Daradics Kinga, a vállalat romániai vezérigazgatója szerint a környezetvédelmi és szociális programok nem csak a társaság „zöldremosását” jelentik, hanem valóban hatékonyak. Ezt a Dow Jones Fenntarthatósági Indexe is bizonyítja.
Az elhatalmasodó, globális méretű környezetrombolás következtében egyre inkább előtérbe kerülnek olyan alternatív megoldások, mint a bioetanol, az elektromos autók vagy a zöld gazdaság. De vajon milyen potenciált lát mindezekben egy kőolajipari vállalat? Daradics Kingá val, a MOL Románia vezérigazgatójával az ötödik Adatbank Café-n tartott előadása után beszélgettünk.
A bioetanol Magyarországon nagy népszerűségnek örvend, pontosabban örvendett addig, míg a jövedéki adó megnövelése révén körülbelül ugyanannyiba kerül, mint a normál üzemanyag. Támogatják-e, hogy Romániában is jobban elterjedjen a bio-üzemanyag? Hogyan lehetne megvalósítani a bioetanol szélesebbkörű használatát Romániában?
– Romániában a MOL jelenleg olyan üzemanyagot forgalmaz, amelynek bioetanol tartalma minimum 4 – maximum 5% egy literben, az érvényben lévő törvénynek megfelelően. A 935/2011-es kormányhatározat értelmében 2011. október 11-ével kezdődően a benzinben a literenkénti biokomponens tartalom a minimum 5%-ról minimum 4% – maximum 5%-ra módosult. Ez az előírás 2013. január 1-jéig érvényes, amikor a biokomponens tartalomnak 6%-ra kell emelkednie literenként. A dízel esetében a biokomponens tartalomnak 2013. január 1-jéig minimum 5%-ot kell lennie, ettől a dátumtól kezdődően pedig legalább 6%-ot kell elérnie.
Ez az E5%-ös üzemanyag, ehhez képest az E85%-ös üzemanyag 85%-ban tartalmaz bioetanolt és 15%-ban benzint. Ahhoz, hogy ezt a fajta üzemanyagot szélesebb körben forgalmazzák, a romániai törvénykezésnek létre kell hoznia a megfelelő jogi-adózási keretet, ami a gazdasági szereplőket serkentené ennek a terméknek a forgalmazására.
Mennyire készül a Mol az elektromos autók piacának bővülésére? Ha igen, hogyan?
– A MOL Magyarországon megnyitott egy koncepció töltőállomást Budapesten, az Istenhegyi úton. Ugyanakkor évek óta folytatjuk „A jövő töltőállomása” elnevezésű kutatást, és a januárban átadott kút megoldásai is erre épülnek. Ezek egyrészt a töltőállomások energiaháztartásának és alternatív energiahasznosításának fejlesztését célozzák. A kútoszlopok feletti ún. előtetőn, és a fölé magasodó „szolárfán” elhelyezett integrált napelemek a napenergiát átalakítják elektromos árammá, és ellátják vele a töltőállomást. Az így nyert energiát is hatékonyan használják fel, hiszen az épület és a külső kiszolgáló területek megvilágítására Power LED lámpákat építettek be, amelyek energiafelhasználásukat és élettartamukat tekintve a leggazdaságosabbak. Ennél a töltőállomásnál Magyarországon elsőként helyeztek üzembe olyan gyorstöltőt, ami mindössze 20 perc alatt képes feltölteni egy elektromos autó akkumulátorait menetkészre.
Romániában egyelőre alig haladja meg a tízet az elektromos autók száma. Távlati terveink között szerepel az Istenhegyi útihoz hasonló töltőállomás megépítése, és gondolkodunk egy elektromos töltő üzembe helyezésében is.
Mennyire ért egyet azzal, hogy a MOL környezettudatos kampányai csak a kőolajipari társaság „zöldremosásáról” szólnak?
– A MOL-csoport tavaly szeptemberben, továbbra is egyedüli vállalatként a régióból, bekerült a Dow Jones Fenntarthatósági Indexet (Dow Jones Sustainability World Index) alkotó vállalatok közé. A felmérés során a Dow Jones tőzsdeindex szerint a világ 2500 legnagyobb vállalatát vizsgálják, majd közülük választják ki azt a 10%-ot, amelyek fenntarthatósági szempontból a legkiválóbbnak tekinthetők. A tavalyi felülvizsgálat során az olaj- és gázipari szektor 118 értékelt vállalata közül a MOL ismét bekerült a kiválasztott 12 cég közé. Egy ilyen nemzetközi kiértékelés megerősít bennünket abban, hogy a fenntartható fejlődés jegyében végezzük a munkánkat. Fontosnak tartom kiemelni, hogy egy, a BIZ magazin által végzett felmérés szerint a MOL bizonyult a leghitelesebbnek azon cégek közül, amelyek zöld programokat szerveznek.Ezeken túlmenően az elmúlt három évben több mint 500 ezer eurót nyújtottunk pályázati úton a Zöldövezet program nyertes civil szervezeteinek. A zöldesítést mi szó szerint értjük: a Zöldövezet projektekbe mintegy 93 ezer önkéntes kapcsolódott be országszerte. Ilyen módon 2006 és 2011 között a program résztvevői akkora földfelületet tettek zölddé, amelyen elférne a bukaresti Botanikus kert és a kolozsvári BBTE sportpark – azaz egy 30 hektárt is meghaladó területet. A Zöldövezet mellett a Segíthetek tehetségtámogató program, a Gyerekgyógyító és a Mentor szintén a társadalmi felelősségvállalási programjaink közé tartozik. A Segíthetek révén tehetséges fiatal sportolókat és művészeket segítünk eszközvásárlásban vagy utazási támogatással. A Gyerekgyógyító az a program, aminek keretében olyan non-profit szervezeteknek a tevékenységét támogatjuk, amelyek krónikusan beteg vagy fogyatékkal élő gyerekek rehabilitációjával foglalkoznak. A Mentor minden évben tíz kiváló tanítót/oktatót díjaz. Az elmúlt időszakban több mint ezer fiatalt támogattunk, több mint kétszáz civil szervezet munkáját segítettük elő – az ő véleményük, az ő eredményeik pedig azt igazolják, hogy jól tesszük, amit teszünk, és ezt folytatni kell.
Előadásában mesélt a multinacionális vállalatokon belüli kulturális különbségekről. A MOL-on belül hogyan érvényesülnek ezek a különbségek, és hogyan sikerul megküzdeni velük?
– A MOL a világ 40 országában fejti ki tevékenységét, és mintegy 32 ezer alkalmazottja van. Természetesen egy ennyire tág környezetben működő cégcsoporton belül eltérő nemzeti kultúrákról beszélhetünk, amelyek adott esetben az egységesnek kidolgozott szervezeti kultúrára is befolyással vannak. Személyes tapasztalatból tudom azt, hogy különböző tárgyalási technikákat ajánlatos alkalmazni Ausztriában, Horvátországban, Olaszországban, Romániában vagy adott esetben más kontinensről érkező partnerekkel, de ez nem csak kultúra, hanem tárgyalópartner-függő is. Míg sokszor az volt a tapasztalatom, hogy például az osztrák tárgyalópartner a célirányos kommunikációt részesíti előnyben, addig a horvát előbb kedélyesen elbeszélget az ebéd mellett, és csak utána tér rá az üzleti ügyek megvitatására. A kulturális különbségeket alapvetően nem legyőzni kell, hanem megérteni, elfogadni és ezeknek megfelelően eljárni. Ugyanakkor azt is fontos látni, hogy a kulturális különbségeknek pozitív hozadéka is van, hiszen a különböző háttérrel rendelkező kollégák álláspontjai hozzáadott értéket tudnak teremteni.
A MOL-csoportnak tavaly csökkent a nyerésege, a romaniai divízió árbevétele mégis emelkedett. Mi lehet ennek az oka?
– Romániában is csak a árbevétel nőtt, nem a nyereség. A piac itt is zsugorodni kezdett, például a benzineladás 9%-kal csökkent. A MOL üzemanyag-eladása ezzel szemben 4%-kal nőtt, a 2010-es 433 ezer tonnáról 451 ezer tonnára. Emellett a kiskereskedelmi piaci részesedésünk meghaladta a 12%-ot. A boltok eladásai eközben 8%-kal nőttek. Ennek az oka az erőteljes promóciós tevékenységben keresendő.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!