Bár a lehívott alapok arányát tekintve utolsó, Románia vezeti az uniós pénzalapokkal elkövetett visszaélések toplistáját. A csalások elkövetői ritkán kerülnek rács mögé, így az EU szabályozna.
Romániának sikerült a dobogó legfelső fokát megszereznie a támogatások összegeivel való visszaélés tekintetében. A következtetés az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tanulmányában olvasható.
Az OLAF beszámolója szerint az országban 225 esettel kapcsolatban merült fel a csalás gyanúja az uniós alapokat illetően. A második helyen, meglepetésre, Németország végzett 168 darab visszaélés vizsgálatára okot adó esettel, a harmadik Olaszország 112 ellenőrzés alatt álló pályázattal. Utóbbi okozta a legnagyobb veszteségét az EU költségvetésének, egyetlen, a strukturális alapokból lehívott összeg 380 millió euróval károsította meg a közös büdzsét. A romániai hatóságok szerint az esetek nagy száma részben azzal magyarázható, hogy Romániában, mint újonnan csatlakozott államban szigorúbb ellenőrzéseket végeztek. A 2007-es EU-ba való belépés óta az ország igazságszolgáltatása folyamatosan Brüsszel megfigyelése alatt áll.
Hogyan zárulnak az ügyek?
A TV5 újságírói megállapították, hogy Romániában nagy probléma van az igazságszolgáltatással, hiszen annak ellenére, hogy itt zajlik a legtöbb visszaéléssel kapcsolatos eljárás, az országban zárták le a legkevesebb ügyet.Hasonló következtetést vont le Lothar Kuhl , az OLAF munkatársa is. „A legaggasztóbb Romániával kapcsolatban az, hogy nagyon alacsony a kihirdetett ítéletek aránya a már megkezdett eljárásokban. Az eseteket, ha fel is tárják, a gyanúsítottak ritkán kapják meg büntetésüket.”
Az OLAF hangsúlyozza, hogy nem az elkezdett eljárások száma, hanem ezek hatékonysága a legfontosabb szempont, amely alapján a nemzeti hatóságok és szervek munkáját megítélik. Az, hogy a bűnüldöző hatóságok által leleplezett csalások elkövetői a legritkább esetben végzik a rácsok mögött, arra utal, hogy az ország igazságszolgáltatása egyáltalán nem hatékony.Romániában az uniós projektekkel összefüggő bűnvádi eljárások 73,4%-a nem jut el a bírósági tárgyalás szakaszába, a nyomozás csak az esetek 23,4%-ában végződik vádirattal. Németországban ez az arány fordított, csak az ügyek 33%-ában nem kerül sor vádemelésre, 57%-ban büntetéssel zárulnak az esetek.
Mit lép erre Európa?
Az európai tagállamok között 2008-ban létrejött az Európai bűnügyi együttműködés, melynek keretén belül most az EU tovább szigorítaná a csalás elleni szabályozást és a megelőzést, mivel, ahogy a számok is megerősítik, gyakran élnek vissza az unió által nyújtott egyes támogatások összegeivel.Az EU határozottan fel kíván lépni az ellen, hogy az adófizetők pénzét rossz célokra használják fel. Viviane Reding , a jogérvényesülésért felelős biztos szerint meg kell határozni a csalás elleni intézkedés legújabb irányait. Az új elvek elfogadását a Lisszaboni Szerződés teszi lehetővé, amely bővítette Brüsszel csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos lehetőségeit.
A visszaélések elleni fellépés érdekében az ügyészek és a bírák munkáját segítené a Bizottság az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelemben. Ennek keretében erősíteni fogják a büntetőjog érvényesülését. A biztos úgy látja: az egyes bűncselekmények egyértelműbb, világosabb és pontosabb meghatározása révén és az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az az EU igazságügyi együttműködést szolgáló szerve, az Eurojust megerősítésével lehet ezt elérni.
Reding szerint a készülődő új szabályozás vizsgálja, hogy milyen módon alkalmazhatna a szakosított Európai Ügyészség az uniós pénzeszközökkel történő csalás és az azokkal való visszaélés ellen közös szabályokat.„A napokban bemutatunk egy javaslatot, aminek lényege, hogy olyan szabályokat hozzunk létre, melyek alkalmazásával egy csalást nem lehet az egyik tagállamban börtönnel büntetni, a másikban pedig figyelembe se venni” – jelentette ki a biztos, aki a sikkasztásra és a hatáskörrel való visszaélésre is pontos definíciókat ígér. Elő fognak fog terjeszteni egy olyan javaslatot is, amely minimum 6 hónap börtönbüntetésssel sújtaná azokat, akik súlyosan visszaélnek az uniós támogatásokkal. A döntéshozók azt is el szeretnék érni, hogy a kár megtérítése a személyes javak eltulajdonítása révén is lehetővé váljon.
Felfüggesztik az strukturális alapok lehívását?
Az Európai Bizottság július elejétől két héten át ellenőrizte négy romániai operatív program végrehajtását. Pár héten belül dőlhet el, hogy felfüggesztik-e a Romániának elkülönített strukturális és kohéziós alapok folyósítását.Miután a humán erőforrás operatív program keretében ellenőrzött projektek mindegyikénél rendellenességre bukkantak, hogy megelőzze az esetleges retorziókat, a román kormány július elején saját kezdeményezésre felfüggesztette az elszámolásokat Brüsszellel.
Amíg ez tart, az esedékes számlákat a kormány számolja el, gyakorlatilag meghitelezve a projektek kedvezményezettjeit. A korábban már alkalmazott módszernek tudható be az óriási eltérés az úgynevezett belső és külső elszámolások összege között Romániában.Az Európai Uniótól ténylegesen lehívott támogatások aránya 4% körül mozog az országban, miközben a kedvezményezetteknek kifizetett pénz a Romániának elkülönített alapok 15%-ára rúg.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!