Fontokban mért Olimpia

„Live as one” hirdeti a pénteken hivatalosan is elkezdődő Olimpia mottója, melyen 205 nemzet 10 500 sportolója 32 sportág 302 versenyszámában méri össze tudását. 1908 és 1948 után ez a harmadik alkalom, hogy a brit főváros ad otthont az ötkarikás játékoknak és ezzel együtt egy négy éven át tartó kulturális programokkal teli eseménysorozatnak.

Összeállításunkban a gazdasági racionalitás oldaláról közelítjük meg a világ legnagyobb sportrendezvényét. Kiderül, hogy mennyi az annyi, honnan jön be a pénz és hova folyik el, de a biztonsági intézkedéseket és a közvetítési jogokat is górcső alá vesszük.

Nőttek a költségek, csökkent a magánszféra hozzájárulása

Az 1896-os játékok 448 000 dollárba kerültek, mégis csak az 1984-ben Los Angelesben megrendezett Olimpia volt az első nyereséges rendezvény az ötkarikás játékok történetében. London 2005-ös pályázati anyagában az Olimpia megrendezésének költségét 2,75 milliárd fontra becsülték. Ezt az összeget 2007-ben 9,3 milliárd fontra növelték. Nemrég azonban nyilvánosságra került, hogy ezt az összeget is túllépték. A hivatalos források szerint a sportesemény költségei jelenleg 11 milliárd font körül mozognak, de egyes források szerint már rég túllépték a 13 milliárd fontot is. A költésnövekedés mögött sok-sok tényező egymásra tornyosuló hatása rejlik. Az olimpiai stadion például eredetileg 280 millió fontért épült volna fel, ezzel szemben az áfa-növekedés és az infláció közrejátszásával végül 496 millió fontba került. A több mint 22 000 férőhelyes olimpiai uszoda költségei is jócskán megugrottak: a projektben szereplő 74 millió font helyett 215 millió font terheli a költségvetést.

Összehasonlításképpen, az 1992-ben Barcelonában rendezett Olimpia költségvetése 8,1 milliárd fontnyi összeg volt, de a források 47%-át a cégek hozzájárulása képezte. A brit hivatalos szervek is elismerik, hogy az eredeti tervhez képest a közszféra hozzájárulása a sportesemény megszervezéséhez megtriplázódott, míg a magánszektor tehervállalása 2% alá csökkent. A 246 hektáron elterülő olimpiai falut például eredetileg egy ausztrál befektető építette volna, de a gazdasági válságra hivatkozva a beruházás meghiúsult, így az állam kellett átvállalja az egy milliárd fontba kerülő negyed létrehozását. A rendezvény után egyébként a falu helyén egy 2818 lakásból álló lakóparkot hoznak majd létre. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Olimpiához közvetlenül nem kötődő úthálózat-fejlesztési beruházások mintegy 8 milliárd dollárt tesznek ki, ilyen például egy fontos elkerülő autópálya kiépítése London körül, amelyet teljes egészében magántőkéből valósítottak meg.A Wikipédiá n fellelhető adatok szerint a versenysorozat rendezői arról biztosították a közvéleményt, hogy a közszféra hozzájárulását az állami költségvetés csupán 63%-ban finanszírozza, 23% a nemzeti lottóbevételekből, 13% a londoni főpolgármesteri hivataltól és a London fejlődéséért felelős ügynökségtől származik.

Válság előtti pályázat

Amikor a brit főváros 2005-ben benyújtotta a pályázati anyagát, megvizsgálta, hogy várhatóan milyen hatással lesz majd saját gazdaságára a sportesemény megrendezése, de ekkor még híre-hamva sem volt a válságnak. A szakértők most arra várnak, hogy kiderüljön, a 40 000 új munkahelyet teremtő, jelentős beruházásokkal járó olimpiai játékok megszervezése vajon gazdasági katalizátorként kiemeli az Egyesült Királyságot a recesszióból, vagy épp ellenkezőleg – írja a hvg.

Hugh Robertson sportért és olimpiáért felelős miniszter nem győzi hangsúlyozni, hogy a büdzsét még 2005-ben állította össze a szervezőbizottság, miután a brit főváros megnyerte a rendezés jogát, akkor pedig igencsak messze volt még a gazdasági világválság.Nem ad bizakodásra okot viszont az angol sajtóban gyakran idézett Tessa Jowell , volt olimpiai miniszter nyilatkozata, aki így fogalmazott: „Ha a pályázáskor tudtuk volna, amit most tudunk, licitáltunk volna-e az olimpia megrendezésére? Biztosan nem.”

Jövedelemforrások és gazdasági előnyök

Az ötkarikás játékok egyik legfontosabb bevételét a jegyeladások, a közvetítési jogok valamint a szponzorszerződések képezik. Emellett viszont rengeteg előnyre tehet szert Anglia a rendezésből. Jó pár helyszínt, például Stratfordot, Kelet-Londont, vagy a Lea völgyet kifejezetten azért választották ki, hogy a beruházások által új életet adjanak a kevésbé fejlett régióknak. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az erre igencsak rászorult tömegközlekedésben is, de az egyik legfontosabb pozitívum kétségkívül a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás. Az elmúlt időszakban csak az építőiparban 2,8 millió embert dolgozott a nemzetközi sporteseménnyel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseken.

A Visa , a londoni játékok hivatalos támogatója egy átfogó elemzést készített a sportjátékok várható gazdasági hatásáról. Ebben azt jósolják, hogy az Olimpia és Paralimpiai Játékok összesen hét hetes időtartama alatt 804 millió fonttal fognak növekedni a fogyasztási kiadások, amiből 749 millió fontot a sporteseményre látogató külföldiektől remélnek. Az összeg javarészt a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban, a szállodáknál, kereskedőknél, szórakoztató és vendéglátó ipari egységeknél fog lecsapódni. Az elemzés szerint a Londoni Olimpiai és Paralimpiai Játékok által generált gazdasági előnyök összege 2013 és 2015 között el fogja érni az 5,33 milliárd fontot. Ez a bevétel az elemzők szerint annak a megnövekedett nemzetközi figyelemnek köszönhető, ami a vendéglátó várost és országot az esemény kapcsán megilleti, és amely még az olimpiai játékok utáni években is látogatók ezreit csábítja majd az országba. Az olimpiai játékok megrendezése jelentősen javíthatja egy ország megítélését, imázsát, és leginkább ezért éri meg megrendezni. David Cameron brit miniszterelnök július elején kijelentette: bár nehéz időket élünk, az Olimpia megrendezése mégsem luxus. „Éppen azért, mert a mostani egy nehéz időszak a számunkra, minden tőlünk telhetőt megtettünk azért, hogy a játékok megrendezésével ösztönözzük a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Bízok benne, hogy az Olimpia közel 13 milliárd fontos hasznot hoz majd a brit gazdaságnak az elkövetkező négy évben”.

Az érem másik oldala

A Nemzetközi Olimpiai Biztosság hivatalosan is kivonta magát bármilyen adósság viselése alól, így ha a rendezvény veszteséges lesz, a teljes költéseget a britek kell állják. Az Olimpia megrendezésének legnagyobb költségét kétségkívül a szükséges létesítmények felépítése, az infrastruktúra kiépítése és fejlesztése adja.A beruházásokkal járt néhány magántulajdonban levő épület megvásárlása is, amelyeket az olimpiai létesítmények helyigényének kielégítése és az infrastrukturális fejlesztések miatt leromboltak. Az ötkarikás játékok megrendezésétől várt életszínvonal növekedés magasabb ingatlanári várakozásokhoz vezetett és megdrágultak az infrastrukturális befektetések is.

A házigazda országban sokan kritizálták az állami befektetéseket is, állítva: a sportlétesítmények létrehozásával a közoktatástól és az egészségügytől vontak el pénzeket. A londoni tanács kulturális és sport bizottságának 2008 februári jelentése még azért bírálta a szervezőket, hogy a szükséges pénzeszközöket a londoni sportolóktól és csapatoktól vonják el. Az Expertscoloumn szerint felmerült az is, hogy az építőipar fellendülése nem a hazai lakosság érdekeit szolgálta, ugyanis sok beruházó külföldi munkásokat alkalmazott. Londonban arra számítanak, hogy a játékok nemzetközi hírneve és a kiemelt figyelem miatt 2015-ig 4,6 millió új turista érkezik a szigetországba, elsősorban Ázsiából. Ennek ellenére még a turizmus oldaláról is érkeztek pesszimista vélemények, miszerint a vállalatok a megnövekedett kereslet miatt magasabb árakat megszabni, ami az átlagturistát eltántoríthatja London meglátogatásától, akár hosszútávon is. Kevin Daily -t, a Goldman Sachs elemzőjét idézi a Privátbankár , aki szerint London már amúgy is kiemelt szereppel bírt a városi turizmusban, rengetegen érkeztek oda eddig is. „Így a turistákat megcélzó fejlesztések hatása marginális lesz, a jövőben nem lesz akkora az ideérkezők számának növekedése, mint amire a szervezők számítanak” – mondja Daily. Az elemző szerint ráadásul sok turistát épp az olimpia ijeszt el egy londoni kiruccanástól, sokan tartanak ugyanis a hatalmas tömegektől, és hogy nem lehet majd közlekedni a városba a rengeteg vendég miatt.Sok helyi lakos felháborodott, amiért nem egyszer arra szólították fel őket a hatóságot, hogy ha tehetik, a játékok idejére hagyják el a fővárost. Komoly tömegek látták be mégis, hogy a város elhagyása az egyetlen „túlélési” stratégia lehet az olimpia alatt, ezért vagy ekkora időzítették szabadságukat, vagy otthonról fognak dolgozni. Bár a szervezők odafigyelnek a fenntarthatósági lépésekre és próbálnak egy „zöld” olimpiát rendezni, a környezetvédők szerint a helyi és a globális szennyezést is növeli a sportesemény megrendezése.

Veszteséges közvetítés?

Az Olimpia közvetítési jogait először 1964-ben Tokióban adták el, összesen 1 millió dollárt gyűjtöttek be a tévétársaságoktól. 2004-ben Athénban már közel két milliárd eurónyi bevételt hozott az élőképek értékesítése. Az Olimpiai- és megrendezésének 60. évfordulóját ünneplő Paraolimpiai Játékokat a televíziók és számítógépek képernyőjén keresztül várhatóan 4 milliárd ember fogja figyelemmel kísérni. Éppen ezért hangzik hihetetlennek, bár mégis valószínű, hogy az amerikai NBC médiatársaság masszív veszteséget szenved el a londoni olimpia versenyeinek tévé-, rádió- és internetes közvetítésein − írja a Forbes.

„Nem tudjuk, hogyan alakul a végső számla” − jelentette ki újságíróknak Mark Lazarus , az NBC sportosztályának elnöke. A negatív hozam Lazarus szerint amiatt alakulhat ki, hogy nem számítanak a négy évvel ezelőttihez hasonló, 215 milliós nézettségre. Elemzők szerint az internetes tudósítások viszik el a tévéműsorok nézőit, ami hatással van a tévéreklámok árára. A 2020-ig érvényes jogokért az NBC 4,38 milliárd dollárt fizetett.Az MTI tudósítása szerint ezzel szemben igencsak előnyös üzletet köthetett a BBC. A televíziós társaság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemrég közölte, hogy a brit TV a 2014-es szocsi, a 2016-os riói, a 2018-as pjongcsangi, valamint a helyszínkijelölés előtt álló 2020-as játékok kizárólagos közvetítője lett az Egyesült Királyságban. A jog a teljes médiaplatformot, így az internetes és a mobilszolgáltatást is magában foglalja. A BBC egyébként a londoni olimpiáról 2500 órás élő adásban számol be.

Kiszervezett biztonság

A Guardian szerint 2012-es játékok előtt a szakértők túlzott biztonsági intézkedésekről beszéltek, felróva a szervezőknek, hogy „militarizálják” Londont. Egyesek attól is tartottak, hogy mivel kiszervezték a területek biztosítását, a cégek csakis arra fogják használni a rendezvényt, hogy átlagon felüli nyereséget érjenek el. Eredetileg azt jelentették, hogy a rendőrök mellett 10 000 biztonsági őrre lesz szükség, később ezt a számot megduplázták és hozzátették: a közrendért emellett 13 500 katona és 500 FBI ügynök is felelni fog. Ennek ellenére a napokban világszerte a londoni olimpia elhibázott biztonsági intézkedéseiről és a sportolók káoszba fulladt érkezéséről cikkezett a sajtó. A jelentések szerint a biztonságért felelős G4S nevű cég kudarcot vallott. A rendezvény biztosítására 284 millió fontot fizettek a G4S biztonsági cégnek, ám hatalmas botrány kerekedett abból is, hogy kiderült, hogy a vállalat tiniket kezdett el betanítani ahelyett, hogy hivatásos biztonsági őröket alkalmazna.

Jelenleg is számos vita folyik Nagy-Britanniában arról, hogy megfontolt lépés volt-e egy magánvállalkozás kezébe adni a biztonsági feladatokat. Ausztrál vélemények szerint David Cameron kormánya „aranyérmet szerzett a hozzá nem értésben”.

Pro és kontra a nemzetközi sajtóban

Jeremy Hunt kultúráért felelős államtitkár nemrég azt nyilatkozta: két típusú hozzáállás lehetséges az olimpiával kapcsolatban. Vagy arra hivatkoznak, hogy meg kell szorítani a nadrágszíjat és ott spórolni, ahol csak lehet, vagy kihasználni a történelmi lehetőséget és megtenni mindent a siker érdekében. A politikus természetesen utóbbit támogatja. A Guardian felemlegeti, hogy elképesztően sokba, 63 millió dollárba került a nyitóünnepség és a záró ceremónia megszervezése. A The Economist is bírálta a szervezést, egy elszámoltathatatlan sportoló elit fényűzésének nevezve az Olimpiát, amelynek az otthont adó britek önbizalmának helyreállítása, mintsem a gazdasági előnyök kiaknázása a célja.A New York Times arra emlékeztet, hogy 1992-ben Barcelona 6,1 millió dolláros adóssággal zárta az olimpiát, Athén előre tervezett költségei megtízszereződtek, az 1976-os montreáli játékok miatt pedig 30 év alatt lejáró, 2,1 milliárd dolláros hitelt kellett visszafizetni. Barcelona kapcsán a Népszabadság elemzése megjegyzi, hogy a spanyol városban ötven éve tervezett célokat valósítottak meg a sportesemény révén. Elkészültek a várost elkerülő körgyűrűk, felújították a repteret, átszervezték a tömegközlekedést, rehabilitáltak számos elmaradt városrészt, felújították a távközlési hálózatot, modernizálták a közegészségügyi ellátórendszert. Peking megítélésének is nagyon jót tett a 2008-as olimpia. Tony Travers , a London School of Economics az olimpia hatásait vizsgáló elemzője a The Times -nak azt mondta, hatalmas hirdetési lehetőség a sportesemény az építőipar, a designerek, a projekt menedzserek számára, a szakemberek ugyanis kétségtelenül bebizonyították, hogy képesek magas minőségű munkát határidőre átadni. Az olimpiai falu építési munkálatainak 98%-át például brit cégek végezték, ők most arra számítanak, hogy akad majd megrendelésük a 2016-os játékok kapcsán is Rio de Janeiróban.A Forbes Jackie Mansonhumorista véleményét idézi, aki így fogalmazott a londoni játékokkal kapcsolatban: „Addig amíg nem zavar, hogy 10 évig magasabb adókat fogsz fizetni, elveszíted egy hónapra a közutak felét és egy jegyed lesz, amit 37 barátoddal kellene megossz, az olimpia egy fantasztikus dolog.”

… akkor megéri?

Az infrastruktúra, ezen belül a közlekedés fejlesztése alapjaiban javítja egy-egy régió gazdasági lehetőségeit. A lakosság gyorsabban jutnak el munkahelyére, gyorsabb és olcsóbb lesz a közlekedés a beszállítók számára, általánosságban is élhetőbb lesz a régió, ami a gazdasági növekedés alapja.

A hosszú távú hatások tekintetében nincs egyetértés az Olimpia hasznáról, de rövidtávon a legtöbb elemző szerint a kéthetes küzdelemsorozat hatása nagyon is pozitív lehet, a harmadik negyedévben kihúzhatja a brit gazdaságot a recesszióból. A legpesszimistább prognózisok szerint is a GDP legalább 0,1%-os emelkedését okoz majd a harmadik negyedévben a sportesemény, a Bank of England szerint 0,5%-os növekedést köszönhet majd a brit gazdaság a játékoknak. Bármennyire is megosztottak most az elemzők, az eddigi adatok az optimistákat igazolják, a brit munkanélküliség ugyanis 65 000 fővel csökkent. A komoly foglalkoztatottsági problémákkal küzdő országok ezt most irigykedve figyelik. Ha London gazdaságilag jól jön ki az Olimpia megszervezéséből, az ösztönzést jelenthet másoknak is a nagy világesemények megrendezésére.