Buktatói is lesznek az új áfatörvénynek

2013 januárjától az 500 ezer eurónál alacsonyabb forgalmat lebonyolító cégek csak a számlák bevételezésekor kell kifizessék az áfát, az intézkedést már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége is jóváhagyta. Az új rendszerre való áttérés a következő év február 1-től lép érvénybe, ha az elmúlt év árbevétele nem éri el a 2,25 millió lejt. Liviu Voinea pénzügyminisztériumi államtitkár szerint az új rendszert a kormány minden szempontból elemezte, és 10-ből 9 számítás azt mutatta, hogy nem csak a kis- és középvállalkozások járnak jól, hanem az állami költségvetés is nagyobb bevételre számíthat. És valóban: első ránézésre tökéletesnek tűnik az új rendszer. A cégek csak azután kell befizessék az ügylethez köthető áfát, ha megkapták a nyújtott szolgáltatás vagy a leszállított áru ellenértékét. Természetesen ez oda-vissza érvényes: csak akkor vonhatják le a befizetendő összegből a beszerzésekhez kapcsolódó áfát, ha ők maguk is kifizették a szállítót. Ezáltal elkerülhető, hogy azok a cégek, akik nem tudják azonnal behajtani követeléseiket, akár több hónapra „megelőlegezzék” az államnak az áfabevételt.

Voinea szerint az átállás során felmerülnek majd adminisztrációs költségek, azonban ezek alacsonyabbak lesznek, mint amekkora előnyt fognak élvezni a „tisztességes” vállalkozások. Hátrányuk csak azoknak fog származni, akik most is fiktív számlákat használnak.

Hiányosságtól és várható buktáktól hemzseg a jogszabály

Ha azonban kicsit mélyebbre nézünk, számos hátrányt, vagy éppen megoldásra váró problémát felfedezhetünk. A Nexia tanácsadócég szakértői szerint a módosítás plusz könyvelési munkát és személyzeti ráfordítást fog jelenti a cégeknek, amelyhez hozzájárul a számviteli programok aktualizálása. Kiemelte, hogy a cégek ezentúl kettős nyilvántartást kell vezessenek, külön kezelve a keletkező kötelezettségeket/követeléseket, illetve a pénzmozgásokat. Pál-Antal Ildikó adótanácsadó kérdésünkre elmondta, hogy egy nyilvános központi adattárra is szükség lenne, ahonnan minden adóalany megtudhatja a partnere áfafizetői státusát. „A jogszabály tervezete szerint a számlákon fel kell tüntetni azt, hogy ” TVA la încasare„, viszont adózói szempontból ennyi nem lesz elégséges” – hangsúlyozta.

„Számtalan olyan eset lesz, hogy a számlázás egyik oldalán egy 500 ezer euró árbevétel alatti cég lesz, a másikon pedig egy 500 ezer euró feletti. Hogyan fogják tudni egymásról, hogy melyik van az új, és melyik a meglévő áfafizetési rendszerben, ahol az első a bevétel után fizet, a másik pedig a számla befogadása után vonja le az áfát? Ráadásul az áfa-szabályozás szempontjából az árbevétel nem egyezik azzal, amit a számvitelből ismerünk: az éves pénzügyi jelentés eredmény-kimutatásában szereplő ” cifra de afacere„ most csak irányadó lehet annak, aki az áfa helyes kezelése érdekében információt akar megtudni a szállítójáról” – fejtette ki az adószakértő.

A könyvviteli programok is módosulnak

Újabb bonyodalmat jelent, hogy az új rendszer csak a banki tranzakciókra vonatkozik. Abban az esetben, ha egy számlát csak részlegesen fizetnek vagy bevételeznek bankon keresztül, akkor a teljes összegből részarányosan ki kell számolni az áfát. Az igazán késve fizető ügyfelekkel rendelkező cégeknek jövőre sem lesz menekvés: abban az esetben ugyanis, ha a kibocsátott számlát a kiállítási dátumtól számított 120 napon belül nem tudják behajtani, akkor az áfát teljes mértékben be kell fizetni. Emiatt a használt könyvviteli programok is módosulnak. „Amennyiben banki átutalással egyenlítik ki a számlákat, az áfa-napló csak a kifizetett vagy bevételezett részt tartalmazhatja, ha készpénzfizetés is történt, szerepelnie kell a kibocsátott, illetve befogadott számlának. Ugyanakkor egy számla ”életét„ áfa-szempontból külön kell követni a könyvekben, hiszen egy inkasszálatlan számla áfája 120 nap után befizetendővé válik” – fejtette ki Pál-Antal Ildikó.

A kereskedőknek és a nagyvállalatoknak is hátrányos

Márkos Tünde , a kolozsvári Insomnia kávéház tulajdonosa megkeresésünkre elmondta, hogy a változás a kiskereskedőnek lenne a legelőnytelenebb. „A kereskedő általában nem fizeti ki abban a hónapban az árukészletét, amikor vásárolta, mert nem is adja el azonnal. Ha arra kötelezik, hogy abban a hónapban fizesse ki az áfát, amikor eladás vagy vásárlás történt, akkor rengeteg pénzét leblokkolják. Ebből továbbra is árut vehetne, amit felhalmozhat. Minden kereskedőnek kell legyen egy kisebb-nagyobb raktárkészlete. A forgótőkéből lehet a kereskedést biztosítani” – fejtette ki a kolozsvári vállalkozó. Mások inkább azt kifogásolják, hogy az intézkedés diszkriminatív a nagyvállalatokra nézve, akik ugyanúgy szenvednek a ki nem fizetett számláktól. Bába György , a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének elnöke szerint a módosítás mindenképp előnyös a kis cégeknek, főleg a kezdő vállalkozóknak, viszont ezen a téren leginkább az egymillió eurónál nagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok szenvednek.

„Számukra nem jár semmiféle előnnyel ez a törvénymódosítás. Így vannak ezzel például a forgalmazó és a nagyobb termelő cégek. Egy igazi termelő cég forgalma általában meghaladja az egymillió eurót” – fogalmazott a vállalkozó. Mihály Csaba gazdasági szakértő ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a 600 ezer hazai vállalkozásból 438 ezer forgalma nem haladja meg az 500 ezer eurót, így a döntés kedvez a többségnek. „Leginkább az átállással lesznek problémák. Ez fokozottan érvényes azokra a cégekre, akik 30, vagy akár 90 napos fizetési határidőkkel dolgoznak” – hangsúlyozta Mihály Csaba.

Milyen lenne egy álom-áfafizetési rendszer?

Pál-Antal Ildikó adószakértő a fordított adózás technikájának kiterjesztését látná megoldásnak. „Ez azt jelenti, hogy az eladó áfa nélkül állítja ki a számlát, ráírja, hogy ”taxare inversa„, a kereskedelmi partner az áfa nélküli összeget fizeti ki, az áfa levonása és felszámolása csak könyvelési és bevallási feladat volna. A szó szoros értelmében vett áfafizetés pedig csak az értékesítési lánc utolsó láncszemét érintené”. Az adótanácsadó szerint nem is kellene egy új áfafizetési rendszerben gondolkodnunk, ha az állam határidőre rendezné adósságait a vállalkozói szféra felé. „Gondoljunk csak a sok fizetésképtelenségben levő építő cégre, ahol a megrendelő az állam volt, és megkapták volna a visszaigényelt áfát határidőre. Könnyítő intézkedés lenne, ha a fizetésképtelenségi eljárásban levő cég hitelezője a behajthatatlan követelés áfáját a cégtörlésre vonatkozó törvényszéki határozat hatályba lépése előtt visszaigényelhetné. Most erre átlag három évet kell várni” – mondta el a szakértő.