három éve, és sajnos kiderült, hogy nem nagyon működik, mivel a bankfelügyeletet kihagyták ebből az egyesített intézményből, ami így csak a tőkepiaci, a biztosítási és a magánnyugdíj-pénztári felügyeletet látja el – nyilatkozta Králik, aki szerinte a felsorolt három terület közös metszéspontja lenne a bankfelügyelet, és pontosan ez hiányzik.

Egységes felügyeletről évek óta beszélnek, de a bankfelügyelet kihagyásával ez nagyon nehezen fog működni. A három fennmaradó területnek nagyon kevés metszéspontja van, igazából csak a tőkepiac és a magánnyugdíj-pénztárak, illetve a magánnyugdíj-pénztárak és a biztosítások felügyelete találkozik egy „vékony sávban”, de a tőkepiacnak és a biztosításoknak nem sok közös problémája van – jelentette ki Králik. Az európai uniós szinten tervezett bankunió így egyáltalán nem is befolyásolja majd az egységes pénzügyi felügyelet működését, mert a bankfelügyelet továbbra is a központi banknál marad. „A bankok tőkepiaci tevékenységét a tőkefelügyelet ellenőrizte eddig, ez most átkerül az egységes pénzügyi felügyelethez. Bizonyos részkérdések lesznek, ha létrejön az uniós bankfelügyelet, de ez nagyrészt a központi bank (BNR) hatáskörét fogja érinteni” – véli a megszűnő tőkefelügyelet RMDSZ által delegált tagja.

Problémákat orvosolnának az új hatósággal

Králik elmondta, a romániai pénzügyi piac nem túl nagy, a különálló hatóságok működése ezért nem indokolt. „A másik ok az egységes szerv létrehozására, hogy a biztosítási és a tőkepiaci felügyeletnél problémák voltak. Ezeket a biztosítási felügyeletnél éppen egy hónappal a kormányrendelet előtt orvosolták, akkor nevezték ki a hatóság új vezetőjét. A tőkepiaci felügyeletnél a gond az úgynevezett FNI kártérítés volt, ezt viszont a sürgősségi kormányrendelet sem oldotta meg, csak a rendelet parlamenti módosítása orvosolhatja ezt, utólag.”

Az egységes pénzügyi felügyelet létrehozásánál felmerül, hogy a FNI-s kártérítési kötelezettséget is átveszi-e a hivatal, mivel a törvénytervezet ebben a tekintetben kétértelműen fogalmaz – árulta el Bíró Albin. Králik Lóránd elmondta: felmerült, a még mindig fel nem mérhető kártérítési összeget mégiscsak az állami privatizációs hatóság fogja átvállalni, náluk léteznek a korábbi kárpótlásról is adatok.

Még módosulhat

„Az egységes pénzügyi felügyelet létrehozására március 15. volt az eredeti határidő, most kerül még csak a szenátus elé a kormányrendelet törvénybe öltöztetése, már sok helyen módosult is, kiderült, hogy túl gyorsan készült, össze volt csapva. Most a szenátorok feladata, hogy ezeket helyrehozzák. A határidő nem tartható, már most árpilis 15-re tolták ki az intézményegyesítés dátumát” – árulta el Králik Lóránd. A bizottsági tagokat a parlament két háza szavazza meg, az eredeti elképzelés enyhén változott: a pénzügyi biztosság jelentése azt javasolja a képviselőház plénumának, hogy 15 helyett 17 tag legyen, mert szervezetileg ez működőképesebb struktúrát eredményez. „Továbbra is el kell különíteni a munkát a szervezeten belül, ennek jobban megfelel a struktúra.”Bíró Albin viszont kifejtette, a 17 tag egyetlen plénumban fog szavazni, nem jönnek létre különböző albizottságok, ezért megkérdőjelezhető, hogy a tagok mindegyike ért-e majd mindhárom szakterülethez. „Öt tag lesz állandó alkalmazásban, a többi egyfajta igazgatótanácsi rendszer alapján vesz részt a gyűléseken, havonta 1-2 alkalommal. Szakmai szempontból kételyeket hagy bennem, hogy így mennyire lesznek megalapozottak a döntések.”

Lesz-e magyar tag?

Kérdésünkre Králik Lóránd elmondta, biztosan lesz magyar tagja a bizottságnak, de nem tud nyilatkozni arról, hogy hány lesz és kik kerülhetnek szóba, ez politikai alku tárgya. „Szakemberek lesznek, akik tevékenykedtek valamelyik piacon. Ez feltétel, legalább ötéves pénzügyi piaci tapasztalattal rendelkezőket jelölhetnek a pártok. A döntő ház a szenátus lesz, a törvény ott még elszenvedhet módosításokat. Március 15-ig valószínűleg kinevezik a bizottsági tagokat, akiknek feladata április 15-ig ezt az új szervezetet felépíteni és beindítani.”Bíró Albin sem beszél szívesen a bizottsági tagok kilétéről, elmondta: „az ország vállalta, hogy a pénzügyi felügyeleteket teljesen kivonja a politikai befolyásoltság alól, csak szakmai alapon fog működni ezen intézmények felállítása. Ezért csodálkozok azon, hogy a sajtóban nyíltan tárgyalják, hogy melyik pártnak hány helye van” – zárta a szakember, aki azért közölte: ha a parlamenti erőviszonyokat vesszük figyelembe, csak egy helye lesz az RMDSZ-nek.