A város az egyetemeken keresztül lélegzik, IT- és szolgáltatáscentruma vonzza a nemzetközi beruházókat. A legfontosabb feladat tovább közelíteni az oktatást a cégek igényeihez.
A kolozsvári felsőoktatás múltjának méltatásával vette kezdetét a Magyar-Román Üzleti Fórum péntek délután Kolozsváron. Dumitru Matiş , a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karának dékánja a házigazda szerepében elmondta, a kar öt nyelven, ultramodern környezetben kínál európai egyetemekkel versenyző tanulmányi lehetőséget. A rendezvény kapcsán kihangsúlyozta, hogy a tapasztalatok megosztása, az üzleti lehetőségek bemutatása, a szekciókban kialakuló vita a legfontosabb. „A gazdasági válságban még fontosabbak az ilyen rendezvények. Tegnap jelentek meg a harmadik negyedéves adatok, ezek sem adnak túl sok bizakodásra okot, de ha az erőforrások szűkösek is, az intelligencia és az innováció határtalan, erre kell hangsúlyt fektetnünk” – fogalmazott az intézményvezető. Matiş Emil Boc -nak, Kolozsvár polgármesterének, és Magdó János nak, Magyarország kolozsvári főkonzuljának egy-egy ezüstérmet nyújtott át, megköszönve, hogy támogatják az egyetem tevékenységét.
Kolozsvár az egyetemeken keresztül lélegzik
Emil Boc elmondta, ez még csak az első Magyar-Román Üzleti Fórum, de reméli, hogy egy új kolozsvári brand születik, ugyanis abban látja a hatóságok feladatát, hogy megteremtsék a közeget a vállalkozóknak a találkozásra. A helyi munkaerőpiaccal kapcsolatban Boc rávilágított, a város az egyetemeken keresztül lélegzik, ezek jól felkészült szakembereket képeznek minden szakon, de fontos, hogy még közelebb legyenek a cégek és az oktatási intézmények. „Azt szeretném, hogy a líceumi tananyag 20-30%-áról is helyi szinten döntsenek aszerint, hogy mit igényel a magánszektor” – jelentette ki az előljáró. A kolozsvári polgármester szavaira reflektálva Magdó János Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta, színvonalas középfokú – magyar és román nyelvű – szakképzést szeretnének létrehozni a városban. „Létezik szakképzés, de ezt át kellene strukturálni. Jelenleg a tanfelügyelőségek keresztül felmérjük az igényeket, de fontos, hogy megismerjük a cégek igényeit is. Legyenek képzettek a fiatalok, és könnyen tudjanak munkát is találni!” – mondta a főkonzul. Mihaela Luţaş , a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese is az akadémiai közeg és a vállalkozó szféra kapcsolatának szorosabbra fűzését találja fontosnak. Nemrég a BBTE létre is hozott egy alumni adatbázist, hogy könnyebben tudják tartani a kapcsolatot az egyetem volt hallgatóival. Luţaş arról is beszélt, hogy az egyetemisták gyakornoki programját szeretnék nemzetközisíteni, şs felkérte a jelenlevő mintegy 120 vállalkozásvezetőt, hogy legyenek ebben az egyetem partnerei.
Kolozs megye a külföldi befektetők térképén
„Magyarország a legfontosabb befektető Kolozs megyében, 770 magyar tőkével bejegyzett cég van itt. Ez a rendezvény garancia arra, hogy folytatódjanak ezek az üzleti kapcsolatok, sőt, még jobb legyen az együttműködés” – fogalmazott Emil Boc polgármester, aki hozzátette: Kolozsvár versenyelőnye, hogy egy multikulturális város, egy „kis Európa”: dinamikus, aktív közösséggel, egy tolerancián, egymás elfogadásán alapuló társadalommal.
Boc arról is beszélt, hogy a város a következő európai költségvetési ciklusra készül, és ezzel kapcsolatban fogalmazza meg a prioritásait. Kolozsvár gazdasága egyre inkább a szolgáltatások felé veszi az irányt: az IT, a magán-egészségügyi szolgáltatások és a megújuló energiaforrások ágazata egyre nagyobb hangsúlyt kap, egyes szektorokban a város teljesítménye már megelőzi Bukarestét. A gazdaság és a kultúra kapcsolata vitathatatlan, emellett Emil Boc szerint további versenyelőnyt jelenthet, ha megvalósíthatják az Európa kulturális fővárosa projektet. „Először munkahelyeket kell teremteni, aztán jöhetnek a közberuházások. Fordított sorrendben nem lehet, ezt a kommunizmus már bebizonyította” – mondta a városvezető.
Boc kifejtette a véleményét az európai fiskális paktumról is, amit nagyon fontosnak tart, mert hitelességet fog kölcsönözni az országnak. „Az EU történetében először lesznek szankciók, amiket automatikusan fognak alkalmazni, ha egy-egy ország nem tart be egy adott költségvetési szabályt. Ezek az intézkedések, ha elfogadják őket, meg fogják menteni az eurót, mint közös fizetőeszközt” – fejtette ki a volt miniszterelnök.
Dumitrescu Erzsébet , a Román Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója szerint 47 700 vállalkozás működik Kolozsváron. Ebből a 3300 külföldi tőkével rendelkező cég 24 ezer embernek ad munkát, egymilliárd eurós éves forgalmat bonyolított le tavaly, és 60 millió eurós profitot ért el. Az igazgató elmondta, a 792 magyarországi tőkével rendelkező, Kolozs megyében működő cégből 313 a szolgáltatási szektorban fejti ki tevékenységét. További érdekes adat, hogy míg tavaly Kolozsvárra 120 millió euró külföldi befektetés érkezett, addig a helyi tőkéből kivitelezett befektetések szintje alig volt több mint 50 millió euró.Az elmúlt három hónapban közel 90 külföldi tőkével rendelkező céget jegyeztek be Kolozs megyében. Jelen pillanatban a legfontosabb befektetések a Bosch 77 millió eurós, a DeLonghi 30 millió eurós, és a Pelican korház 50 millió euró beruházásai jelentik.
Magyarország számára a második legfontosabb partnerország Románia
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arról beszélt, hogy Románia és Magyarország kétoldalú forgalmában mintegy 10 ezer vállalkozás vesz részt. A magyar kivitel 2011-ben 4,6 milliárd euró volt, és 2,3 milliárd eurós volt a behozatal Romániából – ismertette a főkonzul, aki elmondta, Magyarország számára a második legfontosabb partnerország Románia, ezért kell egy fórum keretén belül összehozni a román és a magyar befektetőket, hogy bővüljön a most már nagyon jó kapcsolatrendszer. Spányik Péter , a magyarországi Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöki tanácsadója ennek kapcsán megemlítette, hogy a válság dacára sem csökkentek a befektetések: Romániában mintegy 800 milliárd eurónyi magyar tőke van jelen. Dr. Billó Kármen , a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője elmondta, részben ezeknek a befektetéset hivatott elősegíteni a Wekerle Terv is. Az osztályvezető ismertette az intézmény romániai kiterjedt irodahálózatát is, és elmondta, ez nem egy kormányzati, hanem inkább egy üzleti hálózat, ami a határokon átívelő ágazati együttműködésben segít. A kiemelt ágazatok az agrárium, a turizmus, a jármű- és gépipar, a zöldgazdaság, és a kreatív ipar. Billó szerint volt már sikeres példa annak ellenére, hogy még csak június óta működik az irodahálózat: a kolozsvári és a szabadkai iroda közösen már tető alá hozott egy nemzetközi üzletet.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!