Facility management: amikor a vécésnéni már tényleg cleaning manager

Korábban jókat nevettünk, amikor olyan álláshirdetéseket láttunk, ahol nem takarítónőt, hanem cleaning managert kerestek a cégek. Mára viszont ők nevetnek azokon, akik nem tudják, mi a különbség egy egyszerű takarító és a komplex tisztítási, karbantartási szolgáltatást kínáló cég között. Így jártunk mi is, amikor a facility managementről hallottunk, a „gugli” viszont útba igazított: a létesítménygazdálkodásként magyarosított iparág nagy fejlődésben van, és jóval többről van szó, mint a takarítási biznisz legmodernebb elnevezéséről.

Kolozsváron többek között a SIMACEK cégcsoport foglalkozik facility managementtel. Három évvel ezelőtt Romániában még csak takarításban utazott, mára viszont egy teljes körű szolgáltatást nyújtó üzemeltető céggé nőtte ki magát. A cégcsoport kelet-európai központja Kolozsváron van, innen koordinálják több ország tevékenységét, Románia több nagyvárosában közel 450 alkalmazottal szolgálják ki a megrendelők igényeit. A csoport CEE igazgatójával, Thomas Emmerling gel és Karácsonyi Noémi vel, a Simacek Gardening Kft vezetőjével beszélgettünk az üzletágban rejlő potenciálról és a fennálló nehézségekről.

Mivel foglalkozik tulajdonképpen a facility management?

Thomas Emmerling: – A facility management feladata, hogy optimális szinten biztosítsa a szervezet főtevékenységének zavartalan működését, pozitívan befolyásolja a szervezetet, a dolgozók közérzetét, a szervezet működésének hatékonyságát. A mi esetünkben a létesítménygazdálkodás az alábbi szolgáltatásokat foglalja magába: takarítás, kertépítés- és fenntartás, teljes körű műszaki karbantartás, őrzés-védés, kártevőirtás és tanácsadás.

Kik az ügyfelek? Gondolom csak nagyvállalatokról beszélhetünk...

T.E.: – Elsősorban irodaházak, bankok és pénzintézetek, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, színházak, kultúrális létesítmények, oktatási- és felsőoktatási intézmények, szállodák, sportlétesítmények, bevásárlóközpontok, üzlethálózatok, logisztikai központok, önkormányzati intézmények, közműcégek, szállító vállalatok számára fontos követelmény az állagmegóvás.

Ez egy nagyon komplex feladat. Hogy képzeljünk el egy megbízást? Miként mérik fel az adott cég szükségleteit, igényeit, milyen kérdésekre kell válaszokat adjanak?

T.E.: – A konkrét igények egyeztetése alapján kerül sor a személyre szabott szolgáltatáscsomag és az árajánlat összeállítására, úgy, hogy szinkronba kerüljenek a különböző műveletek, a napi takarítás, őrzés-védés, kertfenntartás, hótakarítás, kártevőirtás, stb. Köztudott, hogy az üzemletetés kiszervezése, 5-10%-os költségmegtakarítást jelent, és csekély beruházással további 5%-ot lehet megspórolni.Karácsonyi Noémi: – Kiemelném azt is, hogy a facility menedzsment által elkerülhető az utólagos egymásra mutogatás. Például ha a hó eltakarítás során kiszórt csúszásgátló a zöldövezetre kerül és a gyepfelület tavasszal nem mutat tökéletesen ápolt képet, nehéz eldönteni ki vonható ezért felelősségre: a kertfenntartást vagy a hó eltakarítást végző cég. Ha ezek a munkálatok ugyanabban a kézben vannak nagy valószínűséggel jobban összehangolható a különböző szakterületek munkája, ám egymással párhuzamosan dolgozó cégek esetén ez csak ideális esetekben valósul meg.

Hogy mindezt kivitelezhesse egy létesítménygazdálkodással foglalkozó cég, milyen szakembergárdával kell rendelkeznie? Önök képzik az alkalmazottakat, vagy már kezdetből olyanokat keresnek, akiknek vannak ez irányú ismereteik?

T.E.: – A facility manager műszaki és közgazdász „vénával” egyaránt rendelkezik. Valójában mérnökökkel töltjük be ezeket a pozíciókat, főleg gépészekkel, építő- és villamosmérnökökkel. A napi feladatok szintjén a létesítménygazdálkodás valahol középen helyezkedik el a műszaki és a gazdasági terület között, de a tapasztalat szerint a mérnökök könnyebben tanulnak bele a gazdasági folyamatokba, mint a közgazdászok a műszakiba. Mi például már évtizedek óta Ausztriában oktatjuk az alkalmazottakat, a romániai cégnél is hatékonyan működik a házon belüli oktatás. A professzionális takarítás többet jelent annál, hogy seperj fel, moss fel, töröld le. Főleg azért, mert a külföldről beáramló professzionális vegyszerek, eszközök, gépek és technológiák használatát igenis oktatni kell, hiszen egy-egy vegyszert felcserélve is már súlyos károkat lehet okozni egyes felületeken.

De miben különbözik például egy takarítónő, aki saját vállalkozóként végzi a munkáját, attól, aki egy facility management cég munkatársaként felel a tisztaságért?

K.N.: – Már első ránézésre is észlelhetőek a különbségek, gondolok itt a munkaruhára, a munkavédelmi felszerelésre, másodsorban pedig a munkavégzés során használt anyagokra, gépekre és felszerelésekre. Ezen a téren mindannyiunk célja az, hogy energiatakarékosan, környezetkímélő anyagok felhasználásával, maximális hulladék újrafelhasználásával végezzük munkánkat.T.E.: – Az sem mindegy, hogy a felületet egy felmosóval tisztítják, vagy az erre a célra kialakított hatékony és gyors géppel. Az infrastruktúra mellett kiemelném a projektvezetők szerepét is, mert ők azok, akik kézben tartják, megszervezik és felügyelik az egyes teendőket.K.N.: – Alkalmazottaink pontosan tudják, milyen konkrét tevékenységekből tevődik össze a munkaprofiljuk és azt milyen rendszerességgel kell elvégezniük. Ebben a „kódexben” az is benne van, hogy milyen időközönként törlik le a beltéri növények leveleit, és a cserepeket, illetve hány hetente történik meg a kártevők, kórokozók feltérképezése és a növények műtrágyázása.

Erre a minőségre mennyire van igény a piacon? Tart-e ott egyáltalán az üzletkultúra Romániában, hogy a vállalatok kiszervezzék az említett feladatokat?

T.E.: – Maga az elvárás adott. Az az érem másik oldala, hogy mekkora összeg áll a megrendelő rendelkezésére. Ha az elvárás köszönőviszonyban sincs az büdzsével, akkor sajnos új elgondolásra van szükség.

K.N.: – A globalizáció nem csak azt jelenti, hogy Romániában is megjelennek a nemzetközi megrendelők, hanem azt is, hogy a megrendelő ugyanazt az elvárást támasztja velünk szemben, mint például Ausztriában vagy Németországban. Csakhogy országonként többek között a térhasználatban is alapvető különbségeket figyelhetünk meg, különböző jelenségeket tapasztalhatunk például egy romániai és egy németországi mosdóban.

A globalizáción kívül még milyen külső hatások érték ezt a szegmenst az elmúlt időszakban? A válságra hivatkozva sokan csökkentették költségeiket, el tudom képzelni, hogy a tisztaság egy olyan tényező lehet, amiből hajlandóak vagyunk engedni.

T.E.: – A cégünk az elmúlt három évben fokozatosan növekedett, terjeszkedett, de saját bőrünkön éreztük megrendelőink részéről a válságra hivatkozó költségmegtakarítási igényeket.K.N.: – Az elmúlt időszakban egyre több cég externalizálta ezeket a szolgáltatásokat, ha eddig saját alkalmazottakkal oldották meg a létesítménygazdálkodást, akkor a legújabb tendencia, hogy megpróbálják kiszervezni ezeket a tevékenységeket, lehetőleg egy olyan cégnek, amelyik a komplett szolgáltatást tud ajánlani.T.E.: – A szolgáltatási csomagból a megrendelő igényeinek megfelelően választhatja ki a neki megfelelőt, de általában ha eggyel bent vagyunk, a többit is megkapjuk.

Mint a trójai faló.

T.E.: – Hasonló. (nevet – a szerk. )

Lehet, hogy azért nem is csapta meg Önöket annyira a válság szele, mert mifelénk a bevásárlási láz javában dúl, a mall-ok egyre népszerűbbek, és általában a prémium termékekre, szolgáltatásokra is nő az igény.

T.E.: – Azért mindenki spórol, még a prémium szegmensben is tetten érhető ez a tendencia. Ezzel egyidejűleg több kicsi, helyi vállalkozás jött létre az elmúlt időszakban, ami „belerondít” a piac elosztásába: ugyanis sokan ár alatt, vitatható minőségű szolgáltatást kínálva próbálnak teret nyerni. De ezek többnyire tiszavirág életűek, szerintem egy állandó mozgásról van szó: kis cégek jönnek, mennek, de a nagyok megmaradnak.

Milyen más trendeket lehet észlelni? Merre tart a facility management, milyen lesz öt év múlva?

T.E.: – Romániában nehéz öt évre előre jósolni, maradjunk annál, hogy mi lesz jövőre. Bukarestben például történnek változások, egyre több olyan kiírás jelenik meg, amelyikben komplett létesítménygazdálkodást kérnek. Vannak a piacon nagy cégek, olyan vetélytársak, akiket komolyan kell venni, és akik minket is komolyan vesznek. Ugyanakkor tevékenyek a közepes cégek is, amelyek most próbálnak növekedni, kitörni. K.N.: – Szerintem azé a jövő, aki egyszerre több helyen is gyorsan és flexibilisen tud megmozdulni, konstans minőséget nyújtva Románia bármely pontján.