Nem utópia az energiatakarékos építészet

„Nem űrtechnológia és még csak nem is új építészeti stílus. Csupán egy energiahatékonysági standardról van szó” – vázolta fel a passzív házak elméleti alapját Abos Ede építész, aki nemrég a Románia Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) meghívottjaként tartott előadást a témában. Kiemelte, hogy a romániai lakosság túlnyomó része szkeptikusan áll hozzá az energiatakarékos épületekhez. Ezt alátámasztja, hogy az országban csak egyetlen hivatalosan passzívháznak nyilvánított épület található.

A Passzívház Egyesület alapító tagja elmondta, hogy noha jelenleg a passzívház-koncepció országszerte nem örvend túl nagy népszerűségnek, néhány, a közelmúltban hozott gazdaságpolitikai döntés olyan környezetet teremtett, amelyben lehetségessé válik az energiatakarékos építészet elterjedése. Ezzel kapcsolatban alapvetően két eseményt kell megemlíteni: Romániának az IMF-fel kötött megállapodását, miszerint 2018-ra az országban liberalizálni kell a földgáz- és villamosenergia államilag szabályozott lakossági árát; illetve az EU 31/2010-es irányelv elfogadását, amely azt tűzte ki célul, hogy az EU energiafogyasztása 2020-ig 20%-kal csökkenjen.

Drágulást hoz a liberalizálás

A kormány a március 12-én tartott rendkívüli ülésén fogadta el azt az energiapiac szabályozásáról szóló jogszabálytervezetet, amely liberalizálja a földgáz és a villamosenergia árát. Eszerint a kormány arra kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy fokozatosan csökkentsék az árszabályozott szolgáltatást, és növeljék a szabadáras mennyiséget a fogyasztók számláján. A május közepén véglegesen is elfogadott liberalizációs terv alapján a szabályozott árat hat lépésben számolják fel az ipari fogyasztók, és tíz lépésben a háztartások esetében. Az utóbbi esetében tehát a versenyszférából származó energia aránya 2013 júliusában 10%-ra fog emelkedni, 2014 januárjában 20%-ra, 30%-ra 2014 júliusában, 40%-ra 2015 januárjában, majd így tovább, míg 2017 decemberére el nem éri a 100%-ot. Az ipari fogyasztók esetében az arány gyorsabban fog emelkedni: 2012 szeptemberében 15%-ra, 2013 januárjában 30%-ra, 2013 áprilisában 45%-ra, míg 2014 januárjára el nem éri a 100%-ot.Mivel a liberalizálás elsődleges célja, hogy a romániai energiaárak közeledjenek az EU-s átlaghoz, ezért természetesen a versenyszférából származó energia arányának növelésével párhuzamosan az energiaárak is emelkedni fognak. „Az Eurostat adatai alapján a földgáz ára az EU szintjén Romániában a legalacsonyabb: miközben az országban 1 kWh földgáz ára 0,0276 euró, ugyanennyi energiáért Svédországban 0,1165 eurót, Dániában pedig 0,1085 eurót fizetnek. A villamosenergia árak is hasonlóan alacsony szinten – 0,1085 euró kWh-ként – vannak megállapítva. E tekintetben az EU országai közül csupán Bulgáriában és Észtországban kerül kevesebbe 1 kWh energia. A csúcstartó Dánia 0,2975 eurós kWh-kénti árral, őt követi Németország 0,2531 euróval.

„A liberalizációs terv alapján a földgáz ára negyedévente körülbelül 2-5%-kal fog növekedni: 2018-ban várhatóan 1 kWh földgáz ára 0,052 euróba fog kerülni, ami megközelítőleg 85%-os növekedés jelent. A villamosenergia esetén félévente fog növekedni az ár, így 2018-ban várhatóan 1 kWh elektromos áram 0,1837 euróba fog kerülni – ez esetben 60%-os áremelkedésről beszélhetünk.”

Megnövekedhet a passzívházak iránti igény

Az ország legnagyobb energiafogyasztói a háztartások, és az ilyen mértékű áremelkedés minden bizonnyal érzékenyen fogja érinteni a lakosságot. Ebből fakadóan egyre többen fognak alternatív költségkímélő megoldásokat választani. Ezek elsősorban az alacsony energiafelhasználással működő lakóterek, melyeknek az egyik leghatékonyabb egyedei a passzívházak – emelte ki Abos Ede. A legtöbb uniós tagországban léteznek már erre vonatkozó támogatási rendszerek, Románia még csak az ötletgyűjtés stádiumában van: 50%-os támogatást nyújtanának a passzívház tervének megvalósítására, illetve 15%-os támogatást magára az épületre.

„Számos laikussal és szakemberrel találkoztunk, akik szerint egy passzívház soha nem térül meg. Mi kiszámoltuk. A számításaink másról árulkodnak. Példaként vettünk egy 100 m2-es épített felületű házat. Az első esetben hagyományos épületet (energetikai besorolása C kategória) „építünk”, ennek építési költsége körülbelül 300 euró négyzetméterenként, a fűtés-hűtés éves költsége 800 eurótól kezdődik, amely az energiapiac liberalizálásával fokozatosan növekedni fog, így hét év múlva már 1700 eurót kell fizessünk ugyanezért. Energetikai szempontból az A kategóriás épület építése esetén 10%-os többletköltséggel számoltunk; ennek éves fűtési és hűtési költsége 270 eurótól kezdődik – hét év múlva 500 euróra fog rúgni.

Hét és fél év alatt megtérülhet egy passzívház építése

Amennyiben passzívházat szeretnénk építeni, az építési költség kb. 20%-kal magasabb, mint hagyományos társai esetében, viszont éves fűtési és hűtési költsége 44 eurótól kezdődik, 7 év múlva még mindig nem éri el az évi 100 eurót. Modellünkben nem számoltunk a használati meleg víz, és egyéb elektromos berendezések fenntartási költségeivel; mindhárom típusú épületben használhatjuk ugyanazokat a berendezéseket és elektromos eszközöket.

Látható hogy milyen költségekkel jár a három különböző típusú épület felépítése, és melyek a fenntartási költségeik. Már az energiaszükségletekből is könnyen érzékelhető, hogy csupán a fűtés-hűtés számlákon évente legkevesebb 700 eurót, viszont amennyiben liberalizálják a piacot, akár évente 1500 eurót is megtakaríthatunk. A mi számításink alapján egy passzívház többletbefektetése a hagyományos épülethez képest már hét és fél év alatt megtérülhet” – fogalmazott az építész. Már csak az a kérdés, hogy az energia-felhasználók – legyen szó háztartásokról vagy ipari fogyasztókról – mikor kezdik el tömegesen felismerni, hogy hosszútávon megtérülő befektetést eredményezhet egy passzívház melletti döntés. Vajon az energiaárak EU-s szintre ugrása képes lesz kikényszeríteni belőlük a felismerést, hogy a többletberuházás értéke jóval a költségkülönbség jelenértéke alatt marad?Még abban az esetben is, ha ez nem történne meg, az évtized vége felé előreláthatóan egyre több energiatakarékos ingatlan fog épülni: 2018-tól ugyanis minden újonnan épült középület és 2020-tól minden újonnan épült magánépület közel nulla energiafogyasztású kell legyen a jelenlegi tervek szerint.