Megéri cégként fizetésemelés helyett egészségbiztosítást kötni az alkalmazottak nevére: ösztönző hatása van, hasznos munkaidőt lehet vele nyerni, és még a befizetendő adót is csökkentheti.
Az elmúlt évek gazdasági nehézségei fontos változásokat idéztek elő a munkaerőpiacon. A munkaadók nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy jó szakembereket csábítsanak a cégükhöz, és hogy meg is tudják tartani őket, a pénzügyi források növekedése híján azonban a fizetésemelés helyett sokan az extra szolgáltatásokban látták meg az alkalmazottak jutalmazásának lehetőségét.
Míg egy bérnövelés a társadalombiztosítási járulékokkal, személyi jövedelemadóval együtt másfélszer annyiba kerülhet a munkaadónak, mint amennyit a munkás kézhez kap, addig a fizetésen felüli juttatások még a fiskális terhek csökkentésére is alkalmasak. A magán-egészségbiztosítás az egyik olyan juttatás, amivel egyaránt jól jár cég és az alkalmazott.
Minek privát, ha van állami biztosítás is?
A társadalombiztosítás keretén belüli állami betegellátás színvonala – és nem az orvosok felkészültségéről, szakmai tudásáról, hanem az infrastrukturális, rendszerszintű körülményekről beszélve – ma az országban több szempontból kifogásolható: elég csak a várakozási időre, a sorban állásra, az időpont egyeztetésre, a kórházi szobák, rendelők nívójára gondolni. Különbség nem csak a minőségben, hanem az állami és a magán egészségbiztosítás közötti szemléletben is van. Amikor betegként közvetlenül, vagy a fizetésünk ráadásaként, és nem kötelező adójaként fizetünk egy szolgáltatásért, minőségi ellátást várunk el, míg az állami rendszerrel kapcsolatban sokakban még mindig él az „ingyenesség” érzete, és a számon-kérhetőség is alacsony. A cégek szempontjából nézve fontos az elégedett alkalmazott, ugyanis produktívabb. Egyre több dolgozónál szocializálódik az öngondoskodás, egyre többüknél lép fel a magán-egészségbiztosítás igénye. Ők általában magas színvonalú, szervezett keretek között működő és széles körű költségfedező egészségbiztosítást keresnek, igénylik a kiemelt színvonalú ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, főleg, ha ennek a díjkövetkezményét munkaadóik hajlandók megfizetni.
A jövőben bekövetkező egészségügyi problémák jellege, azok súlyossága, kezelésének költségei előre nem láthatóak, tehát nagy anyagi kockázatot rejtenek magukban – írja a biztosítás.hu, így rögzített, de legalábbis előre látható, kalkulálható biztosítási díj ellenében a pénzügyi kockázat áthárítása erős motivációt jelent az alkalmazottaknak. Sok ilyen típusú biztosítás esetében egyébként meg lehet jelölni további kedvezményezetteket is, így a befizetett járulék a férj/feleség, és a gyerekek ellátását is fedezheti – ez további őszöntöző hatást fejt ki.
Miért éri meg a cégeknek?
Nem csak kiváló motivációs eszköz. Hosszútávon ledolgozatlan munkaidőt, betegszabadságokat takaríthat meg a vállalat, ugyanis az alkalmazottak a leszerződött magánkórházból választhatják családorvosukat, egy helyen, várakozás nélkül végeztethetnek el különböző analíziseket, kérhetnek betegszabadságot. Mi több, 2011-től kezdődően a pénzügyi törvénykönyv a részben leírható költségek közé sorolja az alkalmazottak részére befizetett magán-egészségbiztosítást. Legtöbb évi 250 eurót írhat le a cég az állam felé fizetendő nyereségadójából minden egyes alkalmazott esetén, ha ennél többet fizet egy dolgozó után, a maradék részt már csak nem leírható költségként tudja elszámolni. A törvény megkülönbözteti a biztosítástól az egészségügyi ellátásra feljogosító bérletet, ezek esetében nincs felső korlát, a teljes összeg leírható az adóból – írja a Wall Street. Az egészségügyi bérletek jellemzője, hogy egyetlen kórházhoz szólnak, és nem fedezik a kórházi ellátás és a műtéti beavatkozások költségeit, a konzultációk, kivizsgálások száma pedig korlátozott. Ezeket főleg a munkaorvosi feladatok betöltésére vásárolják a cégek, nem számítanak béren felüli juttatásnak.
Hogy néz ki a magán-egészségbiztosítási piac Romániában?
Előreláthatóan négy éven belül a csoportosan fizetett magán egészségügyi biztosítások piaca meghaladja az 1,5 milliárd eurót – ezt az Alico Biztosítások vezérigazgatója, Theodor Alexandrescu nyilatkozta az Evenimentul Zilei napilapnak. „A privát egészségbiztosítások iránti kereslet folyamatosan nő, a magánklinikák infrastruktúrája rohamosan fejlődik, hogy kiegyensúlyozza az állami rendszerben tapasztalható hiányosságokat” – mondta a CEO. „A vállalati szegmens továbbra is a mozdony lesz, ami a magán-egészségbiztosítások piacát mozgatja” – hangsúlyozta nemrég Carmen Radu , az Eureko biztosító aligazgatója is. Pontos adatok nincsenek a vállalatok által befizetett biztosítások értékéről, viszont a legnagyobb magánszolgáltatók üzleti forgalmára vonatkozó adat elérhető.
A MedLife a legnagyobb szereplő a piacon: 9 „hiperklinikája”, 8 saját laboratóriuma van, 28 általános orvosi rendelővel, 3 szülészettel, 6 gyógyszertárral rendelkezik és 135 partnere van országszerte. A legismertebb magán egészségügyi lánc is egyben, az IMAS idei felmérése szerint a lakosság 9,6%-a szerzett tudomást a szolgáltatásairól, míg ez a Regina Maria esetében 5,1%, a Medcenter nél 2,1%, a Sanador nál 1,3%.
Milyen szolgáltatásokat kínálnak?
Magas minőségű ellátást ígérnek az ügyfeleiknek: járóbeteg szakellátást, egynapos sebészetet, a hosszú várólisták elkerülését, szűrővizsgálatokat, háziorvosi jellegű ellátást, terhesgondozást, betegszállítást, beutalás esetén egy 3 csillagos hotel minőségét az adott kórházban. Az viszont, hogy korlátlan alkalommal ingyenes kapja-e meg a beteg az összes szolgáltatást, vagy csak bizonyos kedvezményekre jogosult, a választott csomagtól függ. Az egyik magánkórház BASIC csomagja például az ellátások többsége esetén csak diszkontokat biztosít, míg a Premium csomaggal már szinte minden vizsgálat, beavatkozás térítésmentes. Magánszemély esetén az alapcsomag 35 euró havonta, a prémiumért 75 eurót kell fizetni. A magánkórházak nem közlik, hogy ugyanezek a biztosítások mennyibe kerülnek a céges ügyfelek számára, de valószínűleg jóval alacsonyabb áron jutnak hozzá. Egy vállalatnak sokkal erősebb alkupozíciója van a szerződés megkötésénél, mind az ebben foglalt szolgáltatások számát, mind az árat illetően, mivel egy magánszeméllyel szemben több tíz vagy száz egyedi pácienst jelent a magánkórháznak.
Azért is tudják olcsóbban kínálni a szolgáltatást a cégeknek, mert míg a vállalatok inkább pro-aktív, megelőző jelleggel kötnek biztosítást az alkalmazottjaiknak, addig az egyének jellemzően egy betegség megjelenésekor, reaktív módon vásárolnának ilyen csomagokat – ebben a kontraszelektív esetben a magánkórháznál fellépő kezelési költségek magasabbak.
Megéri?
Egyedi vagy csoportos, a magán-egészségbiztosítás kifizetődőnek tűnik azzal szemben, hogy mennyiért kínálják bérlet nélkül a szolgáltatásaikat ezek a korházak: egy szülés 2.900-12.900 lej közötti összegbe kerül, egy vesekő eltávolítását 600-800 lejért végzik el, egy EKG 150-200 lej, egy tomográfia 580-700 lej. Ennek ellenére még kevesen gondolkodnak ilyen biztosításcsomagokban. Az IMAS idén tavasszal, a MedLife megbízásából készített felmérése szerint a romániaiak 70%-a nem akar magán-egészségbiztosítási szerződést kötni. A legtöbben pénzhiányra hivatkoznak, de sokan azért ódzkodnak, mert nem bíznak az egészségügyi egységekben. Ennek ellenére, szakértők szerint a biztosítási csomagok népszerűsége a jövőben várhatóan emelkedni fog, nagy potenciál rejlik az ilyen típusú termékekben az egészségügy várható átalakítása miatt is.Az információhiány is szerepet játszik a biztosítási csomagok alacsony szintű ismertségében: a megkérdezettek egyharmada érdekelt lenne ilyen szolgáltatásokban, ha sürgősségi ellátást is kínálnának a magánkórházak, de ilyet egyébként már kínál a Regina Maria, és erre készül a Medlife is, amely 15 millió eurót fektet egy bukaresti sürgősségi klinika létrehozásába.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!