Világszerte drágulhat a gabona az aszály miatt

Szárazság sújtja az idén a világ több országát, főként az északi féltekén. A világpiacot leginkább a legnagyobb gabonaexportőr, az Egyesült Államok területét érintő aszály befolyásolja, a világpiacon drágul a gabona, főként a kukorica és a szója, illetve az emelkedő takarmányárak miatt a sertés- és a marhahús is.A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) elemzése szerint a szárazság súlyosan károsította a kukoricatermést az északi féltekén, ami miatt a 2012/2013-as idényben 4%-kal maradhat el a globális betakarítás tavalyhoz képest. Az Egyesült Államokban és Ukrajnában szűkössé vált az exportálható készlet, s bár Brazíliában, Argentínában és Dél-Afrikában igen jónak ígérkezik a termés, a betakarításig még jó néhány hónap van hátra.Az IGC elemzői rámutattak: a termelés visszaesése miatt az 1993/94-es idény óta először csökken a felhasználás, s a készletek is várhatóan hatéves mélypontra zuhannak, főként a legjelentősebb exportáló országokban.Az IGC-adatok szerint az idén 838 millió tonnás globális kukoricatermés várható a tavalyi 875 millióval és a júliusban jósolt 864 millióval szemben. A fogyasztás 853 millió tonna körül alakulhat az előző idény 870 millió tonnás felhasználását követően. Júliusban még 878 millió tonnás felhasználást prognosztizált az IGC.

Az Egyesült Államokban

az elmúlt 56 év legsúlyosabb szárazságát jegyzik az idén. Ez az ország mintegy 45%-át sújtja, ezen belül 23% a szélsőségesen, 6,3% pedig a kivételesen száraz területek aránya. A betakarítandó kukorica 50%-a rossz vagy igen rossz minőségű a tavalyi 15%-kal szemben. A szója esetében ez az arányszám 39%, míg 2011-ben csak 13% minősége volt silány. A szárazság súlyos károkat okozott a legelőkben is, ezek 59%-a rossz vagy igen rossz állapotban van.A takarmánykukorica ára – amelyből az idén a vártnál 13%-kal kevesebbet fognak betakarítani – június óta 68, a szójáé 39%-kal növekedett, ezért a szarvasmarha telepek egy-egy állat utáni vesztesége augusztusban elérte a 300 dollárt. A szarvasmarha-állomány a kényszervágások miatt 1973 óta nem látott alacsony szintre, 97,8 millióra esett az Egyesült Államokban.

Kelet-Közép-Európában is súlyos a helyzet. Romániában

a 10 millió hektárnyi szántóföldből mintegy 3,7 millió hektárt sújtott a szárazság a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint. Az őszi és a tavaszi vetésű gabonáknál a beültetett terület csaknem egyharmadát tette tönkre az aszály. A tavasziak közül a legsúlyosabb kárt a kukorica szenvedte el, majd a napraforgó következik. A termelők szerint az idei kukoricatermés várhatóan csak 6,5-7 millió tonna lesz a tavalyi 11,7 tonnás termés után, amely rekordnagyságúnak számított az elmúlt öt évben. A búzatermés 4,7 millió tonna lesz a tavalyi 6 millió tonna helyett. A mezőgazdasági miniszter becslése szerint a terméskiesés ellenére Románia várhatóan így is mintegy 1,2-1,3 millió tonna búzát fog exportálni. Az állattartók a takarmány hiányára panaszkodnak, miután a legelők is kiszáradtak. A takarmánygabona ára jelentősen megnőtt az elmúlt hetekben, ezért sok állattartó számol azzal a lehetőséggel, hogy csökkentse állatállományát.

Magyarországon

országszerte jelentős károkat okoz a csapadékhiány, legjelentősebb a terméskiesés a kukoricánál, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is. A várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot.

Horvátország

területének egyharmadán természeti csapásnak nyilvánították az idei szárazságot, itt fél évszázada nem volt ilyen mértékű aszály. A jelentős aszálykár egyik oka az, hogy az összes megművelhető terület csupán fél százalékán folyik öntözéses gazdálkodás.

Szlovákiában

a szárazság és a kora tavaszi fagyok miatt az elmúlt évtized egyik leggyengébb terméshozamát adták a gabonafélék, átlagosan 30%-os volt a hozamcsökkenés tavalyhoz képest, míg az őszi betakarításnál ennél kicsit jobb eredményre számítanak. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara sajtószóvivője szerint a szárazság okozta károk a legnagyobb mértékben az ország déli régióit sújtják, itt helyenként 50%-os a terméshozam csökkenése.

Szerbiában

a vártnál 50%-kal kevesebb, legfeljebb 3,5 millió tonna kukorica össztermésre számítanak a szakértők. Az ország éléskamrájaként számon tartott Vajdaságban a csapadékhiány legalább 1.138.000 hektár termőföldön okozott kárt, a veszteség mértékét 1 milliárd euróra becsülik. Az állam 200 ezer tonna szemes kukoricát vásárol fel, hogy feltöltse a stratégiai tartalékokat.

Ausztriában

leginkább a kalászos növények sínylették meg a kedvezőtlen időjárást. Az elmúlt negyven év legalacsonyabb terméshozamára számítanak az idén. Az idén kalászosokból 2,3 millió tonnát várnak, 25%-kal kevesebbet a több éves átlagnál (3 millió tonna). A termés minősége ugyanakkor az átlagosnál jobb az idén.

Lengyelországban

a gabonatermés 2012-ben a tavalyi 27 millió tonnáról közel másfél millió tonnával csökken, mert télen a vetés több mint 32%-a megfagyott. A mezőgazdasági tárca a hazai gabonatermés 4-5%-os visszaesésével és a termés alacsonyabb minőségével is számol, így a búzaimport jelentős növekedésre számítanak. A lengyel gabonatermelők ugyanakkor jó kukoricatermésre számítanak: a 2011. évi 2,1 millió tonnához képest idén 3 millió tonnára.

Németországban

februárban a kemény fagy, tavasszal a szárazság, nyáron pedig a jégesők veszélyeztették a gabonatermést, a betakarítást megelőző utolsó hetek kedvező időjárása révén azonban végül jó évet zárnak a gazdálkodók. Az idén összesen várhatóan 43,8 millió tonna gabonát takarítanak be, 1,9 millióval többet az egy évvel korábbinál. Az őszi búza betakarítása még hátra van, és ez a növény 21 millió tonnára becsült terméssel a legfontosabb gabonaféleség. Az idén a búzatermés a gyakran viharos időjárás miatt némileg visszaesett, repcéből, árpából és rozsból viszont a tavalyinál többet takarítottak be. A gabonaellátás így biztosított, és Németország ahhoz is hozzá tud járulni, hogy enyhüljön az agrártermékek világpiacán az aszály miatt kialakult nyomás.

Oroszországban

a szárazság miatti veszteségeket 36,5 milliárd rubelre (több mint 900 millió euróra) becsülik, ezzel az aszálykár megközelítette a 2010-es rendkívüli időjárás miatti 41,8 milliárd rubeles negatív rekordot. Ennek ellenére a kormányzat és a mezőgazdasági szakértők szerint sem fenyegeti élelmiszerhiány az országot.

Kínában

a gyakran előforduló természeti csapások ellenére a nyári gabonatermés (főleg búza és korai rizs) az idén megközelítette a 130 millió tonnát, vagyis több mint 3,5 millió tonnával haladta meg a tavalyi rekordot. Az éves gabonatermés 2007 óta 500 millió tonna felett van, ebből a nyári rendszerint körülbelül 30%-ot tesz ki. Az idei árvizek nagy területeken jelentős károkat okoztak, de a hatalmas esőzések jótékony hatással voltak a növénytermesztésre a szárazságtól régóta sújtott vidékeken. A kínai gabonaellátásra várhatóan nem lesz nagy hatással a nemzetközi piac, sem a csökkenő kínálat, sem az árak tekintetében – vélik a szakemberek.