Ne a görögök, hanem Németország lépjen ki az euróövezetből?

Ha az euró szétesik, akkor Európa rosszabb helyzetbe kerülne, mint a valutaunió előtt volt – mondta a hétvégén a Financial Times nak Soros György , aki kemény bírálattal illette az euróval kapcsolatos német politikát. A magyar-amerikai nagybefektető megismételte azt az álláspontját, hogy Németország – a legnagyobb eurógazdaság – vagy vállalja a vezető szerepet az euróövezeti válság megoldásában, vagy el kellene hagynia a valutauniót. „Ha Németország ragaszkodik a megszorítás politikájához és a deflációs alapálláshoz, és nem tágít ettől, akkor hosszabb távon jobb lenne, ha távozna az euróövezetből” – mondta Soros György.

Új valutaunió a versenyképesebbeknek

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő befektetőknek néhány hete összeállított helyzetértékelésében az euróválság egyik lehetséges, ámde „extrém” megoldásaként az szerepel, hogy nem a súlyos adósságválsággal küszködő déli tagállamok, hanem Németország hagyná ott a mostani euróövezetet, és néhány más jelenlegi euró-tagállammal együtt új valutauniót alakítana. A hitelminősítő e forgatókönyve alapján Németországhoz csatlakozna Hollandia, Luxemburg, Belgium, Ausztria, és "esetleg még" Franciaország, Finnország, Észtország és Szlovákia, vagyis a jelenlegi euróövezeti létszámnak hozzávetőleg a fele.

Magasabb infláció és európai valutaalap kell

Soros György a Financial Times nak kijelentette: Spanyolországtól és Olaszországtól nem lehet még keményebb megszorításokat követelni. A pénzügyi szakember úgy véli: teljes körű európai költségvetési hatóság – egyfajta európai valutaalap – létrehozására van szükség, az euróövezetnek pedig legalább 5%-os éves nominális GDP-növekedési ütemet kellene megcéloznia, korlátozott ideig olyan szintű inflációt is elviselve, amelyet a német jegybank eddig soha nem volt hajlandó engedélyezni. „A növekedés kilátása nélkül az adós államok beragadnak a deflációs csapdába, és végül törlesztési leállásra kényszerülhetnek” – szerepel az interjúban. Az elképzelése szerint az európai valutaalap átvenné a jelenlegi euróövezeti mentőmechanizmusok funkcióit, és adósságcsökkentő alapot hozna létre. Erre az eszközre átruháznák az euróövezeti tagállamok szuverén adósságának azon hányadát, amely a 60%-os GDP-arányos felső tűréshatár felett van. Az alap ezután "adósságcsökkentési jegyeket" bocsátana ki, amelyek közös euróövezeti adósságkötelezettség formáját öltenék.A német kormány azonban "ádázul ellenzi" az euróövezeti adósság közös garantálását, azzal az érvvel, hogy erre a költségvetési fegyelmet ellenőrző európai költségvetési unió létrehozásáig nem kerülhet sor. Soros úgy látja azonban: ha Németország nem változtatja meg az euróval kapcsolatos álláspontját, akkor – akaratlanul is – "elviselhetetlen helyzetbe" sodorhatja Európát.

A német és finn pénzügyminiszter továbbra is a megszorításokat sulykolja

Mario Draghi , az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön jelentette be, hogy a frankfurti intézmény kész hozzájárulni kötvényvásárlási akciókkal az állampapírpiaci torzulások enyhítéséhez. Az EKB vásárlásai összegkorlátozás nélkül, elsősorban 1 és 3 év közötti lejáratokra irányulnak majd, a tőkepiacokon a bank a magánbefektetőkkel azonos feltételekkel vesz részt. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter szerint "súlyos hiba" volna azt a következtetést levonni az EKB döntéséből, hogy nincs szükség további erőfeszítésékre. "A piacok még nem biztosak abban, hogy az euróövezet egyben marad" – mondta Schäuble a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Hozzátte: "az euró bizalmi válságát csak akkor lehet legyőzni, ha nem állnak le a reformok". Az államháztartás hiányát tovább kell csökkenteni az euróövezeti tagországokban, és javítani kell a versenyképességen is, továbbá "sürgősen hozzá kell látni az EU és az euróövezet intézményi reformjához". Alexander Stubb finn pénzügyminiszter szerint a dél-európai térségben hasonló a helyzet, mint két évtizede Észak-Európában. "Húsz éve súlyos bankválság volt Finnországban, az állam azonban egy megszorító programmal "saját hajánál fogva húzta ki magát a válságból". Stubb úgy véli, hogy "jó lenne, ha más országok is éppen így járnának el".

Londoni elemzők: a költségvetési szigor húzza vissza a közép- és kelet-európai növekedést

A Capital Economics elemzői arra a következtetésre jutottak hétvégi értékelésükben, hogy a közép- és délkelet-európai régióban a növekedés legfőbb visszahúzó tényezője a gyenge hazai fogyasztás, amely mindenekelőtt a költségvetési szigor és a hanyatló fogyasztói bizalom eredménye. Hasonló megállapításokra jutottak hétvégi értékelésükben a Goldman Sachs globális bankcsoport londoni elemzőrészlegének felzárkózó piaci elemzői is.A szakértők szerint mivel mind a térség, mind az euróövezet előrejelző jellegű gazdasági mérőszámai továbbra is romlanak, a következő negyedévekben még sokkal gyengébb gazdasági teljesítményadatokra kell számítani a közép- és délkelet-európai régióban.

Megenyhül a vaslady?

Angela Merkel német kancellár egyértelművé tette: feltétlenül meg kell őrizni Görögország euróövezeti tagságát, mert a dél-európai állam kiválása a közös pénzt használó uniós tagországok sorából dominóhatást váltana ki, mint a Lehman Brothers amerikai befektetési bank 2008-as csődje, amely a világgazdasági válság kiteljesedéséhez vezetett – írta a Der Spiegel.

A német hetilap vasárnap megjelent számában közölt beszámoló szerint a kancellár a héten szűk körben azt hangoztatta, hogy a Görögország kiválásával keletkező helyzetet csak az "államadósságok uniója" révén lehetne kezelni, vagyis a meggyengült övezeti tagok, például Spanyolország vagy Olaszország stabilitását csak úgy lehetne biztosítani, ha az egész közösség vállalna garanciát a külön-külön felhalmozott adósság törlesztésére. Merkel hozzátette: ez a lépés a német lakosság ellenállása miatt végzetes következményekkel járhat a konzervatívok számára.