Egyre biztosabb, hogy a kormány nyártól megpróbálkozik a csökkentett adókulccsal, de vita van arról, hogy kik járnának jól az intézkedéssel. A pékek azt mondják: ők nem növelnék a gyártási árat.
Az adóelkerülés csökkentésének legjobb módja a differenciált adókulcs – jelentette ki Achim Irimescu , a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, aki ismét arról beszélt, hogy a kormány júniustól csökkenteni fogja a kenyér áfáját. A terv nem újkeletű, az USL választási programja szerint a mezőgazdasági termelők esetében az áfát a jelenlegi 24%-ról 9%-ra csökkentenék.
Victor Ponta kormányfő már többször beszélt arról, hogy idén egy próbaprogramot dolgoznak ki a kenyér áfájának csökkentésére, így le tudnák ellenőrizni, hogy tudják-e más forrásból fedezni az adócsökkenéssel járó bevételkiesést. A kísérlet során nem minden alapélelmiszert érintene az áfa-csökkentés, például más péktermékek továbbra is 24%-os áfa mellett cserélnének gazdát. Ponta szerint azért döntöttek a kenyér mellett, mert ezt a terméket egy „óriási adórés” övezi, ugyanakkor nagyon keresett Romániában.
Máshol differenciált áfát alkalmaznak a kenyérre?
A legtöbb uniós tagországban alacsonyabb áfakulccsal adóznak az alapvető élelmiszerek. Németországban ezeket a termékeket 7%-os áfa terheli, az általános 19%-os helyett. Olaszországban hasonlóan, az általános 20% helyett 4% az alapvető termékek áfája. Nagy-Britanniában és Írországban az alapvető ételmiszereket egyáltalán nem terheli forgalmi adó. Kedvezményt biztosít az áfakulcsok tekintetében a mezőgazdasági termékekre Hollandia, Luxemburg, Málta, Spanyolország, Finnország, Görögország, Svédország, Csehország és Szlovénia is. 2012 végén Dánia, Magyarország, Románia, Észtország, Litvánia és Bulgária voltak azok a tagországok, amelyekben sem az élelmiszergazdasági termékek bármelyik csoportjára, sem az ágazatban felhasznált anyagokra, eszközökre nem biztosítanak kedvezményes adókulcsot.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter szerint ebben a szegmensben az adókikerülés aránya 60-70%-os, az áfacsökkentés révén viszont kiszélesedne az adóalap, amely pótolná az államkassza kieső bevételeit. Constantin kifejtette, hogy számításaik szerint egy évre 200 millió lejjel, egy félévre pedig 100 millió lejjel kurtítaná meg a büdzsé bevételi oldalát az intézkedés. „Amikor az általános forgalmi adó 19%-ról 24%-ra nőtt, 20-30%-kal emelkedett meg a visszaélések mértéke” – mondta a tárcavezető, aki szerint ez azt bizonyítja, hogy csökkenne a csalások mértéke a szektorban az alacsonyabb áfakulccsal. Boldizsár Tibor , a Harmopan Hargita megyei malom- és pékipari vállalat gazdasági igazgatója szerint is fehérítené az intézkedés a gazdaságot. „Az áfa-csökkentéssel azok nyernének, akik minden kenyeret hivatalosan sütnek, minden munkást hivatalosan alkalmaznak. A statisztikákban szereplő eladott kenyér a valós mennyiség csupán töredéke, jelenleg a kisebb pékségek egy része feketén dolgozik, a 24%-os áfának megfelelő összeget pedig felezi a forgalmazókkal” – nyilatkozta Boldizsár a Pénzcsinálók nak, és emlékeztetett: a búza esetében a fordított adózásra való áttérésnek köszönhetően csökkent az adócsalások száma, és ez nem a gabona árának a csökkenését, hanem a növekedését eredményezte.
Mekkora a romániai kenyérpiac?
Gabriel Razi , a Ziarul Financiar elemzője szerint évi kürülbelül 1 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le a romániai pékipari termelők, és ez idén sem fog nőni. Az elmúlt években inkább a fogyasztás csökkentése volt jellemző, 10 év alatt 10 kilogrammal lett kevesebb az egy főre jutó éves fogyasztás, és most körülbelül 110 kg körül mozog. Ezzel Románia bőven az európai átlag fölött van, amely 78-80 Kg.
A mezőgazdasági miniszter már tavaly év végén felvetette a differenciált áfa 2013. január 1-től történő bevezetését, az intézkedést viszont nem sikerült kivitelezni. Kormányzati források szerint a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége januárban határozottan visszautasította a lépést, arra hivatkozva, hogy nem támogatja az adórendszer felosztását, és hogy tapasztalata szerint az intézkedés más országokban sem járt sikerrel, azaz nem szállította a remélt adóbevéteket. Szakértők úgy látják: épp az IMF meggyőzése a célja a kormánynak a differenciált áfa fél éven át tartó kipróbálásával.
De ki nyerne a változással?
Szakértők és politikusok is azt mondják, az áfa-csökkentés pozitív hatásának egy része inkább a kereskedőknél és az élelmiszergyártóknál érződne. Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnök például ellenzi a lépést, szerinte egy olyan piacon, ahol nincs tökéletes verseny, a lépés csak a profitráták emelkedéséhez vezetne. Viorel Marin , a malom- és pékipari gyártók országos egyesületének elnöke viszont úgy látja: a lakosság lenne a nyertes, a kenyér ára az áfa-csökkentés hatására ugyanis apadni fog, várhatóan szintén 15%-kal. Szerinte a gyártók nem „raknák zsebre” az áfacsökkentésből származó különbséget, mivel „őrült verseny van a piacon, a szereplők pedig nem engedhetik meg, hogy magasan tartsák az árakat”. Szilágyi Sándor , a gyergyószentmiklósi Fapicom pékség vezetője azt mondja, az áfa-csökkentéssel megegyező mértékben csökkenne a kenyér ára az ő esetükben, vagyis előreláthatóan nem drágítanák termékeiket, bár megjegyzi: az energiahordozók árának a növekedése miatt hosszabb távon lehet, hogy árnövelésre kényszerülnek. Szilágyi szerint az eladott mennyiség nem változna az alacsonyabb árral. „Nemrég kipróbáltunk pár árkedvezményt, de nem értünk el jobb eladásokat az akciós termékekre” – fejtette ki.
Az üzletekben elméletileg egy 15% körüli árcsökkenést kellene eredményezzen a kedvezményes forgalmi adó bevezetése, Egy 9,7 lejes kenyér ára például 8,5 lejre csökkenne. De ennek mértéke nagyban függ a forgalmazó cégek árpolitikájától is – véli Boldizsár Tibor. Ha csökken az áfa, automatikusan csökken az ár is a termelőnél – jelentette ki Diószegi László , a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség tulajdonosa, aki viszont a szakértőkhöz hasonlóan attól tart, az áfa-csökkenés egy részét a kereskedők lenyelik, akik eddig 15-20%-os árréssel dolgoztak, majd 25-30%-ossal fognak. Kérdésünkre elmondta, saját üzleteik esetében, bár még nem végeztek számításokat, de valószínűleg a vásárlók az adókedvezmény mértékének megfelelő árcsökkentésre számíthatnának. Az Agrointel elemzői felhívják a figyelmet rá, hogy ha sikerülne is gyakorlatba ültetni a 9%-os áfát a kenyér esetében, a gáz és elektromos energia drágulása, a pékipari termelők elmúlt években felhalmozott vesztesége miatt a lakosság alig-alig fogja érezni az intézkedés hatását.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!