Mi lesz az EU-s programokkal?

Október végén a Közlekedési, Versenyképességi és Regionális Operatív Programok nagyrészét előzetesen felfüggesztették, a programok EU-s finanszírozása ugyanakkor már július óta szünetel. Az Európai Bizottság azóta nem törleszti a felküldött fizetési igényléseket, a költségeket az állam saját zsebéből próbálja fedezni – több-kevesebb sikerrel és késéssel. Ugyanebben a helyzetben van a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (POSDRU) is, amelynek finanszírozását idén már több ízben is zárolták a visszaélések és csalások miatt. A következő felülvizsgálatra ebben a hónapban fog sor kerülni, amennyiben pedig elégedett lesz az EU a hibák kiküszöbölésével, decemberben újraindulhatnak a kifizetések. Legalábbis ezzel kecsegtet Victor Ponta miniszterelnök.

A Bizottság korrekciós eljárást hajt végre a Környezetvédelmi Operatív Program esetében, amely akár a kifizetések 10-25%-ára is rúghat. Úgy tűnik, csak a mezőgazdasági program működik az elvárt keretek között, ezért nem fenyegeti a felfüggesztés veszélye. Itt a lehívási arány 48,71%, a legmagasabb az összes terület közül. Szakértők szerint a mezőgazdasági program azért ennyire sikeres, mert ezen a területen többször is átcsoportosították a pályázati pénzeket annak függvényében, hogy milyen támogatásokra volt szüksége a gazdáknak.A lehívott európai alapok arányát tekintve az ország az utolsó helyen áll Európában: a mostani hétéves költségvetésben rendelkezésére álló 19 milliárd euróból kevesebb mint kétmilliárd eurót sikerült elköltenie. Tekintettel arra, hogy évi csaknem másfél milliárd euróval járul hozzá a közös büdzséhez, Románia egyelőre nettó befizetője az uniós költségvetésnek.

Mi lesz az előzetesen felfüggesztett programokkal?

A Bizottság a három program előzetes felfüggesztésével azért élt, mert nagyfokú szabálytalanságot tapasztalt a programok kezelése és ellenőrzése során. A legtöbb problémát a közbeszerzések, a hatékony pénzgazdálkodás, csalás és összeférhetetlenség terén tapasztalták. A Közlekedési Operatív Programon belül előzetesen két prioritási tengelyt függesztettek fel:- a TEN-T prioritási tengelyek modernizációja és fejlesztése, egy tartós szállítási rendszer kiépítése, valamint ennek az uniós közlekedési rendszerekbe való integrálása;- a TEN-T prioritási tengelyeken kívül eső országos szállítási infrastruktúra modernizációja és fejlesztése.A Regionális Operatív Programon belül az előzetes felfüggesztés minden intézkedését érinti, kivételt képez a 2. prioritási tengely, a Regionális és helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A programokra külön 1-1 levél érkezett az EB-től, ezek tudomásul vétele után Romániának két hónap áll a rendelkezésére, hogy érdemben válaszoljon és bizonyítsa, megtette a szükséges lépéseket a szabálytalanságok kijavítására és mindent megtesz annak érdekében, hogy a programok működése, továbbá ellenőrzése a jövőben megfelelő módon történjen. Ezt a hatóságok egy jelentésben kell összefoglalják, amelyet ha az EU is elfogad, újraindulhatnak a kifizetések. Shirin Wheeler , Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a kifizetések visszaállítása előtt a romániai menedzsment és ellenőrző rendszer hatékonyan kell működjön. "Az Európai Bizottság kész elemezni a romániai hatóságok válaszát, és felmérik a rendszerek működését. Kifizetési igényléseket az előzetes felfüggesztés alatt is be lehet nyújtani, azonban azokat addig nem fizeti ki a Bizottság, amíg a kért feltételek nem teljesülnek" – fogalmazott a szóvivő.

Akár 600 millió eurót is megvonhatnak Romániától

Az Európai Bizottság a programok kifizetéseinek 10-25%-áig terjedő pénzügyi korrekciót is követel. A EU hivatalos weboldalán olvasható információk szerint pénzügyi korrekcióra akkor kerül sor, amikor a finanszírozást megvonják olyan, uniós támogatásban részesített projektektől, amelyek esetében a támogatások kifizetése nem a szabályoknak megfelelően ment végbe, például ha csalás történt. A pénzügyi korrekció egyik módját az jelenti, ha az Unió részben vagy teljes egészében törli az operatív programok részére biztosított pénzügyi hozzájárulást. "Az érintett projektek ekkora hányadát nem fogja kifizetni az EU, tehát ezeket a számlákat a kormány kell állja. Azonban ezeket az összegeket újra fel lehet majd használni a programokon belül új, egészséges projektek esetén" – hívta fel a figyelmet Wheeler. Hozzátette, hogy a környezetvédelmi program esetében azért nem döntöttek az előzetes felfüggesztésről, mert úgy látták, ott fejlődött az irányítási és ellenőrző rendszer, ez utóbbi pedig elég stabil ahhoz, hogy kiszűrje az esetleges csalásokat, és elejét vegye a korrupciónak.

Amíg az EU nem fizet, az állam kéne biztosítsa a forrásokat

Kérdéses azonban, hogy mennyire tudják biztosítani az állami költségvetésből az Európai Bizottságtól behajthatatlan számlákat. A kormány nemrég egy második költségvetés-kiegészítésről is döntött, és pénzeket csoportosított a problémás területekre. A minisztereket arra kérték, hogy azonosítsák be a szükséges forrásokat az általuk kezelt programokra. A Ziarul Financiar kérdésére Leonard Orban EU-s ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy "itt-ott találtak" egy kis pénzt az éppen futó projektekre. A POSDRU-nál ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy a kormány csak jelentős késéssel tudja törleszteni a számlákat. A Transindex egy korábbi cikke egy POSDRU-programot bonyolító civil szervezet, az Életfa Családsegítő Egyesület példáján keresztül mutatta be a program visszásságait. Ebben olvasható, hogy jelenleg fél éveket késnek az elszámolt pénzek utalásával, a szerződés értelmében a fizetési határidő 45 nap lenne. „A képzéseket úgy tartjuk meg, hogy mindenki vár a pénzére. Az alkalmazottak január óta nem kaptak fizetést, a lektorok késéssel kapják meg az előadói díjat" – mondta akkor a projektvezető. „Ördögi körbe került az Életfa. Mivel az előfinanszírozást visszatartották, nem volt pénzünk kifizetni az alkalmazottakat, illetve utánuk az adókat és járulékokat. Viszont csak akkor kaphatja meg az Életfa a következő részletet, ha azt a pénzt valahonnan elköltik: ha nincsen pénz kifizetni a lakbért, akkor azt el sem lehet számolni” – így az elnök. A múlt hónapban az ország több városában is tiltakoztak a POSDRU kedvezményezettjei: szerintük a program lebonyolítójának (AM POS DRU) az inkompetenciája miatt a civil szféra ördögi körbe került, az állam pedig szintén veszít, hiszen nem tud adókat és járulékokat behajtani.

POSDRU: "minden simán folyik"

Az észlelt hiányosságokkal kapcsolatban felkerestük az AMPOSDRU-t. Arra a kérdésre, hogy hány civil szervezetet érint a program előzetes felfüggesztése, hányan kerültek nehéz helyzetbe emiatt és hány egyesület/intézmény részére késnek a kifizetések, Cristian Ababei , az intézet igazgatója levélben közölte, hogy a program felfüggesztése semmilyen módon sem befolyásolja a kedvezményezettek részére történő fizetések kiutalását. "Ebben a pillanatban a központi költségvetésből fizetik ki az elszámolásokat, majd a kormány a pénzeket behajtja az Európai Bizottságtól" – fogalmazott a válaszlevélben. Kifejtette, hogy csak október 8-a és 16-a között 564 igénylést fizetett ki a lebonyolító hatóság 183 377 596 lej értékben, majd annak függvényében, hogyan kapnak pénzt a Pénzügyminisztériumtól, folytatják a kifizetéseket.

"Nem kellett elutasítsunk egyetlen projektet sem, igaz, 2012-ben csak egyetlen felhívásunk volt, októberben, amely a társadalmilag sebezhető csoportok munkaerőpiacon történő elhelyezkedését hivatott elősegíteni" – tartalmazza a dokumentum. Kiemelik, hogy szeptember 6-án elküldték a hibák orvoslásáról szóló levelet az Európai Bizottsághoz, amely ezután felmérte a romániai hatóságok által elvégzett munkát. "Az AMPOSDRU nagyon pozitív visszajelzést kapott, november végén a BE ismét el fog jönni egy utólagos ellenőrzésre. Meggyőződésünk, hogy a következő találkozás sikerrrel zárul, és decemberben újraindulnak a kifizetések".

Az EU forrásai is beszűkültek

Egyes szakértők szerint ha decemberben újra is indul a POSDRU, a finanszírozás nem tud folytatódni, mert a programot tápláló Európai Szociális Alap büdzséje lassan kimerül, és az EU-s költségvetés-kiigazítás nélkül nem lesz pénz a program folytatására. A regionális politikákért felelős biztos szóvivője ezzel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, ugyanakkor megjegyezte, nem titok, hogy az Unió büdzséje igen szűk. " Janusz Lewandowski költségvetési biztos is világosan kifejtette, hogy a jövőben problémát fog okozni, hogy "nincs kapcsolat aközött, hogy mekkora összeg fizetésére kötelezték magukat az országok, és mennyit akarnának valóban befizetni a közös költségvetésbe".