Bankfelügyelet, fiskális unió: jön a kétsebességes Európa, de felzárkózhatunk-e így valaha? Megkérdeztük az Európai Tanulmányok Központ brüsszeli igazgatójától, aki elárulta: egy finn családnak 5.500 eurójába kerül a válságmentés.

Tomi Huhtanen az Európai Tanulmányok Központ (CES) brüsszeli igazgatója. A szervezet az Európai Néppárt szakmai-kutatási háttérintézményeként működik, a demokratikus, átlátható és sokszínű Európa egységében, a közös európai eszme megvalósulásában hisz és ezért dolgozik. De ezen értékek fényében hogyan látja az egyre mélyülő adósságválságot a központ finn származású vezetője? Tomi Huhtanen az EU-táborban tartott előadása után válaszolt a Pénzcsinálók kérdéseire.

A nemrég lezajlott uniós csúcson kiterjesztették a válságkezelés eszközrendszerét és döntöttek egy csomagról, amely a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését ösztönzi. Mit gondol ezekről a tervekről?

– Úgy látom, hogy sikerült megfelelni a várakozásoknak, a bankfelügyeleti rendszer és a fiskális unió valódi megoldás lehet a problémákra. Tudni kell, hogy az Európára nehezedő kihívások nagyon rövid távúak, Olaszország és Spanyolország likviditási gondokkal küzd, csak igen magas kamaton tudják értékesíteni az államkötvényeiket. A piac bizalmatlan az unióval kapcsolatban, de talán érezni lehetett a csúcstalálkozó hatását.

Bár

az uniós csúcson született megállapodásoknak köszönhetően

emelkedtek a vezető tőzsdeindexek a főbb európai értékpapírpiacokon, de mégsem voltak teljesen pozitívak a reakciók.

– Ez így van, ugyanis ezután sok negatív hír is érkezett az államadósságokkal, bankrendszeri problémákkal kapcsolatban. Egy biztos: ezekben az országokban folytatni kell a reformokat, nincs semmilyen más járható út. Biztosak kell legyünk benne ugyanakkor, hogy ezek a megszorítások nem állítják meg a gazdaság növekedését. Azt gondolom, a legutóbbi csúcson elfogadott 120 milliárd eurós csomag erre próbál választ adni, elérni, hogy fellendüljön a gazdaság, gyarapodjanak az infrastrukturális befektetések. Sürgős feladatunk az is, hogy kidolgozzuk a politikai és fiskális unió részleteit. Az EKB szélesebb hatáskört kap, ezért sokkal rugalmasabb kell legyen, meg kell találnunk ennek az eszközeit is.

Nyerhet-e mindenki a bejelentett lépésekből? Angela Markel egyértelművé tette, hogy csak akkor támogatja az euró kötvényeket és a megosztott adósságviselést, ha közös költségvetés és adópolitika is társul mellé. Sokan viszont már-már kimondottan egy új német birodalomtól tartanak.

– Hollandia és Franciaország most kihasználja, hogy rövidtávon nincsenek likviditási gondjai, és ezért nem is érdeke, hogy túl sokat feladjon a szuverenitásából. Ez tény. Merkel azt mondja, hogy politikai szerkezet nélkül nem lehet mélyebb gazdasági integrációt elérni. Úgy gondolom, hogy kemény alkudozások jönnek, sok álmatlan éjszaka, de azt hiszem, hogy megvan annak a lehetősége, hogy megegyezünk.

Nem lesz egyszerű, mert sok stresszes pillanat van, rengeteg váratlan információ okoz fejtörést, de azt látom, hogy a kérdésekkel mindig visszajutunk az unió alapjaihoz, mindig oda lyukadunk ki, hogy bizony ide politikai egység is szükséges.Kell valamit kezdeni a demokráciadeficittel is. Nagyon gyorsan mennek most végbe a változások és az állampolgárok számára egyszerűen követhetetlen és érthetetlen, ami az EU-ban történik. Egyértelművé kell tennünk, hogy az EU esetleges felbomlásával Európa visszalépne 30-40 évet a történelemben, de a kihívások akkor is ott lennének, talán még erősebb formában.

Jelenleg még csak az eurózóna tagországai közti politikai unió terve merült fel. Mi lesz a többi országgal, például Romániával? Feláll a kétsebességes Európa?

– Fontos tudni, hogy nagyon gyors megoldásokra van most szükségünk, mondjuk, egy éven belül. Valóban az első lépés az euróövezeten belüli integráció kell legyen, így elképzelhető a sokak által vizionált kétsebességes EU. Az elkövetkező időszak az eurózóna államai közt lezajló egyeztetésekről és megegyezésekről fog szólni, de remélhetőleg a többi ország is fogja majd követni a változásokat.

De ez nagyon nehéz lesz. Most is hatalmas a szakadék a később csatlakozottak és a nyugati gazdaságok életszínvonala, gazdasága között. Ha az euróövezet tagjai összezárnak, a felzárkózás még nehezebb lehet. Milyen megoldást lát erre?

– Ellentmondanék. Úgy látom, hogy az elkövetkező 5-15 évben Románia gazdasága, pénzügyi rendszere eléri majd az uniós fejlettségi szintet. Az unió azért halad most masszív, gyors léptekkel előre, mert a helyzet ezt követeli meg. Lehet, hogy úgy tűnik, az ország kívülállóként szemléli ezeket a folyamatokat és hogy nem is fogja érezni a reformok pozitív hatásait, de ez nincs így. Hosszútávon Románia fel fog tudni zárkózni.

Finnországból jön, az ottani emberek hogyan látják az euróválságot?

– Az északi, nyugati országok sem állnak éppen olyan jól gazdaságilag. Németországnak hatalmas államadóssága van, ezért az ott élő emberek sem látják pozitívan a jövőt. Az északi államokból hetente érkeznek hírek arról, hogy nagy cégek emberek százait bocsátják el, emellett az adósságszint is csak nő.

Egy átlagos finn család 5.500 eurót garantál a bajba került EU-s országok mentőcsomagjából. Az elkövetkező időszakban ennek a mértéke elérheti akár a 15.000 eurót is. Az északi országok lakóiban felmerül, hogy nagy szívességet tesznek most a bajban levő országoknak, de sokan gondolják, hogy ezt a gondot az EU okozta és ezért meg is kell oldania.

A közép-kelet európai régióban egyre érezhetőbb az euroszkepticizmus, Nagy-Britannia is közel áll a közösség elhagyásától. A finn emberekben nem merül fel, hogy egyszerűen tágasabb lenne az EU-n kívül?

– A szomorú tény az, hogy az elmúlt évek alatt az emberek egyre ijedtebbekké váltak, félnek és nem bíznak az EU intézményeiben. Finnország, ahogy én látom, sosem hagyná ott az EU-t. Persze összehasonlítási alapként mindig felhozzák Svédországot, amely nem tagja a közösségnek, de gazdaságilag mégis jobban állnak. Én úgy gondolom, ez nem annak köszönhető, hogy EU-n kívüli állam, hanem annak, hogy időben véghezvitték azokat a reformokat, amiket Finnország elszalasztott.A helyes út nem a meglévő integráció felégetése. Közös erőfeszítést kell tegyünk, ki kell használnunk ezt a történelmi lehetőséget és globálisan valami teljesen újat alkotnunk. A kihívások sokrétűek, de megoldás csak ez van.

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!