Ezért nem szexi nálunk vállalkozni

A KKV körkép első részében a vállalkozói aktivitásról, az induló cégek számáról és típusáról volt szó, és kimerítettük a kényszervállalkozás fogalmát is. Most kiderül, hogy mi okozza a legnagyobb problémát a már meglevő cégek számára, és az is, mi tántorítja el a lakosság egy részét a vállalkozástól. Nem az önbizalom hiánya.

Úgy megy, mint a karikacsapás? Szinte.

„A kis- és középvállalkozások világszinten a legnagyobb munkaadók körét teszik ki. A legtöbb reform is ezen a tevékenységi területen kell megtörténjen” – hangzott el Diósi László előadásában az RMÜE legutóbbi konferenciáján. Az OTP Bank Románia vezetője elmondta: az üzletvitel gördülékenysége tekintetében legjobban teljesítő országok esetében mindig ugyanazt a receptet lehet felfedezni: a működési és építkezési engedélyek megszerzésének könnyedsége, a magánjog megfelelő jogi szabályzása, a befektetők óvása, a könnyebb adófizetési eljárások, a fizetésképtelenségi megoldások gyorsítása teremt kedvező körülményeket. Nem arról van szó, hogy az üzletviteli gördülékenység rangsorát vezető országokban nem léteznek szabályozások, hanem arról, hogy ezek megkönnyítik a piaci kapcsolatokat – mondta az OTP Bank Románia elnöke, aki ismertette azt a büszkélkedésre nem sok okot adó adatot, miszerint a kielemzett 183 gazdaság közül bár Románia 72. helyezésével még a középmezőny elején található, de egy év alatt 7 helyet rontott pozícióján. A top 5 ország szolidan vezeti a listát.

Európa-rekord: ötször annyi adótételünk van, mint Bulgáriának

Tovább rontja a vállalkozói környezet képét, hogy Romániában egy tulajdon bejegyzése akár 26 napig is eltarthat, de még keserűbb szájízzel maradunk, ha az adófizetések szempontjából próbáljuk elhelyezni az országot a nemzetközi mezőnyben. A tavalyi pénzügyi évben akár 113 adótétel is terhelhette a vállalkozókat – ez abszolút rekord. Szerencsére idén sikerült javítani, már „csak” 41 adófajtát kell befizetniük a vállalatoknak. Diósi László előadásában pozitívumként értékelte, hogy az elmúlt időszakban beindult az online adó-kifizetési rendszer.

Magas a megtérülés, de csak ha nem viszonyítjuk

A befektetések megtérülése tekintetében Románia kifejezetten rossz helyet foglal el a rangsorban a maga 2012-es 28,6%-ával, még úgy is, hogy 2004-2005-höz viszonyítva sokat javított, akkor 6,9%-on stagnált a mutató.

Finanszírozás: alig ismernek a KKV-k támogatási programokat

Az állami támogatások ismertsége kapcsán egy 9480 céges mintán végeztek nemrég kutatást. A megkérdezettek arról kellett beszámoljanak, hogy az általuk vezetett vállalkozás ismer-e állami támogatási formákat. Íme az eredmény.

Diósi László a Pénzcsinálók nak adott interjújában azt mondta, elrettentő adat a kisvállalkozások alulinformáltsága, ez azt üzeni az általa irányított pénzintézetnek, hogy sokkal közvetlenebbül kell kommunikáljanak az ügyfelekkel. „A Kogălniceanu programnak köszönhetően sokan megbátorodtak, bejöttek a bankfiókba, és kiderült, hogy bizony ők hitelképesek, értelmes üzleti tervük van. Látszik, hogy a vállalkozók félősek Romániában, ezért meg kell szólítani őket, be kell ”rángatni„ őket a bankfiókba” – fejtette ki az OTP Bank Románia vezetője.

Dú jú gó abród?

Az SBA Fact Sheet arra is rámutat, hogy a romániai KKV-k nem érdeklődnek túlzottan a külföldi piacok iránt. Terveiket tekintve, csupán 4%-uk tervez tudatosan határon túli tevékenységet. A legnagyobb nemzetköziesedési szintet elérő tevékenységi területek a kereskedelem, a feldolgozó ipar, a szállítás és kommunikáció, valamint a kutatás. A legtöbb cég behozatallal kezdi nemzetközi tevékenységét, a megkérdezett cégek 39%-a először termékeket importált, és csak utána lépett ki a nemzetközi színtérre.

Innovációs közeg: az meg mi?

Az ugyanezen a 9480 céges mintán végzett kutatás során feltették azt a kérdést is, hogy létezett-e az adott vállalkozásnál az utóbbi 3 évben innovációt célzó tevékenység. Bulgária és Románia esetében a cégvezetők 83%-a válaszolta azt, hogy nem volt ilyen kezdeményezés. Az SBA Fact Sheet szerint az innovációs mutatóhoz hasonlóan, a román KKV-k nem fordítanak túl sok figyelmet a környezetvédelemre sem, forráshatékonyságuk messze elmarad az EU-s átlagtól.

Az újítás irányába mutatott hajlandóság a válságkezelésben is a siker kulcsa: a hogyan sikerült átvészelniük a válságot című kérdésre a vállalkozók a rugalmasság, az egyszerű szervezeti struktúra, az alacsony kockázati szint, valamint az innováció iránti fogékonyságot nevezték meg kulcsfogalmakként. A válságból kitűnően lábalt ki Ausztria és Németország, ez kapcsolatban áll az innovációs faktorral: a KKV-k foglalkoztatottsága nagyrészt technikailag magas szintű cégek esetében nagy, akik egyébként komoly exportőrök.Az oktatás tud még jelentős szerepet játszani a sikerben, főleg kutatási szinten tud hozzájárulni a fejlődéshez a szellemi tulajdonjogi feltételek megteremtése, az üzletemberi tömörülések szervezése, a fiatal vállalkozók finanszírozási lehetőségeinek elősegítése, üzleti inkubátorok támogatása, a hatékonyság-orientált munkafeltételek megteremtése révén. Az EU27 minden országa külön figyelmet szentel a már gimnáziumi szintű vállalkozási oktatásnak. Románia ebben a tekintetben (is) még gyerekcipőben jár.

A kudarcfélelem miatt nem vállalkozik a többség, nem a kvalitások hiánya miatt

A Global Entrepreneurship kutatás azt is vizsgálta, hogy mi tántorítja el a romániai felnőtt korú lakosságot a vállalkozástól. 2007-hez képest szinte megduplázódott, 43%-ra nőtt azok aránya, akiket a kudarctól való félelem akadályoz meg a vállalkozás indításában. Önbizalom terén viszont lenne, mit tanuljon Európa: a lakosság 42%-a gondolja úgy, hogy rendelkezik a megfelelő tudással és képességgel egy új vállalkozás elindításához. Az öt évvel ezelőtti 41%-ról 29%-ra csökkent azok aránya, akik ismernek olyan személyt, aki új vállalkozást indított az elmúlt 2 évben, viszont sokan visszasírják a régi gazdasági rendszert, a lakosság 59%-a szeretné, ha mindenkinek egységes életszínvonala lenne.A megkérdezettek többsége, 69%-a úgy gondolja, hogy a sikeres vállalkozók tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, 56%-uk szerint a média megfelelően tálalja a sikeres vállalkozói történeteket.