Ismét a csúcson: lesz-e végre EU-s büdzsé?

A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetésről (multiannual financial framework, MFF) már tavaly november végén meg akartak állapodni a tagállamok, de az akkori rendkívüli EU-csúcsértekezleten nem jött létre a megegyezés a komoly érdekellentétek miatt.A jómódúbb, „nettó befizető” tagországok némelyike jelentős mértékű kiadáscsökkentést akar, míg a „nettó kedvezményezettek” – tehát azok, amelyek több támogatást kapnak a közös kasszából, mint amennyit abba befizetnek – szeretnék megőrizni a rendelkezésre álló uniós források legalább eddigi szintjét.

>>De mi a tét? Ha nem sikerül kialakítani az új középtávú költségvetési kereteket, akkor 2014-től az eddigi keretek élnek tovább időarányos módon, ez azonban hatalmas feszültségeket okozna a mindenkori éves költségvetések pontosításakor.

Mi a javaslat?

Csak csütörtök délutánra, közvetlenül az uniós állam-, illetve kormányfők rendkívüli tanácskozásának a kezdetére készíti el legújabb középtávú uniós költségvetési kerettervét Herman Van Rompuy. Az Európai Tanács elnökének az előterjesztése után felfüggesztik az ülést, hogy a tagállamok képviselői tanulmányozhassák a javaslatot, majd a 27-ek újra közösen nekifeszülnek a 2014 és 2020 közötti időszak uniós keretköltségvetésének.

Novemberben az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság 1033 milliárd eurós kiinduló javaslatához képest 75-81 milliárd eurós vágást javasolt, vagyis a következő hét évre 958-952 milliárd euró között lenne a büdzsékeret. Összehasonlításképpen: 2007-2013 közötti 976 milliárd volt a költségvetési főösszeg.

Hol tart most a vita?

Az MTI egy neve elhallgatását kérő diplomatára hivatkozva azt írja, hogy a novemberben félbeszakadt alkudozáson a kiadási tételekről részletes vita folyt, de a tagállamok akkor úgy látták, további munkára van még szükség, most pedig az a kérdés, sikerült-e megfelelően elvégezni azt.A diplomata szerint Herman Van Rompuy részéről az a szándék érzékelhető, hogy minél előbb szeretne megállapodást a főösszegről, hogy aztán a tagállamok pontosítani tudják az azon belüli kiadások arányát. A britek, a svédek és a hollandok novemberben még további 30 milliárd eurót akartak lenyesni a főösszegből. Egy másik tisztázandó ügy a költségvetés bevételi oldala, amelyről novemberben egyáltalán nem esett szó.A tárgyalások kilátásairól az uniós diplomata úgy nyilatkozott, hogy szerinte lehetséges egyezségre jutni, de nincs garancia a sikerre. Francois Hollande francia elnök szerint még nem adottak a feltételeka keretköltségvetésről való megegyezéshez. Traian Băsescu államelnök szerint sem biztos, hogy eredménnyel zárul a csütörtökön kezdődő EU csúcs, de jóval nagyobbak a megegyezés esélyei, mint novemberben. Băsescu csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: három prioritással érkezik a tanácskozásra: hogy elősegítse Moldova mielőbbi csatlakozását az EU-hoz, hogy kialakítsanak az arab tavasszal kapcsolatban egy közös EU-s álláspontot, és hogy az ország érdekeit képviselje a többéves költségvetésről szóló vitán.

Ennek kapcsán az államelnök kijelentette, azért fog harcolni, hogy ne vonjanak el további 30 milliárd eurót a kohéziós alapoktól és a mezőgazdasági alapból, és ha csökkenne is a költségvetés, más területeken spóroljanak.>>

Az EP is beleszólhat

Ha lesz is megegyezés, az állam- és kormányfők által kialkudott MFF-hez az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia. A gazdasági válság nem ok arra, hogy a tagállamok egészen 2020-ig megszorító költségvetési keretbe kényszerítsék az Európai Uniót – fogalmaz az EP állásfoglalása, írja az MTI.A képviselők arra szólították fel az EU állam- és kormányfőit, hogy olyan többéves pénzügyi keretről állapodjanak meg, amely a megígért programok megvalósításához elegendő pénzt, a váratlan helyzetek kezeléséhez pedig rugalmas szerkezetet biztosít.Az EP-képviselők szerint nem kellene megszorító keretet elfogadni arra az időszakra is, amikor már túl leszünk a válságon. „Nem fogadunk el hétéves megszorító költségvetést, mert akkor azt is aláírnánk, hogy a válságnak sose lesz vége. Ennyire azért nem vagyunk borúlátók” – vélekedett az Európai Néppárt frakciójának vezetője, Joseph Daul.Az EP-képviselők szerint a nemzeti költségvetésre nehezedő tehernek tekintett tagállami hozzájárulások helyett az EU saját bevételi forrásokra kellene támaszkodjon a jövőben.Kételyeinek adott hangot Winkler Gyula is annak kapcsán, hogy valóban a válság leküzdéséhez vezetne az Európai Tanács homályos módszere, amellyel kompromisszumot kötnének az Európai Unió 2014-2020-ra szóló, többéves pénzügyi keretéről. „A héten ülésező Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie az Európai Parlament véleményét is, mielőtt engedne a kísértésnek és az európai polgárok érdekeivel ellentétes, akár úgyis mondhatnánk, hogy okkult kompromisszumokat kötne” – hangsúlyozta Winkler.Az RMDSZ EP-képviselője úgy vélte, hogy az EU-nak két átlátható eszköz áll rendelkezésére, hogy le tudja küzdeni a válságot: az EU 2020 Stratégia és az MFF 2014-2020. „A válság még eltart egy jó ideig. Meg kell találni a megoldásokat az ebből gyűrűző problémákra, de rossz úton járunk! Nem hoz tartós eredményt az a titkolózó, átláthatatlan, okkult módszer, ahogy az Európai Tanács kompromisszumot próbál kötni a nacionalista egókkal, a kétkulacsos európai vezetőkkel, akik az unió támogatásáról nyilatkoznak Brüsszelben, majd otthon Európa-ellenes protekcionista hangot ütnek meg” – írja a politikus közleményében.