Gyökeresen eltér az EU-s tagállamok álláspontja a hét éves költségvetésről, lassan mindenki vétóval fenyeget. Románia 8 milliárd eurót veszíthet, ha a „kohézió barátai” alulmaradnak a küzdelemben.
„Ez több, mint egy vita, ez egy egészen komoly nézeteltérés” – így írta le Winkler Gyula EP-képviselő az EU büdzséje kapcsán folytatott tárgyalások kudarc ízű hangulatát. A 2014-2020-as költségvetési keret a csütörtök este kezdődő kétnapos uniós brüsszeli csúcstalálkozó egyetlen témája. A dilemma a legáltalánosabban úgy fogalmazható meg, hogy miközben az egyes uniós tagállamokban a válság miatt kénytelenek takarékoskodni a kiadásokkal, a tehetősebb tagországok szerint ugyanígy kellene tenni uniós szinten is. A nettó kedvezményezettek – amelyek tehát több pénzt kapnak az EU-kasszából, mint amennyit abba befizetnek – ezzel szemben úgy vélik: éppen a válságból történő kilábalás érdekében lenne szükség arra, hogy legyen elég pénz a közösségi keretekben átgondolt és célzott támogatásokra. Románia a „kohézió barátai” klub egyik oszlopos tagja: a 27 tagállamból 15 érdekelt abban, hogy magasak legyenek a támogatási pénzek. Az Európai Tanács elnöke azonban nemrég újragondolt javaslatában egy 8 milliárd eurós csökkentést vetített elő az ország számára, ami miatt a miniszterelnök rögtön vétót javasolt. A közös EU-büdzsét ugyanis csak egyhangú, anonim szavazattal fogadhatja el a 27 tagállam vezetője. A románnál komolyabb fenyegetést jelent a megegyezésre Nagy-Britannia tervezett lépése, de mielőtt ennek a valószínűségét taglalnánk, fontos kitérni a kezdetekre.
Az eredeti javaslatok
Az Európai Bizottság (EB) eredetileg a 2014 és 2020 közötti hétéves időszakra összesen 1033 milliárd eurós költségvetési keretre vonatkozó javaslatot tett le a tagállamok elé a nyáron. Ez az összesített uniós hazai össztermék (GDP) csaknem 1,1%-ának megfelelő összeg, ami közel 5%-os növekedés a jelenlegi, 2007-2013 közötti időszak 976 milliárdos költségvetési főösszegéhez képest. Ehhez képest legalább 50 milliárd eurós csökkentést javasolt az Európai Unió Tanács ának ciprusi elnöksége, az egyes tagállamoknak juttatható kohéziós források mennyiségét az adott ország bruttó hazai termékének 2,36%-ában maximálná. A javaslatról elmondták, hogy a csökkentést kompromisszumos javaslatnak szánták, egyes nettó befizető országok 100, sőt 200 milliárd eurós csökkentést szerettek volna elérni a megbeszélések folyamán.
Senkinek sem tetszik a ciprusi ajánlat
Csaknem minden tagállam elutasította a ciprusi EU-elnökség javaslatát, azonban eltérő indítékokkal. A svédek és az osztrákok határozottan kevésnek találják a csökkentés mértékét. A kelet-közép-európai tagállamok viszont ellenzik a büdzsé lefaragását.
A csúcson a keretről vagy egyben a leosztásról is döntenek?
A bizottság új számítási modellje, a lehívási mechanizmusok ismertek, tehát ahogyan megszületik a döntés a hétéves költségvetés nagyságáról, azonnal tudni lehet, hogy ágazati, országos szinten miként oszlik meg a pénz. Viszont ha csökkentés mellett foglalnak állást, akkor arról is dönteni kell, hogy melyik komponens kap kevesebb pénzt.
Az EU agrárországai – Franciaország, Írország, Spanyolország – vehemensen ellenzik a mezőgazdasági kiadások lefaragását. A „kohézió barátai” nevű csoportban tömörülő államok 15 tagú csoportja (ide tartozik Románia, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) a strukturális alapok megnyirbálása ellen tiltakozik és elutasítja az Európai Bizottság 1033 milliárd eurós javaslatának bármilyen csekély mértékű csökkentését.Az olaszok helyzete és álláspontja ambivalens: az elmaradottabb déli részeknek szükségük lenne kohéziós pénzekre, ugyanakkor Itália a legnagyobb uniós költségvetési fejezetnek a második legnagyobb kedvezményezettje.A németek – a legnagyobb súlyú nettó befizetők – az összesített GDP 1%-ában, azaz 960 milliárd euróban akarják korlátozni az uniós kötelezettségvállalások összegét. Angela Merkel kancellárnak viszont érdeke a gyors megállapodás, kész helyzetet kell teremtenie, le kell zárnia az ügyet, mivel jövőre választások lesznek Németországban.
A „spórolás barátai” közé tartozik Németország mellett két kiemelkedően nagy tagállam, Nagy-Britannia és Franciaország. Mellettük leginkább Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország tartozik szilárdan ebbe a táborba. Ciprus most az EU-elnökséget adja, így neki a megállapodás létrejöttén kell dolgoznia.
Nagy-Britannia külön fejezet
Egy héttel ezelőtt Angela Merkel gyorslátogatást tett a briteknél, de ez eredménytelen volt: a vezetőség változatlan célja a büdzsé mértékének befagyasztása a jelenlegi szinten. London akarata szerint a kötelezettségvállalások összege nem sokkal haladhatja meg a 900 milliárd eurót.A brit parlamentben olyan álláspontot szavaztak meg, amely felszólította a brit kormányt arra, hogy csak az EU-kiadások reálértéken történő csökkentéséről tárgyaljon a november végi brüsszeli csúcson, a befagyasztásról ne. Ez erősen szűkíti David Cameron miniszterelnök tárgyalási mozgásterét az uniós egyeztetéseken, aki vétóval fenyeget, ha nem teljesül az ország akarata.
Az uniónak, és Nagy-Britanniának is nagyon fontos döntéseket kellene meghoznia a közeljövőben – véli Winkler Gyula. Az ország kizárólag a közös vámpolitika és a belső piac kedvéért tagja az EU-nak, folyamatosan a kerékkötő szerepét játssza. „Itt politikai unióról, Európai Egyesült Államokról beszélünk. De nem létezik európai föderációs büdzsé a kombinált nemzeti össztermékek 1%-ából” – fogalmazott az EP-képviselő, aki szerint ha megszületik egy vétó, az egy komoly lépést jelent a közösségből való távozás fele. „Nem a mai értelemben vett EU-ról léphet ki Nagy-Britannia, hanem abból a csoportból válhat ki, akik tovább akarnak haladni a politikai unió fele vezető úton” – így Winkler.A Financial Times értesülése szerint az EU brüsszeli szakértői és a tagállamok uniós diplomatái már vizsgálják a Nagy-Britannia nélkül, 26 tagország bevonásával megalkotandó hétéves új költségvetési keret jogi és pénzügyi kivitelezhetőségét. Az idézett források szerint a Brüsszelben fontolóra vett megoldás alapján éves költségvetéseket készítenének, amelyeknek jóváhagyásához elegendő lenne a tagállamok minősített többsége, ellentétben a hosszú távú pénzügyi kerettel, amelyet egyhangú szavazással kell jóváhagyni. A lap szerint lehetséges az is, hogy csupán „tárgyalási fogásról” van szó, amelynek célja a brit kormány kompromisszumra kényszerítése.
Mi történik, ha valaki megvétózza a költségvetést?
David Cameron látszik a legkeményebbnek a vétó tekintetében, ám az utóbbi hetekben a holland, a svéd, az osztrák kormány is fenyegetőzött vétóval arra az esetre, ha nem lesz kisebb a büdzsé. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Franciaország viszont az agrártámogatások megvágása esetére fenyegetőzött vétóval, a román miniszterelnök pedig a kohéziós alapok csökkentése esetén akadályoz(tat)ná meg a költségvetés elfogadását. Winkler Gyulának szögeztük a kérdést, hogy mi történik akkor, ha valaki megvétózza a költségvetést? A szakértő elmondta, mivel az EB terjeszti elő a költségvetést, arra is lehet gondolni, hogy egy új tervezetet kell készítsen ebben az esetben. „Én úgy látom, hogy egy ilyen esetleges vétó előtt még fontos politikai egyeztetések lesznek. Zsarolgatjuk egymást, de az EU más értékeket képvisel, felelősségről és a demagógia elkerüléséről is kellene szólnia, és itt egy európai véleményt közvetítek.”
Az Európai Tanács elnöke is megvágná a költségvetést
November 14-én kiderült, hogy az eddigi javaslatoknál kevesebb pénzt fordítana a kohéziós alapokra a tárgyalási keret. Herman Van Rompuy nak, az Európai Tanács elnökének az Európai Bizottság kiinduló javaslatához képest 75-81 milliárd eurós vágást javasol, vagyis a következő hét évre 958-952 milliárd euró között lenne a büdzsékeret. A nettó befizetők azonban további vágásokat szorgalmaznak.
Aligha lesz „egyéjszakás kaland”
A szervezők előre beprogramozták az Európai Unió következő hétéves költségvetési keretéről (MFF) tartandó csütörtök-pénteki uniós csúcs drámaiságát: a tagállamok állam-, illetve kormányfői a nyitó napon csak este nyolckor kezdik meg a hivatalos találkozót, vagyis eleve garantálják, hogy az egyezkedés minimum pirkadatig tartson. A mostani csúcs várható lebonyolítási módja eltér a szokványostól. Arra lehet számítani, hogy különböző országcsoportok vezetői külön-külön párhuzamos „kupaktanácsokat” is tartanak majd, aztán pedig azokat az álláspontokat, amelyek az egyes „szeparékban” kialakulnak, plenáris ülésen igyekeznek összecsiszolni. (mti)
De mennyit kap Románia?
Románia eredetileg 45-47 milliárd eurót kapna az 1033 milliárd eurós költségvetésből, ami jelentős növekedést jelentene a 2005-ben meghatározott, 2007-2013-as költségvetési ciklusra szóló 35 milliárd eurónál. Az EB számítási modellje szerint az éves támogatás a hazai össztermék 2,5%-a lenne.Van Rompuy javaslata viszont 8 milliárd euróval csökkentette a Románia számára elérhető összeget, olyan algoritmusokat vezetve be a rendszerbe, ami diszkriminálja az országot – állították a Mediafax által idézett bukaresti források. A GDP 2,4%-ra csökkentenék az ország számára kiutalandó éves összeget, emellett megszabnák, hogy legfeljebb 15%-kal kaphatnak több forrást az előző költségvetéshez képest azok az országok, amely esetében az alapok lehívási aránya nem éri el a 60%-ot – Románia esetében ez jelenleg a 10%-ot sem haladja meg.Az ország élhet vétójogával a 2014-2020-as EU-s költségvetés elfogadásakor, amennyiben lecsökkentenék a kohéziós alapokat és kevesebb pénzt utalnának a közös agrárpolitikára – nyilatkozta csütörtökön Victor Ponta kormányfő Herman van Rompuy csökkentési javaslatára reagálva. A miniszterelnök kijelentése nagy port kavart belpolitikai téren, a fejleményekkel részletesen foglalkoztunk a Transindex Itthon rovatában.
Belpolitikai csatározás az EU-s költségvetés kapcsán
A parlament ellenzi Van Rompuy EU-s költségvetés-tervezetétEU-költségvetés: eltér Ponta és Băsescu álláspontja a vétójog használatárólEU-költségvetés: Băsescu szerint Romániának nem érdeke a vétójog gyakorlásaVictor Ponta a parlament előtt beszél, Băsescu a sajtónak nyilatkozik
Részben érthető a Romániával szemben megfogalmazott csökkentési igény
„A vita, ami a választási kampány közepén zajlik az ország európai költségvetéssel kapcsolatos álláspontjáról, teljesen félre van értelmezve. Rosszul megfogalmazott érvek vannak arra vonatkozóan, hogy mit jelent az uniós szereplés, az uniós politika. Ennek már meg is vannak a következményei Románia európai megítélése szempontjából” – fejtette ki Winkler Gyula, aki viszont elismeri, hogy a Herman Van Rompuy csökkentési javaslatában megfogalmazott számok nem légből kapottak.
„A jelenlegi költségvetési ciklusban a számunkra előirányzott keretből a rossz lehívási arány miatt 7-8 milliárd eurót fogunk elveszíteni – körülbelül ekkora csökkentéssel számol ez a javaslat is. Itthon viszont nem arról kellene beszélni, hogy ki menjen a csúcsra, vagy, hogy használjuk-e a vétójogunkat. Sértődöttség helyett a hatékonyságra kellene koncentrálni” – javasolja az EP-képviselő.
„Az elmúlt 25-30 évben a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozta a régebbi tagállamok fellendülését, az infrastruktúra rendbetételét, mi is elvárjuk, új tagállamok, hogy ne 6 év alatt kelljen elvégezzük azt, amit mások három évtized alatt valósítottak meg. Egyenlő bánásmódot kérünk” – fogalmazott a gazdaságpolitikus, aki elismeri: nyilván az ellentétes álláspont is indokolható, azoké, akik azt mondják, hogy a belső ügyek rendbetétele, a közbeszerzések szabályainak a betartása, a bürokrácia és a korrupció csökkentése után lesz csak pénz. „Van jogosultsága annak az álláspontnak is, ami arról szól, hogy csökkenteni kell az összegeket, mert nincs hatékony teljesítmény, viszont a méltányosság elvét is figyelembe kellene venni. Valahol a középúton kell megkötni a kompromisszumot” – mondja Winkler.
Premierként most az Európai Parlament is vétózhat
Első ízben kap szerepet a költségvetési tárgyalásokon az Európai Parlament: a büdzsé elfogadásához szükség lesz az EP jóváhagyására is. A képviselők ellenzik az Európai Bizottság javaslatának csökkentését, és pártolják a növekedést célzó uniós politika célirányos támogatását. Véleményük figyelmen kívül hagyása esetén az Európai Parlament frakciói is vétóval fenyegetnek, úgy tűnik, hogy a képviselők jelentős része szívesen ki is próbálná, hogy milyen megvétózni a büdzsét. Vagyis ha a tanács enged a nettó befizetők zsarolásának, akkor a parlament még az egészet keresztülhúzhatja.„Én azt remélem, hogy az Európai Parlament álláspontja döntő lesz. Az EU törvényhozó szerve már a tavaszi ülésszakok alkalmával arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kohéziós alap és a mezőgazdasági támogatás értéke nem szabad csökkenjen” – fejtette ki a Winkler Gyula, aki osztja azt a felmérések által is igazolt nézetet, miszerint egy euró, amit a közös költségvetésből költenek el, sokkal nagyobb hatásfokkal bír, mint egy országos költségvetésből elköltött lej, forint. „Nem szabadna csökkenteni a támogatásokat, válság idején éppen, hogy növelni kellene ezeket az összeget” – mondta Winkler.
Mi történik akkor, ha nem lesz megegyezés?
A lassan haladó, és egyre bonyolódó tárgyalások miatt több uniós diplomata és politikus is úgy véli, hogy a kérdés rendezésére nem lesz elég két nap, és a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozó elhúzódhat.
Múltkor is sokáig dúlt a vita
Az EU-ban mindig minden költségvetési vita egészen durva alkudozásokba torkollik. Legutóbb, amikor 2005-ben kellett dönteni a költségvetésről, az első csúcson eredmény nélkül mentek haza a miniszterelnökök, és a póttalálkozót is a szokásos egyéjszakásról kétéjszakásra kellett bővíteni. Csütörtökön ültek össze akkor is, de még péntekről szombatra virradó hajnalban is ment a zsarolás, fenyegetés és követelés, Tony Blair néha külön szobába vitte tárgyalni a tajtékzó kollégáit (akkor éppen brit elnökség vezette a tárgyalásokat). (index)
Amennyiben november végéig nem sikerül egyezségre jutni a költségvetés keretszámairól, akkor az állam- és kormányfők 2013-ban újabb kísérletet tehetnek erre. Ez azzal a hátránnyal járna, hogy az egyes programokat – például a különböző strukturális alapokat – nem lehetne időben előkészíteni. Ha egyáltalán nem születik megállapodás a büdzséről, akkor – a lisszaboni szerződés értelmében – az előző költségvetési időszak utolsó évének (tehát 2013-nak) a számait kell alapul venni. Ebből kiindulva a „kohézió barátai” azzal érvelnek, hogy senki sem kényszerítheti őket olyan kompromisszumra, amelynek révén rosszabbul járnak, mint korábban. Komoly vitát vár mindenki a csütörtöki csúcson. Sokan, így például a francia elnök, arra számítanak, hogy péntekig biztosan nem lesz megegyezés, és a hétvégére is Brüsszelben ragadnak az állam- és kormányfők. Nyilatkozatok szintjén az is általános félelem, hogy egyáltalán nem lesz megegyezés, és a csúcs eredménytelenül zárul.„Politikai határidőkről kell itt beszélni, elsősorban a ciprusi elnökség és Németország, személyesen Angela Merkel személyes érdeke, hogy november-december során döntés szülessen, ugyanis megígérte, hogy még idén megállapodnak” – fejtette ki Winkler Gyula, aki szerint akkor sincs semmi veszve, ha tavasszal folytatódnak a tárgyalások.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!