A fiatalok és a munkaerőpiac, avagy amikor a kínálat nem találja a keresletet

A romániai oktatási rendszer helyzete, a fiatalok munkaerőpiacon való elhelyezkedése is szóba került a november 23-án Marosvásárhelyen rendezett konferencián, amelyet a Romániai Magyar Üzleti Egyesület szervezett. Az előadók más-más szempontból közelítették meg az üzleti közeget, de egyben egyetértettek: a stabilitás és a kiszámíthatóság minden kedvezménynél többet jelent a hazai gazdaságnak.

Lemaradt Románia az európai reformtörekvésekkel szemben

Borbély László parlamenti képviselő A romániai egyetemi diákság reményei, az oktatási rendszer piackonformitása és jövőképe címmel tartott előadást. Elhangzott, hogy az ország folyamatosan a fiatal munkaerő elvándorlása ellen küzd, ugyanis egy fejlődő gazdaság egyik igen fontos eleme a szakképzett munkaerő, a munkaerőpiac megújulása. A kivándorlás fő okai az oktatás minősége – amely sok esetben nem képez versenyképes szakembereket –, valamint a támogatások hiánya, amelyek a diákok elhelyezkedését lennének hivatottak elősegíteni.A volt környezetvédelmi miniszter elmondta, az elmúlt húsz évben a tanügyminiszterek nem vették figyelembe a változást, ami Európában történt oktatási téren, így a tanügyi rendszer nem tudott megszabadulni attól a mentalistástól, hogy minél többet kell a gyerek fejébe tölteni, akkor is, ha annak 90%-át hosszútávon úgyis elfelejti. A politikus szerint el kell dönteni, hogy mi a hasznos tudnivaló, és már 8. osztálytól minden gyereket a számára legmegfelelőbb szakra, pályára kell irányítani.

Azért itt is támogatják a fiatalokat

Borbély László felsorolta a 2011-2012 között foganatosított, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének a javítására irányuló kormányzati intézkedéseket. Eddig már több mint 6700 fiatal vállalkozó vette igénybe a 10 000 euró értékig terjedő vissza nem térítendő támogatást, a START program keretében pedig 400 kérvényből 100-at hagytak jóvá, ők legfeljebb 100 ezer lejes vissza nem térítendő támogatást kaptak. A Kogălniceanu kedvezményes hitelkártya lehetőségével 5000 kérvényező élt 2012 április 23-ig. A 40 év alatti fiatal gazdák, akik először vezetnek gazdaságot, és felmutatnak egy üzleti tervet, legtöbb 40 000 eurót kapnak az államtól, a program iránt viszont nem volt túl nagy az érdeklődés.

Több, nem kifejezetten fiataloknak szóló programból is profitálhatott a korosztály: az Első Ház program keretében 61 ezer garanciát vállalt az állam összesen 2,4 milliárd euró értékben 2012 áprilisáig, a roncsautó program segítségével több mint 300 ezer gépkocsit adtak le a tulajdonosaik, a Zöld Ház program keretében 43 ezer család részesült 6-8 ezer lej közötti összegben.

Nő a fiatalok vállalkozói kedve, de nem csak

Györffy Lehel-Zoltán , a BBTE Közgazdaság karának az adjunktusa Global Entrepreneurship Monitor 2011-es jelentésének a romániai vonatkozásosaira reflektált.Az előadó kifejtette, hogy a 2011-es év érdekes eredményt hozott, ugyanis hosszú ideje az első év volt, amikor nagyobb mértékben nőtt a kényszervállalkozók száma, mint a lehetőségmotivált vállalkozóké. Kényszervállalkozónak azokat nevezzük, akik azért indítanak céget, mert másképp nem tudják biztosítani azt az életszínvonalat maguknak, amit elvárnak. A szociális-demográfiai profil kapcsán a kutatásból kiderült, a 25-34 év közöttiek körében még mindig a legmagasabb a kezdő vállalkozói ráta, a tavalyi év újdonsága viszont, hogy a 45-54 év körüli korcsoportnál komoly növekedés volt kimutatható: egyre többen indítanak céget.

Kőrösi Mária , a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára a felsőoktatási intézmények piacorientált mentalitásának a fontosságát emelte ki rögtönzött felszólalásában. Úgy véli: fontos, hogy az oktatók meglássák a szárnyaló egyéniségeket, hogy a saját véleményüket mondják el, ne a leckét. „Meg kell tanítani a fiataloknak, hogy merjenek még születendőben lévő tudást is átadni” – fejtette ki a konferencia egyik résztvevőjeként.

Szilágyi Ferenc , a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, aki gazdasági földrajzot oktat, arról beszélt, hogy miért van létjogosultsága a felsőoktatási intézménynek, és bemutatta annak a szerkezetét, valamint a régióban betölteni kívánt szerepét.

Életpályamodellt akarnak a fiatalok

Bakos Levente , a Marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa Amikor a kínálat nem találja a keresletet című előadásában a kezdő szakemberek perspektíváiról beszélt a munkaerőpiacon. Elmondta, a vállalkozók közül sokan arra panaszkodnak, hogy nem találnak szakembert, így recesszió ide vagy oda, ha nagyon jó munkatárs-jelölt jelentkezik, egyből alkalmazzák. Ezzel szemben a hallgatók meglátása az, hogy nincs munka. A régi paradoxon feloldását az oktatás és a vállalkozók közelítésében látja az egyetemi tanár.

„Az oktatás színvonala romlik, mert az egyetem is ”gyár„, ahol, ha rossz az input, nem lehet jó az output. Több egyetemi hely van, mint ahány végzős van, és ez nem tesz jót a minőségnek” – fejtette ki, de szerinte fontos azt is figyelembe venni, hogy megnőttek az elvárások az új munkaerővel szemben is. A Sapienta EMTE adjunktusa volt és jelenlegi diákjait is bevonta előadásába, hogy önmaguk mondják el, mit várnak el a munkaerőpiactól és mik a tapasztalataik.

Bálint János doktorandusz a mezőgazdasági területek kihasználatlanságára hívta fel a figyelmet. „Az űrből úgy tűnhet, hogy a közép-kelet európai régió a kontinens leggazdagabbja, ugyanis a termelő területeink egy részét parlagon hagyjuk” – fogalmazott. Csatlós Orsolya PR szakot végzett hallgató szerint nem csak anyagi javakat biztosító munkahelyet keresnek a fiatalok, hanem olyan cégeket, ahol fejlődhetnek, és van karrierperspektívájuk.

Nehéz életpálya modellt vázolni egy takarítónak, egy villanyszerelőnek, mi csak extra szolgáltatások útján tudjuk bebiztososítani a munkatársak hűségét – mondta el Karácsonyi Noémi , a SIMACEK Gardening igazgatója, aki a Facility Management jövőjéről beszélt a hallgatóságnak. A magyarul létesítménygazdálkodásnak fordítható tevékenyég a cégek munkahelyéhez és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását takarja. Karácsonyi elmondta, ügyfeleik egyre inkább komplett üzemeltetést várnak, nem csak takarítást a cégtől, még azért is felelniük kell, hogy minél energiatakarékosabb legyen az adott vállalat.„Amerikában akár 8 éves szerződést is kötnek az üzemeltetőkkel, nálunk egy, legtöbb három éves szerződéseket írunk alá, ami miatt a nagyobb befektetések lehetetlenné válnak” – fejtette ki a SIMACEK Gardening vezetője, aki szerint egyre magasabb minőséget várnak el tőlük, egyre alacsonyabb áron, például egy bevásárlóközpont takarítása esetén ugyanazt a standardot akarják látni a megbízók, mint külföldön, csak kevesebb pénzből.

Nem csak a magas elvárások miatt nehéz Romániában vállalkozni

Diósi László , az OTP Románia vezérigazgatója a kisvállalkozások, mint fontos üzleti, vállalkozói szegmens legfontosabb problémáiról beszélt. Romániában viszonylag magas szinten védi a törvény a munkavállalókat – ez versenyképtelenséget okoz, ugyanis a cégek számára nagyon nehéz megválni egy nem jól teljesítő munkatárstól. „A MALÉV dolgozók is addig tüntettek, hogy már MALÉV sincs. A munkahelyvédelem csak akkor ér valamit, ha van egy működő gazdaság” – fejtette ki a szakember.

Az előadáson elhangzott, a hazai cégvezetők a belső kereslet csökkenését tartják a legégetőbb problémának, de a túlzott adószint, a bürokrácia, az infláció, a korrupció és a nehéz hitellehívás is jelentős mértékben hátráltatja a munkájukat.

Egészséges gazdasághoz először is átláthatóság és egyértelmű törvények kellenek

A gazdasági elképzelésekről beszélve Borbély László a gazdaság kifehérítését sürgette. Úgy látja: meg kell vizsgálni, hogy a cégek miért kerülik meg a törvényt. „Valószínű, hogy ha lenne egy biztonságot jelentő adópolitika, nem gondolkodnának annyian azon, hogy a mostanit valahogy kijátsszák” – osztotta meg gondolatát.

Frunda György szenátor elmondta, az RMDSZ gazdasági programja részeként még 2009-ben javasolta, hogy úgy változzon az adótörvény, hogy az áfát akkor fizessék ki a cégek, amikor valójában megkapják a számla összegét. „A nemrég elfogadott változtatás foghiányos, de ez az első fázis, így örülök, hogy a Ponta kormány ezt a törvényt jóváhagyta.”

A következő parlamenti ciklusban esedékes alkotmánymódosítás kapcsán Frunda felhívta a figyelmet rá, hogy eldőlhet, bele kell-e foglalni az alaptörvénybe a költségvetési deficit maximális szintjét, kell-e kétéves büdzsé. A Maros megyei szenátor szerint a gazdasági élet számára a stabilitás a legfontosabb, ehhez a törvények egyszerűsítése és egyértelműsítése a politikum dolga. „A törvényeink néha homlokegyenest ellentmondanak egymásnak, a pénzügyi ellenőrzés úgy alkalmazza őket, ahogy akarja. Sokkal egyszerűbb törvénykeretre van szükség, és ennek a jóhiszemű, de határozott alkalmazására. El kell érni, hogy nagyobb legyen a befizetett adó, de nem úgy, hogy zaklatjuk az üzletembert, aki inkább kifizet egy minimális büntetést, csakhogy megszabaduljon az ellenőrtől.”

Frunda elmondta, olyan esetekről is hallott, amikor 2010-es számlákat nem fizettek ki még egy gyógyszergyártónak. „Az európai törvénykezésnek megfelelően olyan törvényt kell kidolgozni, hogy ha 60-90 nap alatt nem fizeti ki az adós a számláit, történjen valami. Le kell zárni a kört, egy átszervezés, egy kényszerített kifizetés módján, vagy be kell zárni a céget úgy, hogy az adott személy többet ne is kezdhessen vállalkozásba.”

Moldován B. Melinda , a Gedeon Richter Románia gazdasági igazgatója is az áfatörvény változásait említette előadásában, de a jogszabály kapcsán a buktatókról is beszélt. Elmondta, hogy csak a 90 napnál nem idősebb számlák esetében nem kell befizetni az áfát addig, amíg nem érkezett be a számla összege, a gyógyszergyárnak viszont több mint egy éve nem fizető adósai vannak, ezeket az eseteket nem oldja meg a törvény január 1-től való lecserélése.A szakértő kifejtette, a számviteli osztály oda jutott, hogy a legfőbb tevékenysége a jogszabályi változások értelmezése, de sokszor ez se elég, külső szakértőket is kell bevonjanak, ami többletköltséget jelent a vállalatnak.A fotókat László József készítette.