Hogyan bonyolították le a 22 millió eurós banki csalást?

Csütörtökön a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) közleményével robbant ki a botrány, miszerint egy bűnhálózat tagjai 2010 és 2012 között Daniel Ruse irányításával jelentős jövedelemre tettek szert banki csalások révén. A bűnözők hamisított okiratok segítségével 40 esetben, 16 bankfióknál folyamodtak banki hitelhez, többnyire pozitív elbírálásban részesült a kérésük, az okozott kár 22 millió euróra rúg.

Kronológia

November 1-én 100 személyt állítottak elő a 22 millió euróra rúgó banki csalás ügyében. A DIICOT a bűnszervezet tagjainak otthonában, mintegy 50 lakásban és cégeik bukaresti, ilfovi, Călăraşi-i és giurgiui székhelyein szervezett házkutatást. Az előzetes vizsgálódások nyomán kiderült, a csalást Aurel Şaramet , a Kis- és Közepes Vállalkozások Hitelgarancia-alapjá nak igazgatója, Alexandru Claudiu Duca Cercel , a BRD alelnöke, illetve Mihai Grigoroiu , Roşu Cătălin Ionuţ és Atanasiu Andrei , a gazdasági minisztérium alkalmazottai, továbbá Diaconescu Florian Dragoş , a külföldi hírszerzési igazgatóság (DIE) volt elnöke támogatta.

November 2-án kiderült, hogy 33 személyt tartóztatott le az ügyészség a banki csalás miatt. A bűnbanda vezetőjét, Daniel Rusét és a BRD alelnökét is letartóztatták, Aurel Şaramet viszont szabadlábon védekezhet. A letartóztatottak között szerepel Dragoş Diaconescu is – közölték a Mediafax hírügynökséggel igazságszolgáltatási források.

November 3-án arra derült fény, hogy szabadlábon védekezhet Cercel, a BRD alelnöke is a banki csalás ügyében, Daniel Ruset és a DIE volt igazgatóját viszont 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A szervezet egy másik vezetőjét, Mihai Stan t is letartóztatták szombaton. Stan a vád szerint illegálisan, hamis dokumentumok alapján három vállalaton keresztül jutott európai pénzekhez 2010 és 2012 között.Mivel az ügy nagyon szerteágazó, tíz személyt Călăraşi megyében vizsgálnak 15 millió eurós csalás vádjával, másik 38 személy után hét millió eurós csalás vádjával a fővárosban nyomoznak. Szombaton a Călăraşi-i bíróság a tíz személyt 29 napos előzetes börtönbüntetésre ítélt.

Hogyan csaltak?

Mihai Stan, aki a banki csalási csoportot „vezette”, illegálisan szerzett összegeket három vállalkozáson – az Ancuta , az Alram Servinvest és Eurotrading Kft -ken – keresztül, hamis dokumentumokat és nyilatkozatokat felhasználva. A DIICOT szerint Stan a 2010-2012 közötti időszakban azt kérte a vállalkozások vezetőitől, hogy hamis átiratokat küldjenek a gazdasági minisztériumba, és így „projektjeikre” jogosulatlan módon szerezzenek 90%-os támogatást az Európai Bizottság , valamint 10%-os finanszírozást a romániai költségvetésből. Stan a CEC Bank , BRD , OTP Bank , Piraeus , Exim és Garanti bankokkal szemben hamis aláírásokat használt, és ugyanerre bíztatta tizenegy társát is.

Az ügyészek szerint Mihai Stan az említett vállalkozások nevében sikeresen vett fel több hitelt a CEC, a BCR és a BRD bankok különböző kirendeltségeitől. Nemcsak a hitelintézeteket csapta be az üzletember, hanem az államot is: cégein keresztül a gazdasági minisztériumtól anyagi támogatásra tett szert bizonyos gépek és egyéb felszerelések beszerzésére a bűnhálózat vezetői számára. A három vállalkozás közreműködésével olyan projekteteket is benyújtott a szaktárcához, amelyek teljesen azonosak, a megnyert pályázatokkal pedig ugyanazokat a gépeket vásárolta meg.

Hogy úgy tűnjön, törvényesen járnak el, három ajánlatot is összegyűjtöttek a gépekre a Bergerat Romania , a Terra Romania és az AHM Utilaje cégektől. Utóbbi a Stan által vezetett csoport tagja, Tiberiu Hurdugaci vállalkozása, így természetesen az AHM ajánlata volt „a legelőnyösebb”. Mindhárom cég számára hamis nyugtákat állítottak ki az eszközök megvásárlásáról – a három Kft-n keresztül vásárolt kotrógépek modellje és szériaszáma megegyezik.Az ügyészek megállapították, hogy a gépek soha nem voltak a csoport tulajdonában, csak manipulálták a hatóságokat annak érdekében, hogy banki hiteleket vehessenek fel a megvásárlásukra: az így megszerzett pénzt pedig szétosztották.

Kellett egy kis kozmetika

A Stan-Ruse csoport olyan cégeket alapított vagy vásárolt meg, amelyeknek a jelentéseit „tisztává” lehetett varázsolni. Jelentősen megemelték például a vállalkozások társasági tőkéjét, hogy olyan a pénzügyi jelentéseket adhassanak ki, amelyek alapján a bankok elfogadják a hiteligénylésüket. A vállalkozások egy része ugyanarra a címre volt bejegyezve. A csoport nemegyszer olyan cégeket is bevont a csalásba, melyeknek valós tevékenysége volt, ebben az esetben a második lépés mindig a „kozmetikázás” volt: például 100 ezer lejről 700 ezerre növelték a törzstőkéjüket és „papíron” felduzzasztották az alkalmazottak számát. Valós anyagi forrás híján ezeket hamis banki iratok, például banki számlakivonatok segítségével vitték véghez.

Tehetetlenek voltak a bankok a csalókkal szemben?

A bűncsoport tagjai mindig vigyáztak arra, hogy a cégek szerkezetében beálló minden „változtatást” bejelentsenek a hatóságoknak, hogy amikor a bankok személyzete ellenőrzi a pénzügyi helyzetüket, az ANAF honlapján csakis olyan információkat találjon, amelyek a cégek hitelképességére utalnak.

A bankok nem tudták ellenőrizni az adóbevallások, dokumentumok hitelességét, azok a számítógépes programok, amelyekhez hozzáférnek, csupán az alap-számadatokat mutatják be, illetve azt, hogy a cégnek volt-e az elmúlt időszakban fizetési kihágása, elmaradása. Diósi László úgy látja: éppen ezért a banki műveletek során óriási értéke van az ügyfél-bank bizalmi kapcsolatnak, és ezért is szeretik jobban a pénzintézetek a már meglevő, ismert ügyfeleiket hitelezni. Romániában rengeteg adat – pozitív és negatív tartalmú is – jól hozzáférhető, ebben nem lát nagy problémát az OTP Bank Románia vezérigazgatója. „Csalások mindig voltak és lesznek, de sokat lehet tenni ellenük megfelelő képzéssel, belső védelmi mechanizmusokkal és ellenőrzésekkel” – fogalmazott a bankvezér.

Vita arról, hogy milyen mértékben érinti a botrány a bankrendszert

Abban a dokumentumban, amelyben a DIICOT az érintett személyek letartóztatását kérte, az ügyészek azt írták, hogy a csalóknak sikerült olyan hálózatot kialakítani, amely átszőtte a romániai bankrendszer 80%-át és a közintézmények többségét. „Csakis a kiterjedt kapcsolati hálójuk révén tudták végrehajtani az akcióik többségét” – fogalmaz a közlemény. Mugur Isărescu , a román jegybank (BNR) elnöke szerint azonban az ügyészség által vizsgált csalások a bankszektor legtöbb 0,08%-át érintik, és „semmiképp sem a 80%-át”. A szakember úgy látja: a rendelkezésre álló információk szerint egy olyan bűncsoportról van szó, ami a rendszeren kívül, és nem azon belül működött. „Hogy is lehetne szó 80%-ról, csak a legnagyobb három banknak több mint 2 ezer fiókja van. Mindösszesen 16 banki kirendeltség érintett az ügyben” – mondta a jegybankelnök.

A központi bank ellenőrző rendszere „erős és végzi a dolgát” – jelentette ki Isărescu, és megjegyezte, hogy nem a banki felügyelet adja a hiteleket, és nem is ellenőrzi egyenként a kölcsönöket, sem a csalásokat. „Ellenkező esetben visszatérnénk a '90 előtti rendszerhez, amikor csak egy bank volt. Ezt nem akarhatjuk” – tette hozzá.

Felelős-e a központi bank?

Mugur Isărescu szerint a központi bank feladata arra korlátozódik, hogy megbizonyosodjon róla: a bankoknak van csalás elleni rendszere és ezek működnek is. „Megértettük, hogy ebben az esetben ezek nem működtek” – pontosított.

Nagy Ágnes , a jegybank igazgatótanácsának tagja szerint ahhoz, hogy megértsük, van-e felelőssége a nemzeti banknak az ügyben, tisztáznunk kell, hogy mi is az a bankfelügyelet. A központi bank szabályozza a bankok tevékenységét, és hogy miként működhetnek, milyen üzletpolitikát használhatnak, milyen engedélyeztetési, eljárási, pénzmosási illetve kockázatkezelési szabályzattal kell rendelkezzenek. Viszont a felügyelet nem azt jelenti, hogy a jegybank az összes kereskedelmi bank minden szolgáltatását egyenként ellenőrzi. Inkább az a célja, hogy a prudenciális szempontok érvényesüljenek ezekben az intézetekben, és hogy a nagyméretű, illetve a bankrendszer egészét veszélyetető válságokat megakadályozza, a kockázatokat pedig minimalizálni próbálja – fogalmazott a szakértő a Pénzcsinálók megkeresésére.

„A múlt héten kirobbant bankbotránnyal kapcsolatban azt tudom megerősíteni, hogy a központi bank felügyelete alatt levő bankok belső működését szabályzó normák és mutatók, amik a hitelkockázattal és pénzmosással kapcsolatosak, működtek. Ezen szabályok érvényesítése révén került sor ugyanis a sajtó által bemutatott csalás felderítésére” – hívta fel a figyelmet Nagy.

Megakadályozható lett volna? Milyen következményekkel jár?

Még 2008-ban, a központi bank elfogadott egy szabályzatot, ami az ügyfél ismeretére vonatkozik. Van egy norma, hogy miként kell eljárjon egy kereskedelmi bank, amikor egy ügyfél számlát nyit, betétet képez, hitelért folyamodik. Ez a szabály részletesen tartalmazza, hogy milyen elemekre kell figyelni és miket kell leellenőrzi az ügyfél megismerésének a folyamatában – ismertette Nagy Ágnes. „Aki csalni akar, megtalálja az útját annak, hogy olyan dokumentumokat mutasson be a kereskedelmi bank alkalmazottainak, hogy az a teljes hitelesség képét nyújtsa és megtévesztő legyen. A pénzügy dokumentumait, bélyegzőit, aláírásait is hamisították, egy banki alkalmazott ezt nagyon nehezen tudja kiszűrni” – fogalmazott a BNR igazgatótanácsának tagja.Ami a következményeket illeti, Mugur Isărescu sajtótájékozatóján úgy fogalmazott: veszélyesek az ilyen esetek a rendszer hitelességének a szempontjából, de még veszélyesebb ezeknek a „a médiában való túlzott hangoztatása”. Nagy Ágnes szerint ennek a botránynak a hatása arról kéne szóljon, hogyan tökéletesíthetők a belső működési szabályok. „Úgy gondolom, hogy az ügy nem lesz hosszú távon negatív hatással a kereskedelmi bankok tevékenységére”.

Arra a kérdésre, hogy meglátása szerint hogyan hat a bankrendszer megítélésére a nemrég kirobbant botrány, Diósi László azt válaszolta, hogy természetesen negatívan, ez egyértelmű a visszhangok alapján, és az állami szektor megítélése is sokat romolhatott. „De azt világosan kell látni, hogy a rendkívül jól megszervezett csalás-sorozatnak az érintett bankok áldozatai, és nem cinkosai voltak, és a hatóságokkal teljes mértékben együttműködnek a felderítés érdekében. Azt is le szeretném szögezni, hogy nagyon durva túlzás, miszerint ez alapjaiban rengetné meg a romániai pénzügyi szektort. A bankok jól felügyeltek, jól tőkésítettek és tartalékokkal jól feltöltöttek. Olyan nagyságrendekről beszélünk, amelyekhez képest ez a 22 millió euró csak kerekítési hiba lehet. A rendszer tehát stabil, senkinek nem kell aggódnia a pénze biztonsága végett” – nyugtatott meg a bankvezér.