Őket hátráltatja a legtöbb szabály, ők fizetik a legtöbb adófajtát, az ő befektetésük térül meg a legkésőbb. A romániai vállalkozók nem kérnek a külföldi piacokból, és újítani sem szeretnének.
A KKV körkép első részében a vállalkozói aktivitásról, az induló cégek számáról és típusáról volt szó, és kimerítettük a kényszervállalkozás fogalmát is. Most kiderül, hogy mi okozza a legnagyobb problémát a már meglevő cégek számára, és az is, mi tántorítja el a lakosság egy részét a vállalkozástól. Nem az önbizalom hiánya.
Úgy megy, mint a karikacsapás? Szinte.
„A kis- és középvállalkozások világszinten a legnagyobb munkaadók körét teszik ki. A legtöbb reform is ezen a tevékenységi területen kell megtörténjen” – hangzott el Diósi László előadásában az RMÜE legutóbbi konferenciáján. Az OTP Bank Románia vezetője elmondta: az üzletvitel gördülékenysége tekintetében legjobban teljesítő országok esetében mindig ugyanazt a receptet lehet felfedezni: a működési és építkezési engedélyek megszerzésének könnyedsége, a magánjog megfelelő jogi szabályzása, a befektetők óvása, a könnyebb adófizetési eljárások, a fizetésképtelenségi megoldások gyorsítása teremt kedvező körülményeket. Nem arról van szó, hogy az üzletviteli gördülékenység rangsorát vezető országokban nem léteznek szabályozások, hanem arról, hogy ezek megkönnyítik a piaci kapcsolatokat – mondta az OTP Bank Románia elnöke, aki ismertette azt a büszkélkedésre nem sok okot adó adatot, miszerint a kielemzett 183 gazdaság közül bár Románia 72. helyezésével még a középmezőny elején található, de egy év alatt 7 helyet rontott pozícióján. A top 5 ország szolidan vezeti a listát.
Európa-rekord: ötször annyi adótételünk van, mint Bulgáriának
Tovább rontja a vállalkozói környezet képét, hogy Romániában egy tulajdon bejegyzése akár 26 napig is eltarthat, de még keserűbb szájízzel maradunk, ha az adófizetések szempontjából próbáljuk elhelyezni az országot a nemzetközi mezőnyben. A tavalyi pénzügyi évben akár 113 adótétel is terhelhette a vállalkozókat – ez abszolút rekord. Szerencsére idén sikerült javítani, már „csak” 41 adófajtát kell befizetniük a vállalatoknak. Diósi László előadásában pozitívumként értékelte, hogy az elmúlt időszakban beindult az online adó-kifizetési rendszer.
Magas a megtérülés, de csak ha nem viszonyítjuk
A befektetések megtérülése tekintetében Románia kifejezetten rossz helyet foglal el a rangsorban a maga 2012-es 28,6%-ával, még úgy is, hogy 2004-2005-höz viszonyítva sokat javított, akkor 6,9%-on stagnált a mutató.
Finanszírozás: alig ismernek a KKV-k támogatási programokat
Az állami támogatások ismertsége kapcsán egy 9480 céges mintán végeztek nemrég kutatást. A megkérdezettek arról kellett beszámoljanak, hogy az általuk vezetett vállalkozás ismer-e állami támogatási formákat. Íme az eredmény.
Diósi László a Pénzcsinálók nak adott interjújában azt mondta, elrettentő adat a kisvállalkozások alulinformáltsága, ez azt üzeni az általa irányított pénzintézetnek, hogy sokkal közvetlenebbül kell kommunikáljanak az ügyfelekkel. „A Kogălniceanu programnak köszönhetően sokan megbátorodtak, bejöttek a bankfiókba, és kiderült, hogy bizony ők hitelképesek, értelmes üzleti tervük van. Látszik, hogy a vállalkozók félősek Romániában, ezért meg kell szólítani őket, be kell ”rángatni„ őket a bankfiókba” – fejtette ki az OTP Bank Románia vezetője.
Dú jú gó abród?
Az SBA Fact Sheet arra is rámutat, hogy a romániai KKV-k nem érdeklődnek túlzottan a külföldi piacok iránt. Terveiket tekintve, csupán 4%-uk tervez tudatosan határon túli tevékenységet. A legnagyobb nemzetköziesedési szintet elérő tevékenységi területek a kereskedelem, a feldolgozó ipar, a szállítás és kommunikáció, valamint a kutatás. A legtöbb cég behozatallal kezdi nemzetközi tevékenységét, a megkérdezett cégek 39%-a először termékeket importált, és csak utána lépett ki a nemzetközi színtérre.
Innovációs közeg: az meg mi?
Az ugyanezen a 9480 céges mintán végzett kutatás során feltették azt a kérdést is, hogy létezett-e az adott vállalkozásnál az utóbbi 3 évben innovációt célzó tevékenység. Bulgária és Románia esetében a cégvezetők 83%-a válaszolta azt, hogy nem volt ilyen kezdeményezés. Az SBA Fact Sheet szerint az innovációs mutatóhoz hasonlóan, a román KKV-k nem fordítanak túl sok figyelmet a környezetvédelemre sem, forráshatékonyságuk messze elmarad az EU-s átlagtól.
Az újítás irányába mutatott hajlandóság a válságkezelésben is a siker kulcsa: a hogyan sikerült átvészelniük a válságot című kérdésre a vállalkozók a rugalmasság, az egyszerű szervezeti struktúra, az alacsony kockázati szint, valamint az innováció iránti fogékonyságot nevezték meg kulcsfogalmakként. A válságból kitűnően lábalt ki Ausztria és Németország, ez kapcsolatban áll az innovációs faktorral: a KKV-k foglalkoztatottsága nagyrészt technikailag magas szintű cégek esetében nagy, akik egyébként komoly exportőrök.Az oktatás tud még jelentős szerepet játszani a sikerben, főleg kutatási szinten tud hozzájárulni a fejlődéshez a szellemi tulajdonjogi feltételek megteremtése, az üzletemberi tömörülések szervezése, a fiatal vállalkozók finanszírozási lehetőségeinek elősegítése, üzleti inkubátorok támogatása, a hatékonyság-orientált munkafeltételek megteremtése révén. Az EU27 minden országa külön figyelmet szentel a már gimnáziumi szintű vállalkozási oktatásnak. Románia ebben a tekintetben (is) még gyerekcipőben jár.
A kudarcfélelem miatt nem vállalkozik a többség, nem a kvalitások hiánya miatt
A Global Entrepreneurship kutatás azt is vizsgálta, hogy mi tántorítja el a romániai felnőtt korú lakosságot a vállalkozástól. 2007-hez képest szinte megduplázódott, 43%-ra nőtt azok aránya, akiket a kudarctól való félelem akadályoz meg a vállalkozás indításában. Önbizalom terén viszont lenne, mit tanuljon Európa: a lakosság 42%-a gondolja úgy, hogy rendelkezik a megfelelő tudással és képességgel egy új vállalkozás elindításához. Az öt évvel ezelőtti 41%-ról 29%-ra csökkent azok aránya, akik ismernek olyan személyt, aki új vállalkozást indított az elmúlt 2 évben, viszont sokan visszasírják a régi gazdasági rendszert, a lakosság 59%-a szeretné, ha mindenkinek egységes életszínvonala lenne.A megkérdezettek többsége, 69%-a úgy gondolja, hogy a sikeres vállalkozók tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, 56%-uk szerint a média megfelelően tálalja a sikeres vállalkozói történeteket.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!