Hogyan érjük el, hogy el is olvassák az önéletrajzunkat?

Az álláskeresés sok viszontagsággal jár: önéletrajzunkat folyamatosan csiszolgatni kell, böngészni a több száz ajánlatot felvonultató toborzóoldalakat, kiszűrni a gyanús hirdetéseket. Pataki Csilla HR tanácsadó segítségével egy felkészülési útmutatót állítottunk össze a munkakeresők számára – még mielőtt beleszédülnének a sok tennivalóba és a magabiztosság látszatát keltő mosoly az arcukra fagyna. A szakember szerint az önéletrajzokban leggyakrabban előforduló hibákat két fő kategóriára lehet osztani: formaiakra és tartalmiakra. Mint bármely pályázat esetében, a formai hibák jelentik az első szűrőt: az önéletrajz számos negatív üzenetet tartalmazhat a potenciális munkáltató vagy a kiválasztási tanácsadó számára. Az első benyomás pedig nagyon fontos. Ezen múlik, hogy elolvassák-e vagy sem az önéletrajzunkat.

A legfontosabb formai hibák, amelyek azonnal szembe szöknek:

1. Az önéletrajz formátuma

Valamiért elterjedt az a hiedelem, hogy Romániában az Europass önéletrajzzal kell jelentkezni egy állásra. Pedig, ha körülnézünk a komolyabb személyzeti tanácsadó cégek honlapján, kiderül, hogy az Europass önéletrajz nem feltétlenül szerepel az ajánlott önéletrajz-modellek között. Sajnos, ha a jelentkező pontosan azokkal az információkkal tölti ki az önéletrajzot, amelyeket a modell magyarázatai megjelölnek, akkor a munkáltató a legrelevánsabb információkat nem kapja meg, éspedig a jelentkező konkrét eredményeit és megvalósításait az előző munkahelyén.Állami intézményekhez történő jelentkezéshez, illetve uniós forrásokból finanszírozott projektekben meghirdetett állásokra valóban az Europass formátum javasolt. Azonban, ha magáncéghez jelentkezünk, érdemes egy kicsit érdeklődni, dokumentálódni, mielőtt önéletrajzot küldünk. Személyzeti tanácsadó cégek honlapján meg kell nézni, milyen önéletrajz formátumot ajánlanak, illetve el kell olvasni az önéletrajzírásra vonatkozó tanácsokat. Nagyobb cégek karrieroldalán is szoktak szerepelni a jelentkezés formájára, a preferált önéletrajzra vonatkozó információk.Nyugat-európai magáncégekhez ne jelentkezzünk Europass önéletrajzzal, ha ezt külön nem kérik. Általában nem kedvelik ezt a formátumot, mert nagyon hosszúra nyújtja az önéletrajzot, sok irreleváns adatot tartalmaz (és a jelentkezőknek megvan az a jó szokásuk, hogy ki is töltik valamennyi rubrikát, még akkor is, ha nem releváns), és nem hagy helyet a konkrét megvalósítások feltüntetésére. Külföldi álláskereséskor érdemes körülnézni a helyi tanácsadó cégek honlapján, hogy milyen önéletrajz formátumot javasolnak.

2. Túl hosszú önéletrajz

Sok jelentkező úgy gondolja, hogyha az önéletrajzban felsorolja valamennyi szakmai tapasztalatát, az összes elvégzett tanfolyamot, megszerzett diplomát, akkor jobb eséllyel pályázik az állásra. Végül az önéletrajz 4-5 oldalas vagy annál is hosszabb lesz. Ez minden toborzással – kiválasztással foglalkozó személy számára elrettentő. Egyrészt ezek az emberek gyakran több száz önéletrajzot néznek át naponta. Másrészt a nagyon hosszú önéletrajznak az üzenete: ez a személy nem tud tömören és célratörően fogalmazni. A hosszú önéletrajz a túlképzettség üzenetét is hordozza, ami szinte biztossá teszi az elutasítást.Vagyis az önéletrajz ne legyen hosszabb 2 oldalnál. Magas szintű vagy komplex szakmai pozíciókban, 10-15 éves szakmai tapasztalat után esetleg már elnéznek egy 3 oldalas önéletrajzot is a jelentkezőnek.

3. Rendezetlen önéletrajz

A rendezetlenség a rossz szerkesztésből, különböző típusú karakterek használatából, zsúfoltságból fakad. Hasznos például táblázatos formát használni, amelyben elrejtjük a táblázat vonalait. Ne legyen túl sok kiemelés az önéletrajzban. És főleg ne legyen még egy mondat sem csak nagybetűkkel írva. Az ilyen írásnak nagyon fárasztó és monoton az olvasása. Az önéletrajz egy személyes marketing eszköz, ezért tartsuk be az alapvető szabályokat, amelyek a marketing anyagokra vonatkoznak. Legyenek benne fontos fogódzók, kiemelt kulcsszavak, amelyeken megakad az olvasó szeme, de ne zsúfoljuk tele kiemelésekkel. Ne használjunk színes kiemelést!

4. Helyesírási hibák

A helyesírási hibáknak megvan az a jó szokásuk, hogy idegen olvasónak azonnal a szemébe szöknek, míg az a személy, aki írta a szöveget, harmadik olvasás után sem veszi észre őket. A legtöbb ember könnyebben észreveszi a hibákat nyomtatásban, mint a képernyőn, ezért hasznos, ha az önéletrajzot kinyomtatjuk és úgy olvassuk át, mielőtt elküldenénk. Így még szerkesztési hibákat is ki lehet szűrni, amelyek esetleg a képernyőn nem tűnnek fel, de nyomtatáskor láthatóvá válnak.A helyesírási hibák általában nem vetnek jó fényt az önéletrajz írójára. Engedékenyebb személy még elnéz egy apró hibát, főleg ha a munkakörben a helyesírás, a részletekre való figyelés nem kulcsfontosságú. Például egy kreatív munkakörben (feltéve, hogy a kreativitás tárgyát nem a szöveg képezi) kisebb a jelentősége, mint például egy titkársági munkakörben. A megítélés az önéletrajzot olvasó személy szigorúságától és személyes értékítéletétől is függ. Ha azonban több helyesírási hiba is van az önéletrajzban, akkor az interjúra való behívás esélye gyakorlatilag nulla.

5. Nem megfelelő kép:

Teljesen mindegy, milyen állásra jelentkezünk, az önéletrajzra illik komoly képet tenni. Hogy mennyire legyen öltönyös – nyakkendős, illetve kosztümös – ez függ a szakmától is. A kreatív szakmákban, informatikában általában elnézik a kevesebb formalitást (pl. nyakkendő nélkül), a vezetői, tanácsadói, értékesítői stb. szakmában már nem. Ebben segítséget nyújt, ha tájékozódunk a cég kultúrájáról, az elfogadott öltözködési normákról. Ha nincs információ, akkor inkább legyen üzleties kép. Érdemes utánanézni, hogy melyik országban mi a szokás a fényképet illetően. Ahol nagyon szigorúan veszik az esélyegyenlőséget, azokban az országokban nem illik képet csatolni az önéletrajzhoz, például Nagy-Britanniában. A következő részben a tartalmi hibákat fogjuk kivesézni.