Euróválság, ahogy egy finn szakember látja

2012. július 19. – 13:14

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Bankfelügyelet, fiskális unió: jön a kétsebességes Európa, de felzárkózhatunk-e így valaha? Megkérdeztük az Európai Tanulmányok Központ brüsszeli igazgatójától, aki elárulta: egy finn családnak 5.500 eurójába kerül a válságmentés.

Tomi Huhtanen az Európai Tanulmányok Központ (CES) brüsszeli igazgatója. A szervezet az Európai Néppárt szakmai-kutatási háttérintézményeként működik, a demokratikus, átlátható és sokszínű Európa egységében, a közös európai eszme megvalósulásában hisz és ezért dolgozik. De ezen értékek fényében hogyan látja az egyre mélyülő adósságválságot a központ finn származású vezetője? Tomi Huhtanen az EU-táborban tartott előadása után válaszolt a Pénzcsinálók kérdéseire.

A nemrég lezajlott uniós csúcson kiterjesztették a válságkezelés eszközrendszerét és döntöttek egy csomagról, amely a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését ösztönzi. Mit gondol ezekről a tervekről?

– Úgy látom, hogy sikerült megfelelni a várakozásoknak, a bankfelügyeleti rendszer és a fiskális unió valódi megoldás lehet a problémákra. Tudni kell, hogy az Európára nehezedő kihívások nagyon rövid távúak, Olaszország és Spanyolország likviditási gondokkal küzd, csak igen magas kamaton tudják értékesíteni az államkötvényeiket. A piac bizalmatlan az unióval kapcsolatban, de talán érezni lehetett a csúcstalálkozó hatását.

Bár

az uniós csúcson született megállapodásoknak köszönhetően

emelkedtek a vezető tőzsdeindexek a főbb európai értékpapírpiacokon, de mégsem voltak teljesen pozitívak a reakciók.

– Ez így van, ugyanis ezután sok negatív hír is érkezett az államadósságokkal, bankrendszeri problémákkal kapcsolatban. Egy biztos: ezekben az országokban folytatni kell a reformokat, nincs semmilyen más járható út. Biztosak kell legyünk benne ugyanakkor, hogy ezek a megszorítások nem állítják meg a gazdaság növekedését. Azt gondolom, a legutóbbi csúcson elfogadott 120 milliárd eurós csomag erre próbál választ adni, elérni, hogy fellendüljön a gazdaság, gyarapodjanak az infrastrukturális befektetések. Sürgős feladatunk az is, hogy kidolgozzuk a politikai és fiskális unió részleteit. Az EKB szélesebb hatáskört kap, ezért sokkal rugalmasabb kell legyen, meg kell találnunk ennek az eszközeit is.

Nyerhet-e mindenki a bejelentett lépésekből? Angela Markel egyértelművé tette, hogy csak akkor támogatja az euró kötvényeket és a megosztott adósságviselést, ha közös költségvetés és adópolitika is társul mellé. Sokan viszont már-már kimondottan egy új német birodalomtól tartanak.

– Hollandia és Franciaország most kihasználja, hogy rövidtávon nincsenek likviditási gondjai, és ezért nem is érdeke, hogy túl sokat feladjon a szuverenitásából. Ez tény. Merkel azt mondja, hogy politikai szerkezet nélkül nem lehet mélyebb gazdasági integrációt elérni. Úgy gondolom, hogy kemény alkudozások jönnek, sok álmatlan éjszaka, de azt hiszem, hogy megvan annak a lehetősége, hogy megegyezünk.

Nem lesz egyszerű, mert sok stresszes pillanat van, rengeteg váratlan információ okoz fejtörést, de azt látom, hogy a kérdésekkel mindig visszajutunk az unió alapjaihoz, mindig oda lyukadunk ki, hogy bizony ide politikai egység is szükséges.Kell valamit kezdeni a demokráciadeficittel is. Nagyon gyorsan mennek most végbe a változások és az állampolgárok számára egyszerűen követhetetlen és érthetetlen, ami az EU-ban történik. Egyértelművé kell tennünk, hogy az EU esetleges felbomlásával Európa visszalépne 30-40 évet a történelemben, de a kihívások akkor is ott lennének, talán még erősebb formában.

Jelenleg még csak az eurózóna tagországai közti politikai unió terve merült fel. Mi lesz a többi országgal, például Romániával? Feláll a kétsebességes Európa?

– Fontos tudni, hogy nagyon gyors megoldásokra van most szükségünk, mondjuk, egy éven belül. Valóban az első lépés az euróövezeten belüli integráció kell legyen, így elképzelhető a sokak által vizionált kétsebességes EU. Az elkövetkező időszak az eurózóna államai közt lezajló egyeztetésekről és megegyezésekről fog szólni, de remélhetőleg a többi ország is fogja majd követni a változásokat.

De ez nagyon nehéz lesz. Most is hatalmas a szakadék a később csatlakozottak és a nyugati gazdaságok életszínvonala, gazdasága között. Ha az euróövezet tagjai összezárnak, a felzárkózás még nehezebb lehet. Milyen megoldást lát erre?

– Ellentmondanék. Úgy látom, hogy az elkövetkező 5-15 évben Románia gazdasága, pénzügyi rendszere eléri majd az uniós fejlettségi szintet. Az unió azért halad most masszív, gyors léptekkel előre, mert a helyzet ezt követeli meg. Lehet, hogy úgy tűnik, az ország kívülállóként szemléli ezeket a folyamatokat és hogy nem is fogja érezni a reformok pozitív hatásait, de ez nincs így. Hosszútávon Románia fel fog tudni zárkózni.

Finnországból jön, az ottani emberek hogyan látják az euróválságot?

– Az északi, nyugati országok sem állnak éppen olyan jól gazdaságilag. Németországnak hatalmas államadóssága van, ezért az ott élő emberek sem látják pozitívan a jövőt. Az északi államokból hetente érkeznek hírek arról, hogy nagy cégek emberek százait bocsátják el, emellett az adósságszint is csak nő.

Egy átlagos finn család 5.500 eurót garantál a bajba került EU-s országok mentőcsomagjából. Az elkövetkező időszakban ennek a mértéke elérheti akár a 15.000 eurót is. Az északi országok lakóiban felmerül, hogy nagy szívességet tesznek most a bajban levő országoknak, de sokan gondolják, hogy ezt a gondot az EU okozta és ezért meg is kell oldania.

A közép-kelet európai régióban egyre érezhetőbb az euroszkepticizmus, Nagy-Britannia is közel áll a közösség elhagyásától. A finn emberekben nem merül fel, hogy egyszerűen tágasabb lenne az EU-n kívül?

– A szomorú tény az, hogy az elmúlt évek alatt az emberek egyre ijedtebbekké váltak, félnek és nem bíznak az EU intézményeiben. Finnország, ahogy én látom, sosem hagyná ott az EU-t. Persze összehasonlítási alapként mindig felhozzák Svédországot, amely nem tagja a közösségnek, de gazdaságilag mégis jobban állnak. Én úgy gondolom, ez nem annak köszönhető, hogy EU-n kívüli állam, hanem annak, hogy időben véghezvitték azokat a reformokat, amiket Finnország elszalasztott.A helyes út nem a meglévő integráció felégetése. Közös erőfeszítést kell tegyünk, ki kell használnunk ezt a történelmi lehetőséget és globálisan valami teljesen újat alkotnunk. A kihívások sokrétűek, de megoldás csak ez van.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!