Brutális megszorítások Madridban és Athénben

Spanyolország a válság eddigi legnagyobb költségvetési kiigazítási programját jelentette be: 40 milliárd euróval csökkentik a kiadásokat 2013-ban, a minisztériumok költségvetése átlagosan 8,9%-kal csökken. A cél, hogy a kormány teljesíteni tudja a jövő évre tervezett, amúgy sem túl alacsony 4,5%-os GDP-arányos hiánycélt.

„Ez egy válság idején tervezett költségvetés, de olyan, amivel ki lehet jutni a válságból” – fogalmazott a megszorításokat bejelentő miniszterelnök-helyettes. Soraya Saenz de Santamaria közlése szerint összesen 43 új törvényt fogadnak el a második félévben. A tervek szerint a költségvetésbe irányítják az állami nyugdíjalap egy részét. A mintegy húsz év alatt felhalmozott 66,8 milliárd euróból 3,06 milliárdot fordít „államkincstári szükségletek” fedezésére a kormány.

Ez sem elég a piacoknak?

A bejelentés hatására az euró gyengült a dollárral szemben, a madridi részvények több mint 3%-os mínuszban zártak, a spanyol állampapírok másodlagos piaci hozamai is csaknem 30 bázisponttal, 6% fölé nőttek.Az elemzők kissé kétkedve fogadták a terveket. „Az első benyomás kedvező, hiszen a jelentős kiigazítás inkább a kiadási oldalt érinti, semmint a bevételit” – nyilatkozta Jose Luis Martinez , a Citigroup elemzője. A makrogazdasági előrejelzés, különösen a jövő évre várt 0,5%-os gazdasági visszaesés azonban túlságosan is optimistának tűnik – mondta a szakértő.

A segélykérést várják

A piaci eufória azért sem mutatkozott, mert a befektetők azt várták: a fenntarthatatlan szintre nőtt állampapír-hozamok csökkentése érdekében a madridi kormányzat forduljon az Európai Unió hoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) mentőcsomagért. Mariano Rajoy miniszterelnök azonban egyelőre kivár.Még nem világos, hogy a már meglévő, nemzetközi hitelezőktől kapott bankmentő csomag elégséges-e ahhoz, hogy az Európai Központi Bank spanyol kötvényeket vásároljon új programjának keretében. Ez ideiglenes gyógyírt jelenthetne a spanyol gazdaság számára, amíg a költségvetési reformok hatásai nem jelentkeznek.

A görögök is megszorítanak

A görög kormánypártok többhetes tárgyalás után 13,5 milliárd eurós megszorító csomagról egyeztek meg csütörtökön. A kabinetnek most már csak a parlamentet és a hét végén visszatérő nemzetközi hitelezőket kell meggyőznie az újabb, 31,5 milliárd eurós hitelrészlet folyósításához nélkülözhetetlen kiigazítások megalapozottságáról. A jobbközép Új Demokrácia párt, a szocialista párt és a Demokratikus Baloldal alkotta koalíció elkötelezettségének adott hangot abban a tekintetben, hogy végrehajtják a nemzetközi hitelezők bizalmának megnyeréséhez szükséges költségvetési kiigazításokat. Az intézkedések között van a közalkalmazottak bérezésére fordított összeg, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások csökkentése, továbbá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre való emelése.

Görögország forrong

A bejelentett tervek után folyatódik a lakosság heves tiltakozása. Csütörtöktől az adóbehajtók, a pénzügyőrök és pénzügyminisztériumi alkalmazottak kezdtek 48 órás munkabeszüntetésbe, szerdán a legnagyobb szakszervezetek tagjai tartottak országos általános sztrájkot.

Adósságelengedést akar a görög radikális baloldal

Közben a görög adósság részleges elengedését célzó nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazza Alekszisz Ciprasz , a görög radikális baloldal Sziriza nevű politikai tömörülésének vezetője, aki csütörtökön találkozott Martin Schulz- cal, az Európai Parlament elnökével, és azt hangoztatta: a válságos helyzetben levű görög gazdaságnak „esélyt kell adni, hogy levegőhöz jusson”.

Ciprasz elutasította a nemzetközi követelésre összeállított 13,5 milliárd eurós takarékossági csomagot, és utalt arra, hogy 1953-ban egy londoni konferencián Németország régi adósságainak egy részét leírták. „Itt az ideje, hogy hasonló lezáró jellegű megoldást találjunk az adósságválságra” – mondta.

Schulz: a növekedés beindítása a cél

Martin Schulz leszögezte, hogy most nem erre irányulnak a nemzetközi erőfeszítések, hanem arra, hogy Görögországban beindítsák a gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremtsenek. A német szociáldemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az adózási fegyelem terén is sürgős teendők vannak, hiszen a dúsgazdag görögök adóparadicsomokba menekítették ki a pénzüket, és emiatt jelentős bevételektől esik el a görög állam.

Az Európai Parlament elnöke kiemelte annak fontosságát, hogy helyreálljon a bizalom Görögország euróövezeti tagságának megőrzése iránt. „Senki sem fog befektetni egy olyan országban, ahol nem tudja, hogy a fizetőeszköz másnap is ugyanaz lesz-e” – figyelmeztetett Schulz.

A megszorítás jó módszer?

Nemzetközi gazdasági szakértők az elmúlt hónapokban hevesen kritizálták az európai válságkezelést, mivel az főleg a megszorítások útján kívánja orvosolni az államok gondjait. Többen felvetették, hogy egy magasabb infláció segítene a bajba jutott országokon, azonban Németország ezt biztosan nem támogatná. Így marad a nyugdíjcsökkentés, adóemelés, bérzsugorítás megszokott hármasa, de egyelőre úgy tűnik: bár az út járható az adósság csökkentése szempontjából, növekedést sehol nem generál.