Piactörvény: nagyobb bürokrácia, de tisztább verseny jöhet

Új rendszer kiépítésén dolgozik a mezőgazdasági minisztérium az őstermelők számára. A közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet szerint az év végéig a magánszemélyeknek szükségük lesz egy kártyára ahhoz, hogy zöldségeket, gyümölcsöket vagy haszonállatokat értékesítsenek a piacokon. Az árusításhoz az önkormányzat által kibocsátott termelői engedély mellett egy kereskedelmi könyvecske is szükséges lenne – ebbe kellene bevezessék a termelők az eladott termékmennyiséget. A tervezet szerint a piacokon kötelező módon el fogják keríteni azokat a területeket, ahol az őstermelők áruikat forgalmazhatják. Ez a rész nem lehet kisebb, mint a teljes piactér fele. Ide a belépés csak a kártya segítségével lesz lehetséges, amely nem lesz átruházható. Ezt a termelői engedély alapján fogják kiállítani, és tartalmazni fogja a termelő nevét, a tevékenység helyszínét, illetve az eladásra kínált termékek mértékegységét.

Hogyan fog működni a rendszer?

A piacoknál a szupermarketekhez hasonló digitális mérlegeket fognak felszerelni. Amint az eladó belép a piacra, az olvasó automatikusan levon a kártyára feltöltött megtermelt mennyiségből annyit, amennyit a termelő áruba bocsát, tehát az nem tud viszonteladóként is árulni a piacon, mert nem forgalmazhat többet, mint amennyi a földjein megtermett.

Ezzel párhuzamosan minden eladott mennyiséget a kereskedési könyvecskébe is bevezetnek. A dokumentumot a polgármesteri hivatalok fogják kiállítani, ahol regiszter formájában nyilvántartásra kerülnek a termelők. Három típusú kártyát helyeznek forgalomba: egyet a mezőgazdasággal, a másikat a kertműveléssel, a harmadikat pedig az állattenyésztéssel foglalkozók számára. A könyvecskék százlaposak lesznek, a három példányban nyomtatott lapokat hatszámjegyű indexszel fogják ellátni. Akárcsak a számlatömbből, eladáskor az egyik példány a vásárlóhoz kerül, egy a termelőnél marad, a harmadik példányt pedig a polgármesteri hivatalhoz kell majd benyújtani.

A termelőknek a tevékenységük végzéséhez egy engedélyre is szükségük lesz, amelyet a megyei tanács bocsát ki. Ennek érvényessége egy év, tartalmazza az igénylő nevét, a megművelt terület nagyságát, illetve a tartott állatok számát és a forgalomba bocsátott termékek megnevezését. A gazdák csak akkor kaphatnak ilyen engedélyt, ha bejelentkeznek az adóhatósághoz. A tervezet szerint azok a személyek, akik nem tartják be a törvényben foglaltakat, 50 lej és 20 ezer lej közti bírságot kockáztatnak.

Háromszéken elégedettek a kezdeményezéssel

A múlt héten alakult Háromszéki Fiatal Gazdák Szövetségének elnöke, Orbán Miklós megkeresésünkre elmondta, hogy minden kezdeményezés jónak mondható, amely visszaszorítja a tisztességtelen kereskedők, spekulánsok jelenlétét a piacokon, a szántóföldi növénytermesztésben vagy állattenyésztésben.

„El kell jönnie annak az időszaknak is, amikor a kistermelők nyugodtan árulhatják portékájukat a piacokon. Valószínűsíthető, hogy első körben idegen lesz a rendszer, főleg az idősebb korosztálynak. Bürokratikusabb az árusítás és némi plusszköltéséggel is jár, de előnye az lesz, hogy sokkal átláthatóbb a folyamat. Lekövethető az adott élelmiszer útja a termeléstől az eladásig, ami a vásárló szempontjából is fontos lehet” – fejtette ki.

Hozzátette, hogy bár pozitívnak tartják a kezdeményezést, egyetlen fenntartásuk a gyakorlatba ültetéssel van. „Nem hisszük el azt, hogy egyik napról a másikra a háttérben munkálkodó érdekcsoportok kiadnák a kezükből a piacok irányítását” – fogalmazott Orbán Miklós.A háromszéki szakemberek szerint a rendszert nehéz előre lemodellezni, a gyakorlatban fog kiderülni, hogy mennyire hatékony, valóban segíti-e a termelőket a viszonteladókkal szemben. Könczei Csaba , a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a Sláger Rádió nak elmondta, mindenképpen kell találni valamilyen módszert a piac-maffia megfékezésére. Tóth Birtan Csaba , a piacgondnokságot is ellátó sepsiszentgyörgyi Tega vállalat igazgatója leginkább attól tart, hogy a kártyás rendszer megdrágítja a termékeket.

Nehezebb lesz hagyományos termékvásárokat szervezni

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök megkeresésünkre elmondta, hogy a törvényre szükség van ahhoz, hogy a piacokon „rendet lehessen teremteni”, tehát kiküszöbölhetőek legyenek a viszonteladók, és tisztességes versenyhelyzet alakuljon ki. „Ugyanakkor a tervezett intézkedés jelentősen megnehezítené az őstermelők piaci tevékenységét, nő a papírmunka és a bürokrácia mind az önkormányzatok, mind a termelők számára. A technikai kivitelezés jelentősen megnehezítené a termelők részvételét a vásárokon, éppen ezért a törvény mellé a szükséges technikai felszerelést is biztosítani kell” – fogalmazott Borboly Csaba. A megyei előljáró csak egy megfelelően kidolgozott előkészítés után tartja kivitelezhetőnek az intézkedést.