Elidegenít a közösségi média?

A közösségi média elidegenítő hatásáról megoszlottak a vélemények a tusványosi Infotér kerekasztalán. Oroján Sándor , a magyarországi Infokommunikációs Munkacsoport ügyvivője szerint mivel a közösségi média definíció szerint a közösségről szól, az emberek egymással megosztják érzéseiket, élményeiket, ezért nem okozhat elidegenedést. Nem mondható el ugyanez a korábbi offline számítógépes játékokról. Valószínűleg mégsem ennyire egyszerű a helyzet, felmerül például annak a kérdése, hogy mennyire tekinthetőek felszínesnek az így kialakított és ápolt kapcsolatok?

Sík Zoltán , a magyar Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség tanácsadója szerint igenis beszélhetünk elidegenedésről, hiszen sokszor nem azokkal a személyekkel beszélgetünk, akiket a profiljuk takar, ezáltal pedig idegen személyeket engedünk be a legszűkebb személyes szféránkba. A közösségi oldalak már nem a régi ismerősök felkereséséről szólnak, hanem az ismerkedésről. Soltész Attila , az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke hozzátette, hogy már az is egyfajta elidegenedést jelent, hogy sokszor társaságban is a mobiltelefonunkkal foglalkozunk és nem szentelünk elég figyelmet a valós környezetünknek. Fromann Richárd , az NT Nonprofit Közhasznú Kft. projektvezetője szerint inkább egy eszközként kell tekinteni az internetre, amely érett személyiség esetén nem kéne problémát jelentsen, egyébként viszont olyan, mint egy fókuszlencse, amely a gyengeségeket felnagyítja és teret enged azok kibontakozásának.

Pont ezért kijelenthető, hogy

a virtuális tér nem hű leképezése a valós világnak,

ugyanis az előbbiben refletorfénybe kerülnek a szélsőségek – fejtette ki Sík Zoltán. Elmondta, hogy sok olyan deviancia jelenik meg az interneten, amelyért a valóságban már börtönbüntetés járna.Fromann Richárd egy felmérést idézett, amelyből kiderült, hogy a fiatalok információszerzési forrásai között előkelő helyet foglalnak el a közösségi oldalak. Miért is nem kéne meglepődjünk azon, hogy a huszas éveiben járó gyilkos a bűntény elkövetése után „facebookolt”? Mert ezek a cselekedetek szinte már automatizálttá váltak. Sokak az internet által nyújtott anonimitás miatt sokkal jobban megnyílnak, mint a valóságban: példa erre a 2000-es évek fórumos időszakai. Értelemszerűen felmerül a biztonság kérdése is, hiszen csak egy kis okos program kell ahhoz, hogy egy

valós profil mögé vírusszóró chat-robotot rejtsenek.

Oroján megosztotta a közönséggel, milyen beszélgetést folytatott egy Kovács István név mögé bújtatott „robotlánnyal”: a hölgy angolul írt, elmesélte, hogy épp most dobta ki a barátja, bosszúból pedig meztelen fotókat mutatna magáról. A chat-robot felismerte a válaszként kapott szavakat, amennyiben azok nemleges tartalmúak voltak, tovább erősködött, ha lelkes választ kapott, a képek megosztására buzdított.

Egy másik példa a biztonság sérülésére, amikor az önkormányzati szavazás napján az Erdélyország honlapon egy photoshopolt plakát fotója jelent meg, amely illuminált állapotban ábrázolta Tőkés Lászlót, az elhíresült választási szlogent eltorzították: „Iszunk Erdélyben”. A legkínosabb pedig az volt, hogy az oldalt az EMNP is lájkolta, így az ő falán is megjelent a fake-fotó. Mátrai Gábor , a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság alelnöke szerint az elsődleges lépés nem a szabályozás, hanem a rendszer megértése, a veszélyek meghatározása. Az elidegenítésnél a két végletet kell megvizsgálni: aki teljesen kimarad, és ezzel együtt lemarad a technológiai újításokról, illetve azokat, akik túlzásba viszik az online eszközök használatát. A hatóságon belül megalakult egy, a

közösségi és új médiát monitorizáló ágazat.

A digitális bizalom és biztonság felügyelete mentén négy irányvonalat neveztek meg:

– kiskorúak védelme

– személyes adatok és magánélet védelme

– szerzői jogok védelme

– hálózatok, rendszerek integritása, biztonsága.Mátrai hozzátette, hogy a definíciós kör még nem zárult le, konzultációk nyomán még bővülhet. A szabályozást is közösen, társszabályozás keretében képzelték el: párbeszédek során létrejött szabályrendszert állítanának össze, amelyre önszabályozást vállalnának a társaságok.

Mi a jövő?

Nyírő András index.hu alapító szerint egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi felületek, formák megmaradnak, de az biztos, hogy a technológiát használni fogjuk. Nyírő a bicikli végleges formájának eléréséhez hasonlította a kütyük fejlődését. Emellett pedig az integrált megoldásokban, a kiterjesztett valóságban látja a jövőt, ennek része lesz a közösség is, de még nem egyértelmű, milyen módon. A közönség soraiból érkezett hozzászólás összegezte az új trend és a témaként szolgáló elidegenedés jelenségét: a médiatermékek egyre személyreszabottabbak lesznek, ezért nehezen lehet bevonni az élménybe a közösséget. „A TV-t nem fogja együtt nézni a család: külön-külön tapadnak majd a képernyők elé”. Emellett felértékelődnek a offline élmények, menőbbé válnak a kirándulások, az online jelzések háttérbe szorulnak. Az előadásból tanulságként kiderült, hogy az „internet nem felejt”: az egész életünkre kihatással lehet egy rossz kép, amit feltettünk az internetre.