Az anarchisták és paranoiások alternatív fizetőeszköze fénykorát éli. Központ nincs, anonimitás van, az árfolyam ingatag, a lopás gyakori, a legalitás kérdéses. De kik azok a bitcoin-bányászok?
Teljesen anonim módon lehet fizetni a bitcoinnal, amely 2013 januárjában a legelterjedtebb alternatív pénznem volt, több mint 10,8 millió darabot adtak ki már belőle, ezeknek az összesített értéke meghaladja a 274 millió dollárt (208 millió eurót). Használja a WikiLeaks kiszivárogtató-oldal, de már a Good Wife amerikai ügyvédes sorozat Bitcoin for Dummies című részében is foglalkoztak vele. A Reuters szerint a Morgan Stanley és a Goldman Sachs befektetési bankok is „nagy érdeklődéssel” kísérik elterjedését, Amerikában viszont folyamatosan a betiltásáért emelnek szót a politikusok. De egyáltalán pénz-e a bitcoin, ki és mire használja, érdemes-e a virtuális valutával kereskedni?
Mi az a Bitcoin?
Wikipédia oldala szerint egy digitális fizetőeszköz, amelyet 2009-ben Satoshi Nakamoto hozott létre. Őt egy álnév mögé bújó japán hekkerként tartották számon, de aztán felmerült, hogy lehet, nem is japán, és úgy tűnik, 2010 közepétől már nem is foglalkozott a projekttel. Nem is kell hozzá vezető: a rendszer ugyanis – bármilyen hihetetlenül hangzik –, nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, azaz nincs központi bank, semmilyen külső hatóság nem befolyásolja a forgalomban levő pénzmennyiséget. A peer-to-peer hálózatban minden automatizált, az elengedhetetlen ellenőrzést maguk a felhasználók végzik, és ők játsszák a „szerver-szerepet” is.
A bitcoin rendszere egy erős titkosításon és bonyolult matematikán alapuló adatbázis, amely tartalmazza a fizetések adatait, elmenti a digitális aláírásokat. A virtuális fizetőeszközt egy „pénztárcának” nevezett fájlban tárolhatjuk a számítógépen, vagy külső szolgáltatóknál helyezhetjük el. Az első módszer a veszélyesebb: ha a merevlemezen található a korábbi tranzakciók listája, amiből kiderül, mennyi pénze van a felhasználónak, az operációs rendszer összedőlése, vagy egy vírus a teljes bitcoin-vagyontól megszabadíthatja a felhasználót.
Pénz-e a bitcoin?
A tárca egy kulcspárból áll: egy publikusból, amely közzétehető, hogy mások is pénzt tudjanak küldeni (például 175tWpb8K1S7NmH4Zx6rewF9WQrcZv245W), és egy titkos jelszóból, amelyet csak a tulajdonos ismer.
A bitcoinok egyébként nyolc tizedesjegyig oszthatóak, a legkisebb egység a satoshis.
De minek nekünk bitcoin?
A Technet cikke szerint a kütyümániásokon kívül a kissé üldözési mániás felhasználóknak is ajánlott a virtuális pénznem. Sokan érzik úgy, hogy a bankkártyák világában a vásárlásaikról szóló statisztikák túl sokat elárulnak róluk, ezeket pedig a cégek marketing célokra használják fel, azaz nyereségre tesznek szert abból, hogy pontosan ismerik a vásárlói profilt, tudják, ki, miből, hol és mennyit vásárol. A bankkártyák megjelenésével ugyanis a pénz már nem anonim, útja könnyen követhető – éppen ez a legnagyobb gazdasági előnye: csökkenti a korrupció, pénzmosás, adócsalás lehetőségét.A bitcoin útja viszont követhetetlen, a felhasználó akár több virtuális tárcát is használhat (a tranzakciók publikusak, csak a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek). Ez persze felkeltette az illegális üzletet folytatók figyelmét is, Amerikában a Silk Road kábítószerbolt fogadott el bitcoinos fizetéseket, hamar fel is merült, hogy emiatt a teljes rendszert be kell tiltani.
De legális?
Kifejezetten még egyetlen törvény sem tiltja, bár a demokratikus alkotmányokban az szerepel, hogy pénzt csak a központi bank adhat ki. Olyan szempontból is aggályos a bitcoin, hogy nem áll fedezet mögötte. Charles Schumer amerikai demokrata szenátor nemrég online pénzmosási eljárásnak nevezte a fizetőeszközt, és az oldal bezárására szólította fel a hatóságokat.
Bitcoin bankkártya
A SealsWithClubs.eu pókerjáték csak bitcoint fogad el, szóvivője, Bryan Micon szerint nem lehet tudni, hogy a bitcoin pénz, pénzügyi eszköz vagy valami más. „Mivel nincs Bitcoin Bank, bankszámla, csak egy tranzakciós cím, kérdéses, hogy nevezhetjük-e pénznek” – nyilatkozta.
A rend őreinek viszont nincs könnyű dolguk: a hálózat nem rendelkezik központtal, így nem lehet a gyanús felhasználók számláját zárolni. Az Economist cikkírója szerint viszont, ha nagyon be akarnák szüntetni a rendszert, a hatóságok a fizetésre használt számítógépeket lefoglalhatnák. Jerry Brito , aki a George Mason Egyetem en a Mercatus Center keretében kutatja a bitcoint, arra a következtetésre jutott, hogy a tény, miszerint „egyre inkább nő az elfogadóhelyek száma, arra utal, hogy az üzletemberek erősen bíznak abban, hogy egy legális eszközről van szó, ellenkező esetben nem fektetnének ebbe.”
Hány bitcoin van?
Jelenleg 10,8 millió darab, de a számuk naponta bővül. A terjeszkedés mértékét a hálózat algoritmikusan határozza meg, a lépték előre ismert és bárki számára követhető. Az összes bitcoin száma idénre eléri a teljes mennyiség felét, 2017-re háromnegyede fog rendelkezésre állni, 2033-ra az összes.
A bővülés üteme egyre lassul. Ha az új pénz kiadásánál nagyobb gyorsasággal nő a kereslet iránta, defláció következik be, vagyis jól járnak azok, akik még alacsonyabb korai árfolyam mellett jutnak bitcoinokhoz. Emiatt gyakran piramisjátékhoz hasonlítják a rendszert, de a bitcoin hívei szerint ez az ösztönző elengedhetetlen a hálózat népszerűsítéséhez és sikeréhez.
Veszélyes-e a bitcoin?
Biztosíték nincs a lopás ellen. Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód. Több olyan esetről is lehet olvasni a világhálón, hogy valakik rossz felhasználónak utaltak át bitcoinokat – ezek visszaszerzésére nincs mód. A hálózatot is többször feltörték már: 2011. június 19-én egy biztonsági rést kihasználva az Mt.Gox virtuális tőzsde rendszerébe jutottak be, a hacker majdnem az összes bitcoint átutalta magának, az árfolyam pedig 1 centre esett. Az esetet hamar megoldották, de júliusban újabb botrány következett: a Bitomat, a harmadik legnagyobb bitcoin tőzsde bejelentette, hogy 220 ezer dollárnak megfelelő virtuális pénzről veszítette el az adatokat.
2012 augusztusában a Bitcoin Savings and Trust ot bezárta tulajdonosa, és ezzel 5,6 millió dollárnyi bitcoint nyúlt le. A tulajdonosok feljelentést tettek, azóta Amerikában hivatalos nyomozás folyik az ügyben. A csalások sorozata itt nem ér véget: tavaly szeptemberben 24 ezer bitcoin eltűnését jelentette be a Bitfloor.
Hogyan lehet bitcoint vásárolni?
A bitcoint a fenti ábrán bemutatott, erre specializálódott devizatőzsdék weblapján lehet más valutára cserélni. A tranzakciók többsége amerikai dollárban zajlik, de néhány más devizára is át lehet váltani a fizetőeszközt.
Meglátogattuk a localbitcoin.com oldalt, amely rögtön azonosította, hogy Kolozsvárról szeretnénk beszerezni a virtuális pénzt, és két vásárlási lehetőséget ajánlott: online fizetéssel 104 lejért szerezhetünk be egy egységnyi bitcoint, de helyi kereskedőknél akár készpénzben is fizethetünk érte: legolcsóbban, 87,36 RON-ért egy WB nevű kereskedő ajánl egy bitcoint.
Bányászni csak nagy teljesítményű géppel éri meg
Az Index tavaly nyáron írt róla, hogy egy New York-i fejlesztőcég elhatározta, hogy kifejleszti a bitcoin-bankkártyát, és ezzel megkönnyíti a titkosított pénznem használatát. Charlie Shrem , a Bitinstant társalapítója szerint ez egy prepaid (előre fizetett) bankkártya, fix összeget lehet majd a kártyán tartani. A kártyák elejére QR-kódot nyomtatnak, háoldalukra pedig a bitcoin-címet. Ezzel a megoldással nemcsak pénzt lehet majd levenni a bitcoin-számláról, hanem kártyás tranzakciók is megvalósíthatók a rajta tárolt információkkal. A bank nem a bitcoin nevű virtuális pénzt kezeli, mindent dollárban számol el. A felhasználónak viszont csak bitcoinokkal lesz dolga, és a két valuta átváltását a Bitinstant végzi el, természetesen pénzért. Nicolas Christin , a Carnegie Mellon Egyetem Információhálózati Intézetének társigazgatója szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a bankkártya bármilyen hatással lenne a bitcoin elterjedésére. „Túl nagy árat kell fizetni: az anonimitás a legfőbb oka annak, hogy valaki ezt a pénznemet használja, a kártyához pedig ezt fel kell adni.” (index)
Mi az a bitcoin bányászat?
A fizetőeszközre vásárlás nélkül is szert tehetünk. Ezt hívja a szleng mining nak, vagyis bányászatnak. A bitcoin.hu szerint az úgynevezett „bányászok” gépeik erőforrásaiért cserébe kapnak virtuális pénzt. Ők bocsátják a többi felhasználó rendelkezésére a hálózatot üzemeltető gépeket, amelyek ellenőrzik a rendszerben elindított tranzakciókat. Ahhoz, hogy egy tranzakció érvényes legyen, legalább hat másik felhasználó is rá kell bólintson – ez általában pár perc alatt megtörténik. A bányászok fáradozásaik jutalmaként adott mennyiségű, frissen kibocsátott bitcoint könyvelhetnek el maguknak. A kapacitásért kapható összeg négyévente feleződik. Az ingyen pénzosztogatás akkor ér véget, ha mind a 21 millió virtuális pénzérme forgalomban lesz 2033-ban.
A bitcoin bányászatot kezdetben a számítógép processzorával végezték, de egy idő után mindenki áttért az erős videókártyával történő bitcoin bányászatra. Januárban a bányászok mintegy 111 ezer bitcoint nyertek ki a rendszerből – írja a Bitcoin.hu ; 15,49$-os napi átlagértékkel számolva ez durván 1,72 millió dollárnak megfelelő összeget jelent.
Hogy és mit lehet bitcoinnal vásárolni?Ha már megszereztük a bitcoint, elkölteni könnyű. Csak a fogadó fél 33 jegyű kódja szükséges hozzá, és az összeg, amit el akarunk utalni. Fizetésnél leginkább néhány online szolgáltató fogadja el: kipengethetjük így a honlapunk domain címéért a díjat, teasüteményt is rendelhetünk, de főleg online szerencsejátékra használják. Egy online dobókocka-játék, a Satoshi Dice tavaly indult, 6 hónapos tevékenysége alatt közel 600 ezer dolláros nyereséget könyvelt el. A WikiLeaks bitcoinban is fogad adományokat. Korábban az Electronic Frontier is használta, de egy új pénznemrendszer bevezetésének jogi precedensének a hiányára hivatkozva önként beszüntette a tevékenységet. 2012-ben a BitPay szerint több mint 1000 online áruház fogadott el bitcoint.
Érdemes-e kipróbálni?
Kezdetben alig pár centet ért egy egységnyi bitcoin, most már több mint 25 dollárt kérnek a számítógépek merevlemezein tárolt pénz darabjáért. Az árfolyam viszont gyakran ingadozik, tavaly nyáron még 6-7 dollárért lehetett venni egy egységet. A kereskedési mennyiség is gyakran jelentősen változik egyik napról a másikra.
Emiatt befektetésekre, megtakarításokra nem ajánlanánk a virtuális valutát, viszont ha úgy kezeljük, mint a bankautomatából kivett készpénzt, és nem csak annyit szerzünk be, amit rövidtávon el akarunk pókerezni, nagy bajunk nem eshet.
Viszont ha valaki nem félti betegesen a vásárlási adatait, nem ítéli el zsigerből a mostani piacgazdaságot, és nem is anarchista, illegálisan megszerzett pénze sincs, és még az ide-oda ugráló árfolyamokon sem akar nyerészkedni, nem sok érv szól a kipróbálás mellett, legfennebb a kíváncsiság.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!