Közösségépítő gazdasági modellekről, cyberháborúkról és csalóka statisztikai mérőszámokról is tanulhattunk a Romániai Magyar Üzleti Egyesület kolozsvári konferenciáján.
Románia nem egy banánköztársaság – hívta fel a hallgatóság figyelmét Diósi László , az OTP Románia vezérigazgatója a Romániai Magyar Üzleti Egyesület pénteki konferenciáján. Kifejtette, hogy az ország export- és importszerkezete összetett, a kivitelt a gépkocsialkatrészek, a fém- és vegyipari termékek és textiláruk dominálják. A szervezet elnöki tisztségét is betöltő bankszakember hozzátette, hogy a kivitelt tekintve Románia a 2008-as szinthez képest még most is az egyik legmagasabb növekedést mondhatja magáénak a régióban, azonban abszolút értékben az export értéke továbbra is rendkívül alacsony olyan kisebb lakosságú országokhoz képest mint Csehország, Magyarország vagy Szlovákia.
Miért figyeljünk Magyarországra?
Elsősorban a potenciális üzleti kapcsolatok miatt – válaszolta meg a költői kérdést Vass Attila , a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodájának a vezetője. Előadásában kifejtette, hogy az export tekintetében a negyedik, import szerint pedig a harmadik helyet foglalja el Magyarország a partnerek rangsorában. A kivitel 5,6%-a, a behozatal 8,7%-a kötődik nyugati szomszédunkhoz, a legnagyobb külföldi befektetők közül Magyarország a 14. helyet foglalja el, a magyar tőkéjű cégek száma június végén 11 525 volt. „Ez az érték azonban csalóka. Hiába a magas vállalkozói szám, a jegyzett tőkének csak 2,06%-a származik magyarországi forrásból. Nagy-Britannia 4 541 céggel éri el ugyanezt az arányt” – emelte ki Vass Attila. Hasonlóan „hatékonytalanok” az olasz befektetések is: 32 726 céggel a teljes vállalati saját tőke állomány 4,52%-át fedik le. Akár a cégek számát, akár a befektetett tőke volumenét nézzük, a székelyföldi megyék dominálnak a magyarországi cégalapítások célpiacánál: 39%-ot harapnak le a cégbejegyzések országos tortájából.
A 2012 első félévének teljesítményét bemutató prezentációjában Diósi minden főbb mutatóra kitért, amelyek megrajzolják az ország gazdasági portréját. Az elhúzódó szárazság és az ebből eredő mezőgazdasági termeléskiesés miatt visszafogott GDP-bővülésre lehet számítani az idei év második felében, amely az eddig reméltnél magasabb inflációval fog párosulni. „Ez az egyik legszomorúbb forgatókönyv” – értékelte Diósi. A külső tényezők mellett a politikai bizonytalanság is rányomta a bélyegét a román gazdaságra. A gyengülő lejen keresztül több gazdasági probléma is a felszínre került. Diósi megjegyezte, Romániában nagyon sok ár eleve euróban van meghatározva, ezért a gyengülő lej azonnali inflációs nyomást gyakorol.
Románia a válság első éveiben (2009 és 2010) gazdasági növekedés szempontjából a hátul kullogók sorában foglalt helyet, azonban 2011 közepétől kezdődően a helyzet megfordult, és habár a növekedési ütem nem nevezhető erőteljesnek, az az EU-s átlagnál így is jóval magasabb – fejtette ki.
Csalóka statisztikák, figyelem!
Óvatosságra intett a munkanélküliségi statisztikák értelmezésénél. A munkaerőpiac valóságközeli állapotát kapjuk meg, ha a 4,3 millió dolgozó személyből levonjuk a közalkalmazottakat: a rémisztően alacsony foglalkoztatottságot pedig nem tükrözi a munkaerő-elhelyező ügynökségnél nyilvántartott csekély 4,4%-os munkanélküliségi ráta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy sem a hitelek, sem a betétek esetében nem számíthatunk kamatcsökkenésre az elkövetkezőkben. A lejhitelek volumene továbbra is növekszik, elsősorban a vállalatok felé nyújtott kölcsönöknek köszönhetően, de a magánszemélyek esetében is javulás figyelhető meg, a deviza hitelek bővülési üteme jelentősen visszaesett. Ezzel párhuzamosan a vállalati betétállomány drasztikusan visszaesett az elmúlt hónapokban: reméljük, hogy nem tőkekivonás, hanem beruházás áll a háttérben.
A nem-teljesítő hitelek aránya is erőteljes ütemben emelkedik, még ha egyes statisztikák mást is akarnak láttatni. A potenciális veszteségek céltartalékokkal le vannak védve: a fedezettségi mutató még mindig kíváló. A tőkemegtérülés azonban rendkívül alacsony, az egész bankszektor veszteséges, a félév végén már 192 millió lejes hiányt realizált.
Hol áll a vállalkozói környezetünk?
A Doing Business 2012 kutatásra reflektálva Diósi kiemelte, hogy a 183 vizsgált ország közül Románia jelenleg a 72. az üzletvitel gördülékenységét tekintve. „Egy év alatt hét hellyel rontotta pozícióját, de még így is az előkelő középmezőnyben maradt” – magyarázta.
A vállalkozás beindítását tekintve Románia a térség átlagát testesíti meg. A kötelezően befizetett tőke a térségből itt a legalacsonyabb, egy tulajdon bejegyzése akár 26 napig is eltarthat, 113 adónemet is be kell fizetni egy pénzügyi évben. Emellett beindult az online kifizetési rendszer, a csődeljárás lerövidítésén is javított az ország. Azonban a fizetésképtelenségi eljárások még így is több mint három évig is elhúzódhatnak, ez értelemben egy cipőben jár Bulgáriával. Románia előkelő helyet foglal el a térségében az import-export tevékenységek operatív ügyintézésében, egy export művelet lebonyolítása 12 napos, import esetében 13 nap.
IT-biztonság: nem is olyan veszélytelen, mint gondoljuk
Mindig meg tudjuk félemlíteni annyira az embereket, hogy költsenek az IT-biztonságra. De a riogatás nem alaptalan: a következő háborút már nem katonák, hanem hackerek fogják vívni. A fegyverek pedig nem tankok, hanem számítógépek lesznek – vezette fel előadását Papp Péter , a Kancellár.hu igazgatója. „A romantikus, világmegmentő hacker már a múlté. Itt valódi szervezett bűnözésről van szó, ahol e-katonák és e-zsoldosok dolgoznak” – fejtette ki az IT-guru a veszélyforrásokat. Azonban senki se gondolja azt, hogy a hackerek csak bűnözők lehetnek: az etikus hackereket bízzák meg a pénzintézetek, nagyvállalatok, vagy akár hírportálok feltörésével és a hibák kiküszöbölésével. Papp Péter elmondása szerint szinte mindenhol lehet hibát találni, a kérdés csak az, hogy ezek mennyire súlyosak. A szándékos támadások ellen már nem elég egy tűzfal, az adatokat kell megvédeni. A politikusoknak is nagyon nehéz elmagyarázni, mekkora veszélyt hordoznak a gyenge szoftverek. „Legjobb példa erre a Stuxnet, amely egy amerikai és izraeli koprodukcióként született az iráni urándúsítás lelassítására. A szoftver 4-5 programozó egymillió dolláros munkája volt, amelyet mobil adathordozókon terjesztettek a környéken, végül pedig a föld alatti laboratóriumba is bekerült” – mesélte Papp Péter. „Ilyen körülmények között a kiberbűnözés figyelése, tanulása a feladatunk. Konferenciákat, versenyeket szerveznek, ahol tanulhatunk a mai hacker-társadalomtól. Emellett fontos, hogy elemezzük ki a múltbeli támadásokat, és a kormányoknak nem árt hackerlistát készíteni azokról, akik megvédenék az országot egy esetleges támadás esetén. Ez a modern katona-toborzás, háború esetére” – zárta előadását az informatikus-szakember.
Szociális gazdaság: vissza a közösséghez?
Bodó Barna egyetemi docens a munkaerőpiaci válság megoldására a szociális gazdaságot ajánlja. Ebben megjelenik az önsegélyező közösség fogalma, amely non-profit módon működik, tehát a haszon visszakerül a közösség fenntartására. A szociális gazdaságban a közösen végzett feladat célja a közösség erősítése a kötelezettségek és az élvezet megosztása révén. A rendszer lényege: a beágyazottság. A felgyorsult világ másodpercekre beosztott idődimenziója mellé/ helyébe a hosszú távú hasznosságot helyezi, ez pedig nem mindig fejezhető ki közvetlenül pénzben. Nem hiányzik az egyéni érdek, csak épp az egyéni érdek mintegy önként és öntudatlanul alárendelődik a közösség érdekének, azaz a közösség közösségként való fennmaradása érdekének – foglalható össze a fogalom köré épített elméleti háttér.
Bátorító sikersztorik
A konferencia legmegfogóbb része volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyben három erdélyi sikersztorit mutattak be: Papp György , a Medline, Boros Csaba , a Merkúr és Szuper üzletlánc, illetve a Góbé termék, és Salamon Csaba , a Bibas csoport alapítója mesélt vállalkozásairól, a beszélgetést Daradics Kinga , a MOL Románia vezérigazgatója moderálta.
A Medline a takarítás mellett főként épületkarbantartással foglalkozik. György feleségével, Enikő vel 1994-ben indította vállalkozását, kezdetben a fő irányvonalat az orvosi műszerek forgalmazása jelentette. „Tanultunk, képzésekre jártunk. Először nem is értették az emberek, mit akarunk, nem is tudták elképzelni, hogyan engedhetnek be idegeneket a saját irodájukba, lakásukba takarítani. A külföldi bankok nyitottak legelőször a szolgáltatásaink felé” – avatta be a kezdetekbe a közönséget a cégtulajdonos. Sikerének kulcsa elsősorban abban rejlik, hogy noha nagyvállalattá nőtte ki magát, megőrizte a kis családi vállalkozás jellemvonásait. Közel maradtak az ügyfélhez, az igények teljeskörű kielégítésére törekszenek. A legnagyobb nehézséget az jelenti számára, hogy nem tudnak versenyképes fizetést adni, mert a megbízók és a versenytársak lenyomják az árakat.
Salamon Csaba és társa, Csete Zoltán portfóliójába jelenleg hat vállalkozás is tartozik: konyhai berendezések forgalmazása, kávé- és fagylalt kereskedelem, kulcsrakész kávézó-berendezések felszerelése, vendéglátással kapcsolatos tanácsadás, illetve szarvasgomba-forgalmazás, exportálás. „Egyszerűnek tűnik a vendéglátás, mégsem az. Rengeteg piackutatást, tapasztalatot, tudást igényel. Aki jól csinálja, nagyon sokat kereshet, aki nem, szinte semmit sem nyer” – vezette fel a siker kulcselemeit. Emellett sokat jelentett az is, hogy karrierjük kezdetén még nem voltak leosztva a kártyák, például a Segafredonak nem voltak meg a helyi partnerei. „Most már nem lehetne ugyanezt véghezvinni. Emellett annyi energiát sem érzek magamban, mint tíz évvel ezelőtt” – fogalmazott. Boros Csabának elmondása szerint 600 munkatársával együtt az a célja, hogy az egészséges, helyi termékeket közelebb juttassák az emberek asztalára. Különlegessége abban rejlik, hogy bízik a sikerben, a saját értékeiben és tudatosan kezeli a nehézségeket. A székelyföldi vállalkozó az akadályokat csak a fejlődés ösztönzőinek tekinti, amelyek csak addig tűnnek nehéznek, amíg át nem lépik őket. Közösségre épített gazdasági modellben gondolkodik, ahol a társadalom tagjai egymást segítik. Egyedüli valós akadályként az államot nevezte meg, amely az adókkal és a bürokrációval ellehetetleníti a munkát.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!