Az EU 180 millió eurót hagyott jóvá Románia számára, így elkezdődhet az ELI projekt ránk eső része. Ilyen beruházások kellenek, hogy megálljon az „agyelszívás”.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy jóváhagyja az ELI projekt finanszírozását Románia számára. A világ legnagyobb lézerét a 9200 lakosú Măgurele településen fogják megépíteni. Az EU a strukturális alap keretében járul hozzá a csúcstechnológiás kutató-rendszer létesítéséhez.
Mi az az ELI?
Az ELI-ként ( Extreme Light Infrastructure ) emlegetett csúcslézer-berendezést Bukarest, Prága és Szeged együtt hozza létre. Csehország 270, Magyarország 245, Románia 280 millió euróból építi meg a maga tudományos eszközét. Persze nem ugyanaz készül el háromszor, hanem három, önállóan is működőképes, egymást kiegészítő kutatóbázis jön létre. A program a jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer előállítását célozza európai összefogással. A létesítmény exawatt-osztályú, pontosabban 1018wattos lézerével a relativisztikus hatások figyelembe vételével 1023W/cm2 intenzitás is elérhető majd, ami a jelenleg létező legnagyobb lézernél három nagyságrenddel nagyobb teljesítményt jelent.
Ki mit csinál?
A kutatóközpont létrehozásában Csehország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország és Románia volt versenyben. Az Irányító Testület 2009. október 1-jén, Prágában úgy döntött, hogy Csehország, Magyarország és Románia közösen valósíthatja meg az ELI elosztott infrastruktúráját. Ez az első alkalom, hogy egy nagy, közös kutatóintézet új EU-tagországokban épül meg.A három tagországnak 2015 végére kell létrehoznia a tudományos projekt három pillérét: az attoszekundumos impulzusokkal Szegeden foglalkoznak, a nagy teljesítményű másodlagos forrásból történő, másodpercenként akár tízszer „tüzelő” beamline Csehországban, Prágában épül majd, Romániában, Bukarest mellett pedig fotonukleáris kutatóközpont épülne, a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára. A projekt negyedik fázisában minden eddiginél nagyobb intenzitású lézert építenek közös erővel.
Mi történt ma?
Az Európai Bizottság kedden adta ki a közleményét, miszerint jóváhagyták az ELI projekt Romániára eső részét. A világ legnagyobb lézerét a 9200 lakosú Măgurele településen fogják megépíteni. Az EU a strukturális alapok keretében járul hozzá a csúcstechnológiás kutató-rendszer létesítéséhez. A bizottság már jóváhagyott korábban 236 millió eurót Csehország számára is a projekt kivitelezéséhez. Románia mintegy 180 millió eurót kap erre a célra.
A projekt kedden jóváhagyott része, az Extreme Light Infrastructure – Nuclear Physics (ELI-NP) egy páneurópai laboratórium lesz Măgurelen és rengeteg tudományág számára jelent majd kutatási lehetőséget. Ilyen az atomfizika, az asztrofizika, de az élettannal kapcsolatos tudományágak is. A tervek szerint a nemzetközi intézet az egyetemi és privát szektorban dolgozó tudósok, valamint a vállalkozói közeg számára is kiváló innovatív infrastruktúrát fog jelenteni.
Ritka alkalom: minket dicsér az EU
A Hotnews által megkérdezett Daniel Funeriu volt oktatási miniszter azt mondta, a projekt munkásságának eddigi legnagyobb megvalósítása. A volt tárcavezető azt mondta, Cristian Adomniţei és Anton Anton korábbi tanügyminisztereknek és Traian Băsescu államelnök 2007-től kezdődő közbenjárásának köszönhető a siker, de ez semmit sem ért volna, ha a măgurelei csapat nem lett volna kivételesen felkészült. Traian Băsescu államelnök szeptember 13-án, csütörtökön, mielőtt elindult brüsszeli látogatására, azt mondta, meg fogja sürgetni az ELI-projekt jóváhagyatását, mivel annak az elkezdése az egész ország érdeke.
Johannes Hahn , a regionális politikáért felelős EU-biztos kijelentette, ez egy olyan beruházás, amihez hasonlót egyre sűrűbben szeretnének látni a jövőben. „Innovatív és támogatja a kutatást. Több ilyen bizonyítottan hozzáadott értékkel rendelkező tervet kell megvalósítani a jövőben, hogy biztosak legyünk benne: minden euró a lehető legmegfelelőbb módon van elköltve” – mondta.
Jól jön a fejlesztés a gazdaságnak
Jelenleg Romániában csupán a nemzeti össztermék 0,5%-át fordítják kutatásra és fejlesztésre, míg az Európa 2020 programban az szerepel, hogy ez az arány el kell érje a 2%-ot ahhoz, hogy a magasan képzett munkaerő az országban maradjon és megálljon az „agyelszívás” folyamata. A mostani döntés az ELI-NP projekt első részének a finanszírozására vonatkozik, a 2011-2015 közötti időszakra, a teljes projekt kivitelezése ugyanis 356,2 millió euróba kerül. A befektetésről azért nem a nemzeti vagy regionális hatóság, hanem az Európai Bizottság döntött, mert kiemelt projektnek számít, hiszen a közpénzből való finanszírozás értéke meghaladja az 50 millió eurós határt.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!