Közösségépítő gazdasági modellekről, cyberháborúkról és csalóka statisztikai mérőszámokról is tanulhattunk a Romániai Magyar Üzleti Egyesület kolozsvári konferenciáján.
Románia nem egy banánköztársaság – hívta fel a hallgatóság figyelmét Diósi László , az OTP Románia vezérigazgatója a Romániai Magyar Üzleti Egyesület pénteki konferenciáján. Kifejtette, hogy az ország export- és importszerkezete összetett, a kivitelt a gépkocsialkatrészek, a fém- és vegyipari termékek és textiláruk dominálják. A szervezet elnöki tisztségét is betöltő bankszakember hozzátette, hogy a kivitelt tekintve Románia a 2008-as szinthez képest még most is az egyik legmagasabb növekedést mondhatja magáénak a régióban, azonban abszolút értékben az export értéke továbbra is rendkívül alacsony olyan kisebb lakosságú országokhoz képest mint Csehország, Magyarország vagy Szlovákia.
Miért figyeljünk Magyarországra?
Elsősorban a potenciális üzleti kapcsolatok miatt – válaszolta meg a költői kérdést Vass Attila , a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodájának a vezetője. Előadásában kifejtette, hogy az export tekintetében a negyedik, import szerint pedig a harmadik helyet foglalja el Magyarország a partnerek rangsorában. A kivitel 5,6%-a, a behozatal 8,7%-a kötődik nyugati szomszédunkhoz, a legnagyobb külföldi befektetők közül Magyarország a 14. helyet foglalja el, a magyar tőkéjű cégek száma június végén 11 525 volt. „Ez az érték azonban csalóka. Hiába a magas vállalkozói szám, a jegyzett tőkének csak 2,06%-a származik magyarországi forrásból. Nagy-Britannia 4 541 céggel éri el ugyanezt az arányt” – emelte ki Vass Attila. Hasonlóan „hatékonytalanok” az olasz befektetések is: 32 726 céggel a teljes vállalati saját tőke állomány 4,52%-át fedik le. Akár a cégek számát, akár a befektetett tőke volumenét nézzük, a székelyföldi megyék dominálnak a magyarországi cégalapítások célpiacánál: 39%-ot harapnak le a cégbejegyzések országos tortájából.
A 2012 első félévének teljesítményét bemutató prezentációjában Diósi minden főbb mutatóra kitért, amelyek megrajzolják az ország gazdasági portréját. Az elhúzódó szárazság és az ebből eredő mezőgazdasági termeléskiesés miatt visszafogott GDP-bővülésre lehet számítani az idei év második felében, amely az eddig reméltnél magasabb inflációval fog párosulni. „Ez az egyik legszomorúbb forgatókönyv” – értékelte Diósi. A külső tényezők mellett a politikai bizonytalanság is rányomta a bélyegét a román gazdaságra. A gyengülő lejen keresztül több gazdasági probléma is a felszínre került. Diósi megjegyezte, Romániában nagyon sok ár eleve euróban van meghatározva, ezért a gyengülő lej azonnali inflációs nyomást gyakorol.
Románia a válság első éveiben (2009 és 2010) gazdasági növekedés szempontjából a hátul kullogók sorában foglalt helyet, azonban 2011 közepétől kezdődően a helyzet megfordult, és habár a növekedési ütem nem nevezhető erőteljesnek, az az EU-s átlagnál így is jóval magasabb – fejtette ki.
Csalóka statisztikák, figyelem!
Óvatosságra intett a munkanélküliségi statisztikák értelmezésénél. A munkaerőpiac valóságközeli állapotát kapjuk meg, ha a 4,3 millió dolgozó személyből levonjuk a közalkalmazottakat: a rémisztően alacsony foglalkoztatottságot pedig nem tükrözi a munkaerő-elhelyező ügynökségnél nyilvántartott csekély 4,4%-os munkanélküliségi ráta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy sem a hitelek, sem a betétek esetében nem számíthatunk kamatcsökkenésre az elkövetkezőkben. A lejhitelek volumene továbbra is növekszik, elsősorban a vállalatok felé nyújtott kölcsönöknek köszönhetően, de a magánszemélyek esetében is javulás figyelhető meg, a deviza hitelek bővülési üteme jelentősen visszaesett. Ezzel párhuzamosan a vállalati betétállomány drasztikusan visszaesett az elmúlt hónapokban: reméljük, hogy nem tőkekivonás, hanem beruházás áll a háttérben.
A nem-teljesítő hitelek aránya is erőteljes ütemben emelkedik, még ha egyes statisztikák mást is akarnak láttatni. A potenciális veszteségek céltartalékokkal le vannak védve: a fedezettségi mutató még mindig kíváló. A tőkemegtérülés azonban rendkívül alacsony, az egész bankszektor veszteséges, a félév végén már 192 millió lejes hiányt realizált.
Hol áll a vállalkozói környezetünk?
A Doing Business 2012 kutatásra reflektálva Diósi kiemelte, hogy a 183 vizsgált ország közül Románia jelenleg a 72. az üzletvitel gördülékenységét tekintve. „Egy év alatt hét hellyel rontotta pozícióját, de még így is az előkelő középmezőnyben maradt” – magyarázta.
A vállalkozás beindítását tekintve Románia a térség átlagát testesíti meg. A kötelezően befizetett tőke a térségből itt a legalacsonyabb, egy tulajdon bejegyzése akár 26 napig is eltarthat, 113 adónemet is be kell fizetni egy pénzügyi évben. Emellett beindult az online kifizetési rendszer, a csődeljárás lerövidítésén is javított az ország. Azonban a fizetésképtelenségi eljárások még így is több mint három évig is elhúzódhatnak, ez értelemben egy cipőben jár Bulgáriával. Románia előkelő helyet foglal el a térségében az import-export tevékenységek operatív ügyintézésében, egy export művelet lebonyolítása 12 napos, import esetében 13 nap.
IT-biztonság: nem is olyan veszélytelen, mint gondoljuk
Mindig meg tudjuk félemlíteni annyira az embereket, hogy költsenek az IT-biztonságra. De a riogatás nem alaptalan: a következő háborút már nem katonák, hanem hackerek fogják vívni. A fegyverek pedig nem tankok, hanem számítógépek lesznek – vezette fel előadását Papp Péter , a Kancellár.hu igazgatója. „A romantikus, világmegmentő hacker már a múlté. Itt valódi szervezett bűnözésről van szó, ahol e-katonák és e-zsoldosok dolgoznak” – fejtette ki az IT-guru a veszélyforrásokat. Azonban senki se gondolja azt, hogy a hackerek csak bűnözők lehetnek: az etikus hackereket bízzák meg a pénzintézetek, nagyvállalatok, vagy akár hírportálok feltörésével és a hibák kiküszöbölésével. Papp Péter elmondása szerint szinte mindenhol lehet hibát találni, a kérdés csak az, hogy ezek mennyire súlyosak. A szándékos támadások ellen már nem elég egy tűzfal, az adatokat kell megvédeni. A politikusoknak is nagyon nehéz elmagyarázni, mekkora veszélyt hordoznak a gyenge szoftverek. „Legjobb példa erre a Stuxnet, amely egy amerikai és izraeli koprodukcióként született az iráni urándúsítás lelassítására. A szoftver 4-5 programozó egymillió dolláros munkája volt, amelyet mobil adathordozókon terjesztettek a környéken, végül pedig a föld alatti laboratóriumba is bekerült” – mesélte Papp Péter. „Ilyen körülmények között a kiberbűnözés figyelése, tanulása a feladatunk. Konferenciákat, versenyeket szerveznek, ahol tanulhatunk a mai hacker-társadalomtól. Emellett fontos, hogy elemezzük ki a múltbeli támadásokat, és a kormányoknak nem árt hackerlistát készíteni azokról, akik megvédenék az országot egy esetleges támadás esetén. Ez a modern katona-toborzás, háború esetére” – zárta előadását az informatikus-szakember.
Szociális gazdaság: vissza a közösséghez?
Bodó Barna egyetemi docens a munkaerőpiaci válság megoldására a szociális gazdaságot ajánlja. Ebben megjelenik az önsegélyező közösség fogalma, amely non-profit módon működik, tehát a haszon visszakerül a közösség fenntartására. A szociális gazdaságban a közösen végzett feladat célja a közösség erősítése a kötelezettségek és az élvezet megosztása révén. A rendszer lényege: a beágyazottság. A felgyorsult világ másodpercekre beosztott idődimenziója mellé/ helyébe a hosszú távú hasznosságot helyezi, ez pedig nem mindig fejezhető ki közvetlenül pénzben. Nem hiányzik az egyéni érdek, csak épp az egyéni érdek mintegy önként és öntudatlanul alárendelődik a közösség érdekének, azaz a közösség közösségként való fennmaradása érdekének – foglalható össze a fogalom köré épített elméleti háttér.
Bátorító sikersztorik
A konferencia legmegfogóbb része volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyben három erdélyi sikersztorit mutattak be: Papp György , a Medline, Boros Csaba , a Merkúr és Szuper üzletlánc, illetve a Góbé termék, és Salamon Csaba , a Bibas csoport alapítója mesélt vállalkozásairól, a beszélgetést Daradics Kinga , a MOL Románia vezérigazgatója moderálta.
A Medline a takarítás mellett főként épületkarbantartással foglalkozik. György feleségével, Enikő vel 1994-ben indította vállalkozását, kezdetben a fő irányvonalat az orvosi műszerek forgalmazása jelentette. „Tanultunk, képzésekre jártunk. Először nem is értették az emberek, mit akarunk, nem is tudták elképzelni, hogyan engedhetnek be idegeneket a saját irodájukba, lakásukba takarítani. A külföldi bankok nyitottak legelőször a szolgáltatásaink felé” – avatta be a kezdetekbe a közönséget a cégtulajdonos. Sikerének kulcsa elsősorban abban rejlik, hogy noha nagyvállalattá nőtte ki magát, megőrizte a kis családi vállalkozás jellemvonásait. Közel maradtak az ügyfélhez, az igények teljeskörű kielégítésére törekszenek. A legnagyobb nehézséget az jelenti számára, hogy nem tudnak versenyképes fizetést adni, mert a megbízók és a versenytársak lenyomják az árakat.
Salamon Csaba és társa, Csete Zoltán portfóliójába jelenleg hat vállalkozás is tartozik: konyhai berendezések forgalmazása, kávé- és fagylalt kereskedelem, kulcsrakész kávézó-berendezések felszerelése, vendéglátással kapcsolatos tanácsadás, illetve szarvasgomba-forgalmazás, exportálás. „Egyszerűnek tűnik a vendéglátás, mégsem az. Rengeteg piackutatást, tapasztalatot, tudást igényel. Aki jól csinálja, nagyon sokat kereshet, aki nem, szinte semmit sem nyer” – vezette fel a siker kulcselemeit. Emellett sokat jelentett az is, hogy karrierjük kezdetén még nem voltak leosztva a kártyák, például a Segafredonak nem voltak meg a helyi partnerei. „Most már nem lehetne ugyanezt véghezvinni. Emellett annyi energiát sem érzek magamban, mint tíz évvel ezelőtt” – fogalmazott. Boros Csabának elmondása szerint 600 munkatársával együtt az a célja, hogy az egészséges, helyi termékeket közelebb juttassák az emberek asztalára. Különlegessége abban rejlik, hogy bízik a sikerben, a saját értékeiben és tudatosan kezeli a nehézségeket. A székelyföldi vállalkozó az akadályokat csak a fejlődés ösztönzőinek tekinti, amelyek csak addig tűnnek nehéznek, amíg át nem lépik őket. Közösségre épített gazdasági modellben gondolkodik, ahol a társadalom tagjai egymást segítik. Egyedüli valós akadályként az államot nevezte meg, amely az adókkal és a bürokrációval ellehetetleníti a munkát.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás