Stabilizálhatja a román gazdaságot az USL többség?

A vasárnapi parlamenti választások – nem meglepő módon – az USL markáns győzelmével zárult. Felmerül a kérdés, hogy ennek tükrében milyen gazdasági évnek nézünk elébe. Londoni elemzők szerint a választások után megalakuló új kormány elsődleges feladata a jövő évi költségvetés és az új IMF/EU-program előkészítése lenne, bár félő, hogy a kormánypárt inkább az alkotmányozásra helyezi majd a hangsúlyt a kétharmados többség birtokában. Matteo Napolitano , a Fitch hitelminősítő Romániáért felelős elemzője szerint a döntéshozás sokkal hatékonyabb lesz, azonban félő, hogy a folyamatok során kikerülik a széles körű konzultációt. Az intézmény szerint az új kormány várhatóan a strukturális reformokra fog koncentrálni, amelynek kulcsszerepe lesz majd egy új IMF egyezményben. Emellett folytatódni fognak a privatizálások, illetve az állami vállalatok átszervezései.

Kiszámíthatóbbá vált Románia?

Önmagában az a tény, hogy egy politikai erő jelentős támogatottságra tesz szert, az esetek döntő többségében – ha csak nem valamilyen szélsőséges erőről van szó –, növeli a piaci bizalmat – vetítette előre Bálint Csaba , az OTP Románia kockázatelemzője. „Egy biztos lábakon álló többség stabilitást vetít elő, kevésbé kell tartani hirtelen kormánymozdulatoktól, a befektetők pedig az ilyen stabil, kiszámítható környezetet kedvelik és keresik” – fejtette ki a Pénzcsinálók megkeresésére.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy egy nagyarányú győzelem több lehetőséget, de ugyanakkor több felelősséget is jelent. A hatalmon lévő erők ugyanis számos kérdésben akár egyedül is döntést hozhatnak, nincsenek kompromisszum kényszer alatt, ami pedig kockázatokat rejt magában. „Remélem, hogy a felálló új kormány ennek a felelősségnek a tudatában áll majd neki a gazdasági problémák megoldásához, és elsősorban ezekre fog koncentrálni” – fogalmazott a szakértő.

Gyűlnek az új kormány előtt álló feladatok

Mihály Csaba gazdasági elemző a Pénzcsinálóknak elmondta, egyelőre még nem ismerjük a kormányprogramot, a piacok ennek függvényében fognak reagálni a választások eredményeire. „Én úgy látom, hogy most a többség kivár, a konkrétumokra kíváncsi: mikor lesz új kormánya, költségvetése az országnak, utóbbi milyen gazdaságfilozófia alapján készül. A kétharmados többség az előre beharangozott alkotmánymódosításhoz kell, de gazdaságpolitikai szempontból kevésbé világos, hogy mihez kezdenek ezzel az ország vezetői. Szó volt arról, hogy csökkentik és differenciálják az áfát, a munkaerő után fizetendő járulékokat mérséklik, de azt még nem tudjuk, hogy ez miként fog jelentkezni a kormányprogramban” – fejtette ki a szakértő. Daniel Hewitt , a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza szerint piaci szempontból aggasztó lenne, ha az új kormány az alkotmánymódosításra koncentrálna, és nem az olyan szerkezeti problémák megoldására, mint az állami vállalatok gyenge irányítási színvonala, valamint az energiaipar, a tömegközlekedés, vagy az egészségügyi és az oktatási reform. Bába György , a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SZVESZ) elnöke szerint az elmúlt tíz hónapban akkora bizalomvesztést szenvedett el az ország, hogy ennél rosszabb már nem igazán lehet. „Nagyon fontos, hogy az új kormány konkrét bizalmi tettekkel bizonyítsa az ország stabilitását külföld felé. A kétharmados többség mellett azonban nagyon fontos, hogy az ellenzék célpontja is ugyanaz legyen. Ne váljon 2013 is egy bizonytalan időszakká, mert akkor teljesen elveszítjük ezt a befektetői környezetet” – fogalmazott a vállalkozó.

A vállalkozói szférát kéne ösztönözni

Megkeresésünkre elmondta, hogy az ország túl van az államháztartás kiigazításának egy nehéz időszakán, a következő kérdés pedig az, hogy hogyan tudunk ismét növekedni. „Komoly kihívás a jövő évre nézve, hogy a nemzetközi befektetők szemében hogyan szerezhetjük vissza korábbi pozíciónkat a régióban. Úgy gondolom, hogy ez nem valósítható meg a jól működő vállalkozások nélkül, ezen belül a kis- és középvállalkozásokat emelném ki. Ezeknek jelentős szerepük van a munkahelyteremtésben, adófizetésben, ezért erre kéne irányuljanak az új kormány erőfeszítései” – emelte ki Bába György.

Szerinte ezen belül a legfontosabb a szabályozási környezet módosítása lenne, illetve a finanszírozás előremozdítása, a humánerőforrás-tudásba való befektetés. „Emellett a vállalkozói infrastruktúra fejlesztésére is összpontosítani kellene. Ezekre nem kellene kötelező módon törvénytervezeteket kidolgozni, hanem stratégiákra lenne szükség. Csak akkor tud a gazdaság fejlődni, ha a teljes reálszféra – beleértve a KKV szektort is – teljesítménye érezhetően javul. Továbbá az uniós pénzek is hozzájárulhatnak a vállalkozói réteg fenntartásához” – mondta Bába.

Belefér a beharangozott adócsökkentés?

Bálint Csaba szerint annak ellenére, hogy a nagy megszorító intézkedések idején valószínűleg már túl vagyunk, a felálló új kormánynak 2013-ban egy szűken szabott ruhába kellene beleférnie, a költségvetési fegyelem továbbra is rendkívül fontos szempont. „A költségvetésben egy adócsökkentésre jelenleg elég korlátozott hely áll rendelkezésre, az esetlegesen kieső bevételeket valamilyen más forrásból kellene pótolni. Később, ha a gazdasági környezet a várt kedvező irányba alakul, lehetőség nyílhat ilyen lépésekre, de most még, véleményem szerint, korai volna” – fogalmazott az elemző. Mihály Csaba is hasonlóan vélekedik. Szerinte a kormánynak prioritásokat kell felállítania, mert nem tud mindent megvalósítani. „Ha az áfa differenciálását találja a legfontosabbnak, akkor a jövedelemadónál nem tud több kulcsot bevezetni. Vagy az egyik, vagy a másik, mindkét intézkedés jelentős mértékben terhelné a költségvetést. A bér után fizetendő járulékok esetében is csak akkor lehet csökkenteni, ha erre forrásokat találnak. Tény, hogy ezek a hozzájárulások itt az egyik legmagasabbak Európában, de a nyugdíjpénztár, az egészségügypénztár így is deficites, az állami költségvetésből kell pótolni a kasszákat, hogy a kifizetéseket tartani lehessen”.

Az IMF is így gondolja?

A Nemzetközi Valutaalap általában elég merev álláspontot képvisel, ha adócsökkentésről van szó. Kiköti például, hogy a kormány jelölje meg azt a forrást, ami a kieső részt pótolja – tette hozzá Mihály Csaba. Az IMF program pedig egyelőre úgy tűnik, biztosan folytatódni fog: Ponta korábban már jelezte elkötelezettségét a IMF egyezmény iránt, ez mindenképp pozitívum, és remélhetőleg a nyári-őszi politikai harcok után az ebben résztvevő felek levonták a megfelelő tanulságokat – véli Bálint Csaba. A JP Morgannek egyébként olyan értesülései is vannak, miszerint az Európai Bizottság nem akarja az új megállapodást, mivel Románia a jelenlegi program alapján tett vállalásait sem teljesítette. A román gazdaság IMF/EU-felügyelete azonban új program nélkül is folytatódna, mivel Romániának jelentős törlesztési kötelezettségei vannak a két intézménytől eddig lehívott hitelek után.

Enyhült a feszültség: erősödhet végre a lej?

Míg a Fitch arra számít, hogy jövő év során erősödhet a lej, Mihály Csaba szerint ez korántsem egyértelmű. „Az idei év második felében a központi bank eléggé jelentős szerepet betöltő játékos volt a devizapiacon, próbálta egy bizonyos sávban tartani a lej árfolyamát, mikor hazai, mikor külföldi devizát vásárolt ennek érdekében. Hogy mennyire fog erősödni a lej, az attól függ, hogy elhúzódik-e a kormány beiktatása, mennyire fog a kormány a piacoknak tetsző programot bemutatni, ezt elfogja-e fogadni az IMF. Ez lehetséges, hogy egy hektikus mozgást fog eredményezni az árfolyam alakulását illetően” – véli az elemző, aki szerint az árfolyam alakulása 2013-ban attól is fog függni, hogy milyen árfolyam a legmegfelelőbb a román gazdaságnak, éppen ezért továbbra sem kizárt, hogy a jegybank intervenciója jelentős lesz. „Sem a költségvetés, sem pedig az exportőrök szempontjából nem kedvező egy erős lej, márpedig azokat a problémák, amikkel a román gazdaság küzd, csak akkor oldhatóak meg, ha a gazdasági növekedés érezhetően magasabb lesz, mint az idei évben, legalább 1-2% közötti. Ennek pedig egy nagyon erős lej nem fog kedvezni” – mondta el Mihály.Bálint Csaba is úgy gondolja, hogy a jövő évi euró árfolyamot a felálló új kormány tervei és intézkedései befolyásolhatják, azonban itt még olyan megválaszolatlan kérdések vannak, amelyek miatt nehéz előre vetíteni a biztos tendenciát. Az árfolyamra emellett az eurózóna gazdaságának alakulása is hatással lesz.

Moody's: az adósbesorolás a következő hónapoktól függ

A következő hónapok eredményeitől függ, hogy miként alakul az ország adósbesorolása a Moodys nemzetközi hitelminősítő szerint. Ahhoz, hogy az ország megőrizze jelenlegi besorolását, az USL-s országvezetésnek folytatnia kell azokat a reformokat, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap nyomására elindított. Azonban a Moodys szerint ezeket nehezen valósítja meg a kormány, mert a politikai válság miatt lassult a gazdaság, emellett az adóstabilitás miatt kevesebb jövedelme van az államnak, és nehezen csökkenti a kiadásait.