Minden társadalombiztosítási járulék számítási alapját legtöbb három országos átlagbérben kellene limitálni. Ez még nem annyira alacsony, hogy bármilyen kockázatot jelentsen a költségvetési bevételekre. Interjú Gabriel Biriş adószakértővel.
Gabriel Biriş , a Biris Goran ügyvédi iroda társalapítója, jelenleg az egyik legfelkapottabb adózási tanácsadó a romániai üzleti körökben. A kormányzati intézkedéseket sokszor kritikusan fogadó szakemberrel a kolozsvári Business Days konferencia kávészünetében beszélgettünk.
Egy korábbi interjúban elmondta, hogy egy ország költségvetésének kiegyenlítését nem csak adóemelések révén lehet megvalósítani: az adócsalás mérséklése és az adóalap kiszélesítése is hozzájárulhat egy egészségesebb államháztartáshoz. Milyen intézkedésekkel lehetne ezeket megvalósítani?
– Az adócsalás mérséklését két irányvonal mentén képzelhetjük el. Az egyik a jogi, törvénykezési terület, ahol a közpénzek eltulajdonításának visszafogását lehet megcélozni. A legnagyobb kárt a költségvetésben a közösségen belüli kereskedelmi csalások okozzák, itt leegyszerűsítésekre lenne szükség. Például az áfát visszaigénylő vásárló egyszerűen ne is kelljen kifizesse az áfát a beszerzés során, mert azt a pénzt, amelyik nem forog, nem is lehet ellopni.
A másik intézkedéscsomag az adminisztratív területet érintené, pontosabban a hatékonyabb adóbegyűjtést. Nem kell elmenjünk egész Hollandiáig, Dániáig vagy Nagy-Britanniáig, ahol nagyon szigorú az adókiróvás és begyűjtés folyamata. Elég, ha csak Bulgáriát nézzük. Bulgáriában úgy reformálták meg az adórendszert, hogy a korábbi 320 hivatali fiókot 29-re csökkentették, mindent informatizáltak, minden kasszagépet az adóhivatal szerveréhez központosítottak, így az közvetlenül felügyelni tudja, hol bukkan fel az adókikerülés kockázata. Az eredmény pedig kézzelfogható: mi a teljes áfának csak 54%-át tudjuk begyűjteni, ami tíz milliárd eurót jelent. Ha csak annyira lennénk hatékonyak, mint Bulgária, már akkor is 3,6 milliárd euróval többet tudnánk begyűjteni. Ez pedig a teljes idei államháztartási hiányt fedezné.
Egyre több romániai cég telepedik át Bulgáriába
Tavaly közel 50%-kal megnőtt a Bulgáriában bejegyzett román tőkével működő cégek száma. A helyi adóhatóság adatai szerint a korábbi 272 helyett 2011 végére 401 román cég működött a szomszédos országban. A legtöbb (169) Ruszeban működik, 121 cégnek Szófiában, 21-nek pedig Várnában van a székhelye. Görögországból tavaly 72%-kal több cég telepedett át Bulgáriába, számuk így elérte a 3 781-et. A hatóságok szerint az áttelepedést elsősorban az alacsonyabb adók és a stabilabb makrogazdasági környezet serkenti. Bulgáriában az egységes jövedelemadó-kulcs 10%.
Léteznek olyan jogi és adminisztratív intézkedések is, amelyek meghozták a hatásukat. Például az üzemanyag-kereskedelem terén, miután a 2010-ben foganatosított intézkedések hatályba léptek, a csempészés aránya jelentősen visszaszorult. Sajnos ugyanez nem mondható el az alkoholkereskedelemről: itt nehézkesebb az adózás, törvénykezéssel nehezebben lehet megoldani a problémákat, ellenőrzésekre lenne szükség. Ugyanez mondható el a cigarettacsempészetről is, amelynek súlya újból emelkedni kezdett. 2010 elején a csempészett cigaretta aránya 36% volt, majd 13%-ra csökkent, most pedig ismét a piac közel 20%-át a nem hivatalosan értékesített dohányárú teszi ki.
400 millió eurós bevételkiesés a cigarettacsempészésből
A Novel Research felmérése szerint a csempészett cigaretta aránya 2012 májusában a teljes piac 13,3%-át tette ki, az elsődleges forráspiacot Szerbia jelentette, ahonnan a csempészett cigaretta 29,1%-a származott. Sok dohányárut szereznek még be illegálisan a Moldvai Köztársaságból és a duty-free hálózatokból is. „A csempészett cigaretta aránya két év alatt 36%-ról 13%-ra apadt. Ez a hatóságok erőfeszítéseinek, a jogi keret leegyszerűsítésének, illetve a dohányipar és az állami szervek fokozottabb közreműködésének köszönhető. 2010 óta először márciusban fordult elő, hogy nem a Moldvai Köztársaság volt a csempészett cigaretta első számú származási helye” – nyilatkozta korábban Gilda Lazar , a JTI Románia PR igazgatója. Adrian Popa , a BAT Románia aligazgatója szerint a 13,4%-os feketepiac 400 millió eurós bevételkiesést jelent az államnak.
Mégis érdekes, hogy viszonylag rövid idő alatt elég erőteljes mértékben visszaszorult a csempészés. Hogyan lehetséges ez?
– Sajnos néhány csempészpiac az adóhivatal keze alá tartozik. Elképzelhetetlen ekkora mértékű adócsalás a hatóság védelmezése nélkül. Ez a kijelentés bármennyire is durva legyen, elhangzott már a volt pénzügyminiszter szájából is. Nem véletlenül sorolták 2010-ben az adócsalást a nemzetbiztonságot fenyegető tényezők közé. Egy másik terület, ahol jogi intézkedésekre lenne szükség a hatékonyabb adóbegyűjtéshez, az a társadalombiztosítás. Jelen pillanatban az egyéni munkaszerződés járulékai túlzottan magasak, más típusú jövedelmek esetén viszont nagyon alacsonyak. Szerintem ha a TB-járulékok kötelezőek, akkor mindenki számára kötelezőek kell legyenek, a számítási alap viszont ésszerűen kell legyen megalkotva, kigondolva. A társadalmi szolidaritás nem működik, ha a kifizetendő összegek végeláthatatlanok. Bizonyos határokat kell megszabni, amelyek elfogadhatóak. Minden társadalombiztosítási járulék számítási alapját legtöbb három országos átlagbérben kellene limitálni. Ez még nem annyira alacsony, hogy bármilyen kockázatot jelentsen a költségvetési bevételekre.
Egy ilyen jellegű általános járulékalap nem csökkentené le a társadalombiztosítási alapok bevételét, amelyek már így is óriási deficitekkel küzdenek?
– Egyszerűen le lehet vezetni, hogy miért nem jelentene ez veszélyt a jelenlegi biztosítási rendszerre. Három országos átlagbér jelenleg 1500 eurót tesz ki, ennél nagyobb fizetése körülbelül 40 ezer romániai lakosnak van, az ő átlagbérük körülbelül 2500 euró. Ha megszabod a javasolt plafont, akkor elveszíted a kettő közti adósávot. Azonban van még 600 ezer egyéni vállalkozó (PFA), akik alig fizetnek valamit, a kötelező minimálalap rájuk is érvényes lenne, így sokkal nagyobb adófizetői bázist lehetne nyerni.
Noha nemrég jött ki az új munkatörvénykönyv, Ön szerint jelentős változtatásokra lenne szükség. Miket nem sikerült megoldani a legutóbbi törvényalkotáskor?
– A 2010-es és 2011-es törvények nem oldottak meg semmit. A rendszer alapvető problémája, hogy az adóteher, beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is, nem attól függ, hogy mennyit keresünk, hanem, hogy hogyan keressük meg azt a pénzt. Amennyiben a törvény lehetőséget teremt arra, hogy kevesebb adót fizessünk, akkor természetes, hogy megpróbáljuk kihasználni a helyzetet.
Korábban még azt is mondta, hogy a 4500 lej fölötti közalkalmazotti bérek 16%-os többletadója csak azt eredményezné, hogy a tehetséges emberek elhagyják a rendszert. A Hidroelectricánál az átlagbér tavaly 5200 lej volt. Nem kéne valahogy mégis megadóztatni a túlzottan magas fizetéseket?
– Valóban, szerintem teljes mértékben hülyeség a többletadó ötlete. Az 5200 lej egyáltalán nem nagy fizetés, a saját cégemnél magasabb az átlagbér. A Hidroelectricánál nem is ez volt a gond, hanem az alacsony hatékonyság és a kedvezőtlen szerződések. Tehetségeket kell vonzani a közszférába, a jó munkaerőt pedig meg kell fizetni, mert a megfelelő jövedelem biztonságot, kényelmet, nyugalmat jelent és megengedi, hogy az elvégzendő feladatokra koncentrálhasson az illető. El kell felejteni, hogy az állami szférában csak rosszul lehet keresni. Így csak olyan embereket kapunk, akik a kevéssel is megelégszenek.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!