A lej gyengüléséből is profitál a központi bank

Augusztus 6-án Románia hozzákezdett a 2009-ben felvett IMF hitel törlesztéséhez: az első, jegybankra háruló részlet 655 millió eurót tett ki. A Nemzetközi Valutaalap 2009 és 2011 között 13 milliárd eurót hagyott jóvá Románia számára, amelyből az ország 12 milliárd eurót hívott le, és összesen 13,4 milliárd eurót kell visszafizetnie a kamatokkal, egyéb költségekkel együtt.

A 12 milliárd euróból a központi költségvetésbe közel két milliárd euró folyt be, a többi a jegybank valutatartalékát gyarapította, a törlesztés is a pénzelosztás arányában történik majd a két fél között. A pénz jelentős részét – 9,8 milliárd eurót – a központi bank állja a valutatartalékaiból, a fennmaradó 3,6 milliárd eurót a kormánynak kell biztosítania.

A pénzügyminisztérium idén 121 millió, a jegybank pedig 1,44 milliárd eurónyi tőkerészletet kell visszafizessen az IMF-nek, ehhez még hozzájön 34 millió eurós kamat. A BNR-nek elméletileg nem okoz gondot a törlesztés, hiszen a tartalékai elérik a 32 milliárd eurót. Ugyanakkor a Ziarul Financiar arra figyelmeztet, hogy a bank tartalékai képezik „az egyedüli pajzsot” a lej számára, amely az elmúlt egy hónapban jelentős mértékben gyengült az euróval szemben a belpolitikai bizonytalanságok miatt.

Nagy Ágnes , a BNR igazgatótanácsának tagja szerint sem fog gondot okozni a hitel törlesztése, tekintettel a valutatartalék jelenlegi mértékére. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy ügyelni kell arra, hogy a tartalékot olyan szinten tudjuk tartani, amely nem veszélyezteti a gazdasági folyamatokat. Továbbá kihangsúlyozta, hogy „a lejre nehezedő leértékelési nyomás miatt egyáltalán nem jelent gondot a tartalékokból történő hitelvisszafizetés. Probléma egyedül akkor lehet, ha ebből a tartalékból olyan kötelezettségeidet fizeted ki, amiből árfolyamveszteséged is származik” – fogalmazott Nagy Ágnes.

Még a hitel visszafizetése is nyereséges?

Mugur Isărescu jegybankelnök szerint az első hitelrészlet visszafizetésével a jegybank akkora profitra tett szert, mint a teljes első féléves nyeresége. „Nem azért mondom, hogy dicsekedjek, de meg fognak lepődni azok, akik veszteséget jeleztek előre. Kijelenthetem, hogy jelentős profitra tettünk szert” – fogalmazott a jegybankelnök a negyedéves inflációs adatok bemutatásakor. A jegybank a tavalyi évet 301,4 millió lejes nyereséggel zárta, amely közel ötször kevesebb volt a 2010-ben elért eredményénél. A bankszektorban eközben 430 millió lejes veszteség keletkezett, szemben a 2010-es 516 millió lejes mínusszal. Isărescu szerint ugyanakkor a BNR célja nem a profitszerzés, hanem az ár- és a pénzügyi stabilitás fenntartása. „Úgy próbáljuk elérni ezt a célt, hogy közben nem termelünk veszteséget. Fedeznünk kell a működési kiadásainkat, hogy ne kelljen az egyébként is túlterhelt költségvetésből kölcsönt kérjünk” – emelte ki a bank kormányzója. Nagy Ágnes elmondása szerint a jegybank nyeresége az árfolyamkülönbözetből származik. „Meg kell vizsgálni, hogy milyen árfolyamon jött be, és milyenen ment ki a pénz. Ha gyengébb az árfolyam, tehát nem erősödött a lej, abból mi csak profitot tudunk csinálni. Egyébként mivel tetemes összegekről van szó, minden év végén lefedezzük (hedging) az árfolyamkockázatot, hogy ne okozzon nagy elbillenést a nemzeti bank mérlegében” – fogalmazott a közgazdász.

Érdekesség ebben az, hogy eközben az jegybank minden eszközzel védeni próbálja a lej árfolyamát, hétfőn például bejelentette, hogy legtöbb hat milliárd lejt bocsát a kereskedelmi bankok rendelkezésére repohitelek formájában. 2008 novembere óta most először léptet életbe ilyen jellegű korlátozásokat a BNR. Lépésével lecsökkenti a bankközi piacon lévő lej-likviditást, ezzel visszafogja az árfolyam emelkedését. A megoldás ára ugyanakkor a hitelköltségek emelkedése lesz – figyelmeztetnek az elemzők.

Honnan lesz pénze a kormánynak törleszteni?

A kormány „csak” 3,6 milliárd eurót kell visszafizessen a periódus lejártáig, amely egyes elemzők szerint komoly gondot okozhat az állami költségvetésnek. Olyanokat is lehetett olvasni, hogy a kormány kénytelen lesz adókat emelni vagy kiadásokat csökkenteni, ha nem áll rendelkezésére a szükséges összeg. Más elemzők szerint a kormány újabb bankhitelekhez, az IMF-hitelkeret megnyitásához is folyamodhat, vagy az állami vállalatok privatizálásából is szerezhet némi pénzt adósságai törlesztéséhez. Mihály Csaba gazdasági szakértő szerint a költségvetést a jelenlegi kormány elődei úgy készítették el, hogy számoltak a nemzetközi hitelek törlesztésével, ilyen értelemben nincs veszélyben a feladatok teljesítése. „Azonban kellemetlen meglepetéseket okozhat az euróárfolyam alakulása, illetve az ország megítélésének változása a pénzpiacokon. Kérdéses ugyanis, hogy az elmúlt másfél hónap politikai eseményeinek hatására mennyire nőnek meg a hitelfelárak, amelyekért a kormány a meglévő adósságait finanszírozni tudja” – mondta a közgazdász. Kiemelte, hogy nem újkeletű dolog, hogy egy állam a meglévő adósságát újabb hitelekkel finanszírozza. „Ez más országban is így történik, viszont fontos, hogy milyen kamatláb mellett jut újabb hitelhez. Akkor jó, ha az új hitel kamata kisebb, vagy megegyezik a refinanszírozott hitelével, illetve ha a kamat nagysága nem haladja meg az illető ország teljesítőképességét. Egy 1,5-2%-os GDP növekedéssel rendelkező országnak rendkívül nehéz egy 7-8-9%-os kamatot kifizetnie” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a gazdaság szempontjából a legjobb, ami történhet, hogy valamilyen megoldás születik a politikai csatározásokra.

Van még hitel

Romániának 2015-től kell elkezdenie törleszteni az Európai Bizottság tól lehívott körülbelül 5 milliárd eurós kölcsönt, 2022-től pedig a Világbank által biztosított 600 millió eurót kell visszafizetnie. Az EB 5 milliárd eurós kölcsönét teljes egészében az államkasszába utalták, így a törlesztés is egyedül a központi költségvetést fogja terhelni. A kormány az elkövetkező nyolc évben tehát összesen hét milliárd eurót kell fizessen az IMF-nek és az EB-nek – és ez csak a tőkerészlet, kamatok nélkül.