Újra divat vidéken élni, a zöld turizmus székelyföldi sikersztori lehetne

A vidéki környezetet leginkább pozitív ismérvek mentén érdemes jellemezni, ezek közül a legfontosabb a természetközeli életforma. A falun élő lakosság a természeti erőforrásokkal közvetlen kapcsolatban van, ha pedig az infrastruktúrát úgy fejlesztjük, hogy ez megszakadjon, akkor urbanizált falvak jönnek létre – vezette fel Tusványoson tartott pénteki előadását Kolumbán Gábor egyetemi tanár. A Civitas Alapítvány elnöke kifejtette, hogy nem hobbiból vagy divatból költözött vidékre, hanem mert egy fenntartható életformát szeretett volna választani. Meggyőződése szerint az agresszív környezetrombolás miatt életvitelünkkel a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal kell a Földre nehezedjünk.

Nem olyan, mint egy Nyírő-regény

Kolumbán már '90-ben elkezdett Énlakán szocializálódni, azonban a végleges „betelepülésre” 2008-ban került sor, amikor Boros Csabával, a Merkúr üzletlánc tulajdonosával közösen bivalyokat kezdtek tenyészteni. „Sok illúziótól és nosztalgiától megszabadultam, a székely falvak már nem olyanok, mint ahogy Nyírő vagy Tamás annak idején leírta. Azóta sok erőforrást kiszipolyoztak” – fogalmazott Kolumbán. Elmondta, hogy például az ő házukba a víz és a villany sincs bevezetve, az áramot csak a ház sarkáig húzták el, hogy ott lehessen tölteni a mobiltelefonokat és a laptopokat. Sőt, a kocsma előtt még wireless is van, ahonnan skypeozni szokott a fiával.

Továbbá kell számolni azzal, hogy

faluról a pénz eltűnik,

ő is a városon szerzett kereseteiből fedezi a farm veszteségét, gyakoriak a cash-flow problémák, a régi traktorok üzemanyagköltsége meghaladja a termelésből eredő hasznot. A farmot, a házat hitelből vásárolta, tehát „a jövőből hozta be az erőforrásokat ahhoz, hogy a jelenben fenntartható módon tudjon élni”. Az életformaváltás szerinte elképzelhetetlen egyfajta mentalitásváltás nélkül, amelyben az emberi kapcsolatok nem az érdekek harmonizációjára, hanem a szeretre alapulnak, és amely a „vidéki valóságban” a „legnagyobb biztosítótársaság az Isten”.

Valahogy mégis meg kell élni falun – összegezte Kolumbán. Három pontba sorolta a lehetőségeket: 1. Minőségi ételek előállítása 2. Zöldenergia, biomassza előállítása 3. Élménygyártás, örömbiznisz

Hogyan hatott Székelyfölre a globális világ?

Székelyföld egy idealizált, ősi hagyományokat őrző térségként jelenik meg az emberek tudatában, ezért a globalizációt is egy negatív jelenségként fogja fel a közvélemény – mondta el Kolumbán Gábor Tusványoson tartott csütörtöki előadásában. Hargita Megye Tanácsának volt elnöke szerint ma már az emberiség a világ egyetlen pontján sem képes kivédeni magát a világgazdaság hatásai alól, éppen ezért globális öntudatot kell elsajátítani a világ problémáinak megoldásához. Az oktató úgy gondolja, a globalizáció hatása ma már mindenhol érezhető, a brazíliai erdőirtás összefügg a székelyföldi erdőtüzekkel.Kolumbán szerint a régió gondjai 100-120 éve változatlanok, a Székely Kongresszusban foglaltak akár egy mai RMDSZ-program alapját is képezhetnék.

Az egyetemi tanár így fogalmazott: „Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a tulajdonszerkezet régen közösségjellegű volt, de később magántulajdonná vált, a székely vagyon pedig globális tranzakciók tárgyát képezheti. Ezt nem lehet megakadályozni, az EU ugyanis lassan kötelezi Romániát, hogy a mezőgazdasági területek is szabadon adhatók-vehetők legyenek a közösség állampolgárai számára.” Kolumbán szerint osztrák vagy német üzletemberek olyan áron vesznek meg erdőket, amikkel egyszerűen egy romániai befektető nem tud versenyezni. Hasonló versenyhátránnyal küszködnek a kiskereskedők is a nagy áruházláncakkal szemben.

A fogyasztói társadalom vidékre is begyűrűzött

Az előadó a globalizáció egy másik következményeként említette a fogyasztói életforma elterjedését, a presztízsberuházásokat. „Ma már a híresen takarékos, ezermester székely ember is többet költ, mint amennyit keres. Plazma tévét vásárol, egzotikus helyeken nyaral és luxusautókba fektet, egyszóval

nagy hűlyítés folyik

globálisan” – jegyezte meg Kolumbán.

Székelyföldön óriási a pazarlás is. A 2000-es évek lakásépítési láza a székely falvakat is utolérte, ahol mindenki arra törekszik, hogy egy szobával nagyobb otthona, vagy drágább autója legyen, mint a szomszédjának. „Farkaslakán például egyik nap megjelent egy fekete Mercedes, pár hónapra rá már több tucat hasonló autó jelent meg a településen. Nem számított, hogy több ezer eurós hitelt kellett érte felvegyen egy család” – osztotta meg a hallgatósággal Kolumbán. A fogyasztói társadalom ráveszi az embert arra, hogy a vágyait összetévessze a szükségleteivel. Komoly károkat lehet okozni olyan fejlesztésekkel, amelyek rákapcsolódnak és tovább gerjesztik ezt a fogyasztási igényt. „Rá kéne venni az embereket arra, hogy a jelenben éljenek: a mindennapi kiadásaik és bevételeik egyensúlyban legyenek” – fogalmazott a vidékfejlesztő szakember.

Az „enni, inni, énekelni” turista helyett az ökotudatosat kellene megszólítani

Székelyföld esetében a globalizáció hatása egyelőre negatívum. Az emberek még nem látják a lehetőségek tárházát, amit ez a folyamat felkínál számukra. Bár érkeznek uniós források, nincs fejlesztési stratégia, központi koordináció – fogalmazódott meg az előadáson.

Kolumbán Gábor szerint az erdészeti közbirtokosságokhoz hasonlóan a megoldás a mezőgazdaság esetében is az egyéni társuláson alapuló vagyonközösségek kialakítása lenne, ugyanis csak nagyobb volumennel lehet versenyképessé válni a globális piacon.

Az értékrenddel kapcsolatban az egyetemi tanár úgy véli, ha a gyógynövényekben, ásványvízforrásokban, épített örökségben gazdag régió ezt kihasználja, a környezettudatos életforma elterjedése pozitív hatással lehet Székelyföldre. „Nem az enni, inni, énekelni turistát kellene idehozni, hanem a zöldet” – jegyezte meg a volt tanácselnök.