Napenergia: profitbomba, de itt is előnyben a nagyok

Az utóbbi néhány hónapban valóságos eksztázis alakult ki a napenergia-beruházások körül, háttérbe szorítva a korábban nagy közfigyelemnek örvendő szélparkokat. Pedig októberben az európai rekordot is megdöntötte a Fekete-tenger partján felépített szélerőmű-park teljesítménye. Dezső Péter , a Goodwill Consulting tanácsadócég igazgatója szerint ennek elsődleges oka, hogy viszonylag kevés pénzzel is be lehet fektetni, a támogatási rendszernek köszönhetően pedig a beruházás rövid idő alatt megtérül.

„Ha valakinek van 25-30 ezer eurója, már megéri ebbe beruházni. Más projektek több százezres, vagy millió eurós nagyságrendűek. Egyetlen szélmalomhoz legkevesebb 500 ezer euró szükséges, azonban egy darabot nem igazán szoktak felszerelni” – vezette fel a vállalat igazgatója, ahol nemrég egy direkt zöldenergia-beruházásokra szakosodott ágazatot is létrehoztak. Ez is tükrözi a megújuló energiaforrásokat övező lelkesedést Romániában. Nagy-Bege Zoltán , az Energiaár-szabályozó Ügynökség (ANRE) igazgatója szerint a megnövekedett érdeklődés elsősorban annak tudható be, hogy a napenergia-biznisz még nagyon az elején jár. „Az érdeklődés a nap esetében növekvő, míg a szélnél csökkenő. A beruházási költségek valóban alacsonyabbak, de a hatásfokuk is feleakkora, mint a szélturbináké. A napelemek ezért még mindig nehezebben térülnek meg támogatási rendszer nélkül, mint a szélturbinák” – mondta megkeresésünkre az ügynökség vezetője.

A támogatási rendszer a napenergiának kedvez

Rendkívül sokat nyom a latban a sokat hangoztatott zöldbizonylatos támogatási rendszer, amelynek következtében a Goodwill Consulting becslései szerint egy projekt megtérülési rátája akár a 30%-ot is elérheti. „Ha beruházol másfél millió eurót egy 1 MW-os napelemparkba, annak a várható hozama 450 ezer euró évente. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy három év és néhány hónap alatt a kezdeti beruházás megtérül és további 15 évre az állam garantál egy ilyen nagyságrendű hozamot. Az Európai Megújuló Energia Szövetség szerint 6-7%-nál fenntartható egy napelempark, Németországban pedig már 4%-os hozam mellett is elindítják a beruházást.

Messze-messze jobban megéri most napelemekbe beruházni, mint bármi másba. Ehhez hozzájön még az is, hogy a zöldenergiás beruházások közül talán ez igényel a legkevesebb karbantartást. Magyarul passzív jövedelemről beszélünk, és ennek nagy a hype-ja. Egyszerűen megcsinálom a beruházást, hátradőlök és annak a kamataiból élek” – véli Dezső Péter.

A támogatási rendszer nélkül azonban már nem ilyen derűs a kép. Enélkül Dezső Péter szavaival élve „semmi értelme” sem lenne beruházni, hiszen a támogatás hozományaként mennek ilyen jól ezek a projektek. A beruházó ugyanis egy MWh megtermelt és értékesített energiáért körülbelül 350 euróhoz jut. Az összeg két részből tevődik össze: az eladott energia, amit megvesz a szolgáltató, illetve a hat zöldbizonylat értéke, amely egyenként 55 euró körül mozog a piacon. Európa más országaiban ennél sokkal alacsonyabb jövedelemmel kecsegtet a zöldenergia-termelés, ezért is vonzza a hazai piac a befektetőket.

Mennyire biztos, hogy fennmarad ez a támogatás?

Dezső Péter szerint a törvény garantálja, hogy 2014 január elsejéig változatlan marad az eladott MWh-ként nyújtott zöldbizonylatok száma. A rendszer állami szabályozási kitettsége viszonylag alacsony, hiszen a termelők nem állami szubvenciót kapnak, hanem a fogyasztókkal fizetetik ki a felhasznált zöldenergiát. A tanácsadócég vezetője kiemelte, hogy azért is lehet biztosra venni a rendszer fennmaradását, mert ezáltal Románia ígéretett tett a külföldi befektetőknek, ha pedig radikálisan változtatna a támogatáson, az a vállalatok félrevezetését jelentené. „Az országnak szüksége van a beáramló tőkére, és nem elhanyagolható a profitadóból származó bevétel sem. Ráadásul az áramnak áfája is van. A külkereskedelmi mérlegben is jól fog mutatni, ha majd áramot exportálunk, ennek az alapja pedig a megújuló erőforrások lehetnek” – véli Dezső Péter.

Mennyit drágult eddig az áram?

Tavaly csak a zöldbizonylatos rendszer miatt 4%-kal drágult a lakossági energia, idén pedig 6-7%-kal hajtotta fel az árakat a támogatás. A napenergiás beruházások oroszlánrésze 2013-ra várható, úgy hogy a drágulás is akkor éri el csúcspontját a megkérdezett szakértők szerint. Mint megtudtuk, szeptember elsejétől a villamosenergia-forgalmazóknak kötelességük feltüntetni a villanyszámlán a zöldbizonylatok költségét: jelenleg egy egységes ár jelenik meg a számlán, a fogyasztók MWh-ként 31 lejjel kell többet fizessenek az áramért.

Hogy meddig tart vajon a fogyasztók tűrőképessége? Dezső Péter szerint országonként nagyon változik az, hogy az emberek mennyire állnak ki a saját jogaikért. „Románia nem egy lázadó ország, a puliszka nem robban. Az ország mégis el kell döntse, hogy vagy maradunk a szénerőműveknél, vagy gondolunk a következő generációkra és megfizetjük ennek az árát. Más országokban is azért nem alkalmazzák ezt a rendszert, mert költséges a lakosság számára. A román piac – bármilyen furcsa – nem nagyon árérzékeny” – vázolta fel.

Noha úgy tűnik, hogy a támogatási rendszer révén az állam a nagyvállalatok zsebébe csorgatja a lakosság pénzét, Dezső Péter szerint a kisberuházóknak is kedvez a struktúra. Egyrészt azért, mert ahogy lecsökken a zöldjegyek száma, sok nagyberuházó ki fog dőlni. „Nemsokára szükségszerűen életbe fog lépni a kompenzációs rendszer, amelyben a saját magam által felhasznált áramra is kapok majd zöldbizonylatokat: ez a kisbefektetőknek, akik mondjuk az üzemüket látják el napenergiával, nagyon meg fogja érni. A jövő tehát a kisprojekteké, a jelen viszont valóban a nagyberuházóké: ők tudnak hirtelen most nagyot dobbantani” – fogalmazott.

Gond lehet a túltermelés?

Jelenleg 1800-1900 MW szélenergia, 490-500 vízi energia, 25 MW biomassza és 22 MW napenergia kapacitás termel az országban. Miközben a romániai átlagfogyasztás 7000-8000 MW, már 22 ezer MW megújuló energia kapacitásra adtak ki csatlakozási engedélyt. Nagy-Bege Zoltán felhívta a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy ezek közül mindegyik megvalósul. „Csak azok fognak biztosan megépülni, amelyeknek van az ANRE-tól létesítési engedélye. Itt körülbelül 1800-1900 MW-ról beszélhetünk”. Dezső Péter nem fél attól, hogy túl sok olyan projekt épülne meg, amelyekre ne lenne valós igény. Jelenleg sok az érdeklődő, de még kérdéses, hogy mekkora lesz a konkrét megvalósítás. Érdemes továbbá abban gondolkodni, hogy megújuló energia-létesítmények váltsák fel a nem-hatékony szénerőműveket. „Leépíteni azokat az erőműveket fogjuk, amelyek szennyezőek, nem is hatékonyak, mint például a régi szénerőművek. Az atomerőművet például nem fogjuk leépíteni, mert viszonylag olcsón és jó hatásfokkal működik. Sőt, tervben van a 3-as és 4-es reaktor is. Maradnak a nagy vízierőművek is, mert fenntartják a rendszer egyensúlyt és olcsó energiát termelnek” – vetítette előre Nagy-Bege Zoltán, aki szerint 2016-ig – ameddig fel kell épüljenek az erőművek, hogy támogatásban részesüljenek – körülbelül 4-5 ezer MW kapacitást lehetne működésbe hozni az országban.

Valójában a fogyasztás szab korlátot a beruházásoknak. Az ANRE igazgatója szerint nehezen tudunk termelni többet, mint amennyit elfogyasztunk. Amint túltermelés lesz, a befektetők is meggondolják, hogy megéri-e még Romániába jönni. Az exportlehetőségekről szólva a szakértők megemlítették, hogy a Transelectrica becslése szerint a hazai áramszállító rendszer jelenleg 3000 MW-t bír el: ha az infrastruktúra fejlődik, ezt a számot is lehet majd felfele tornászni. Segítene például, ha megépülne Törökországgal összekötő tengeralatti kábel, amely megoldást jelentene további erőművek telepítésére. Az Electrica, vagy bármelyik más szolgáltató ugyanakkor nem köteles átvenni a megújuló energiatermelőktől az áramot. Nagy-Bege Zoltán szerint mégsem kell félni, hogy vevő nélkül marad a termelő: a törvény szerint ugyanis a megújuló energiának prioritása van a rendszerbe történő csatlakozáskor. A piac pedig egyhamar nem fog telítődni, „nem lehet tudni, meddig tart a lelkesedés, annyi biztos, hogy ebben a pillanatban nagyon megéri” – hangoztatta.

A fő kérdés: hogyan építsünk napelemparkot?

Ha már megvan a szükséges tőke és esetleg egy műszaki-szaki is a segítségünkre szolgál, akár neki is láthatunk az évszázad üzletének. Kémenes Csaba , a Goodwill Energy mérnöke szerint a helyszín kiválasztásánál két fő tényező dominál: egyrészt mennyire van közel az a pont, ahol rá lehet csatlakozni a hálózatra, illetve mennyi napfény éri a területet. Az ideális, ha 150-200 méterre vagyunk a hálózattól, mert minél távolabb kell szállítani az áramot, annál több veszteség keletkezik.Egy KW maximális kapacitás kiépítéséhez négy napelem szükséges. Több területet föglal el, ha földre fektetjük, mert a talaj egyenetlensége miatt a sorok között nagyobb távolságot kell hagyni, különben az elemek beárnyékolják egymást. Tetőn közvetlenül egymás mellé is szerelhetők a kollektorok. Földre 20 négyzetméter szükséges egy KW-hoz, lapostetőn 15, rendes tetőn pedig 8 négyzetméter. Romániában átlagosan 1000 körül mozog a napos órák száma, de délen 1200-1300 napos órával is számolhatunk. Egy KW kapacitás 1000 napos órával számolva egy év alatt egy MWh-át termel. Egy MWh-ért – a korábban elmondottak szerint – a hat zöldbizonylattal és az eladott árammal együtt körülbelül 350 eurót nyer a termelő. A beruházás 1,2-1,7 euró körül forog wattonként, tehát 1200-1700 euró KW-ként. Természetesen nem éri meg ilyen kicsiben beruházni: többe kerül a bekötés, mint amennyi hasznot termel. Egy három MW-os parkhoz például a fenti számítások szerint hat hektár terület szükséges, egy év alatt 1,05 millió eurót hoz a konyhára, miközben a létesítési költsége 3,6 – 5,1 millió eurót tesz ki. Még egy megnyugtató szempont: a megnövekedett kereslet miatt a napelemek ára rohamosan csökken, gyakorlatilag megfeleződött az elmúlt egy évben. „Azt az árajánlatot, amit ma készítünk, lehet, hogy jövő héten már olcsóbban tudjuk kivitelezni” – fogalmazott az Goodwill igazgatója. „Ezenkívül a technológia is folyamatosan fejlődik. A napelemek hatásfoka jelenleg viszonylag alacsony. Ez azt jelenti, hogy a naptól kapott energia csak 10-12%-át tudja hasznosítani egy átlag napelem, a polikristályos fajták esetén ez az arány 16%-ra is felmehet. Az elmúlt időszakban a hatásfok is sokat nőtt: egy 1X1,6 méteres napelemnél 180 wattal kezdtük, most 250-260 wattnál tartunk” – fejtette ki Dezső Péter. A napenergia-biznisz tehát nem magapozatlanul ennyire csábító a külföldi befektetők szemében. Azonban mégis érdemes a bíztató számok mögé nézni, és felbecsülni, mekkora hozamot termelhet a projektünk ha valami gigszer üt a „biztos” támogatási rendszerbe.