350 lejt költenek a turisták egy nap alatt Székelyföldön

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Kvantum Research 2011-ben egy átfogó felmérést készített a székelyföldi turizmusról. A kapott eredmények kapcsán június 7.-én, csütörtökön Csíkszeredában műhelybeszélgetést tartottak és az eredmények hasznosíthatóságáról vitáztak. A kutatás vezetői Kiss Tamás és Barna Gergő voltak.A vizsgálat keretében a 2011-es évben Székelyföldön megszálló turistákra reprezentatív 2000 fős mintát készítettek, amiből kiderült, hogy kik látogattak a térségbe, mennyi pénzt költöttek, mivel voltak elégedettek és mivel voltak elégedetlenek. Kiss Tamás a Pénzcsinálók megkeresésére elmondta, egy éven keresztül a különböző szálláshelyeken az odautazó vendégeket véletlenszerűen kiválasztott időpontokban, magyar, román illetve angol nyelven kérdezték meg.

Elvégeztek egy statisztikai elemzést is, ami a már meglevő központi adatok alapján vizsgálta a székely turizmus helyzetét. Emellett fókuszcsoportos beszélgetést folytatattak a székelyföldi vendéglátókkal és készült egy lakossági felmérés is, ami arra vonatkozott, hogy miként látják a székelyföldiek a helyi turisztikai potenciált, és szerintük milyen szimbólumokat lehet és kell használni a turisztikai marketingben.

A legtöbb turista Romániából érkezik Székelyföldre

A szociológus szerint Székelyföldnek négy lehetséges meghatározása ismert, a tanulmány készítésekor pedig a szerzők a különböző fejezetekben más-más meghatározásokat használtak. A statisztikai vizsgálatnál a megyét tekintették az elemzési egységnek és Hargita, Maros, illetve Kovászna megye adatait használták fel. A turistákra reprezentatív „survey”-ben Hargita és Kovászna megyét, illetve Maros megye marosszéki részét tekintették Székelyföldnek, Marosvásárhely vonzáskörzetét nem.A cél az volt, magyarázta Kiss, hogy egzakt képet nyerjenek arról, hogy kik érkeznek Székelyföldre, és miért. Az eddigi szociológiai, turisztikai szakirodalom leginkább kisléptékű, helyi, antropológiai minőségű vizsgálatok alapján próbált a székelyföldi turizmusról képet adni, és elsősorban az etnikai turizmus jelenségére koncentrált. Ezek a tanulmányok leginkább azt a vezérvonalat követték, hogy a magyarországi turisták az autentikus nemzeti lét megtapasztalása érdekében érkeznek Székelyföldre, holott a kutatásvezető szerint régóta nyilvánvaló, hogy a székely turizmust leginkább a belföldi román piac tartja fent. Nyilvánvaló, hogy egy román turista nem feltétlenül a magyarság élménye miatt keresi fel a magyarlakta erdélyi helységeket. A tanulmány készítői ezért arra akartak választ adni, hogy a különböző régiókban a turisták milyen arányban képviseltetik magukat.

Kovászna, Szováta és Tusnádfürdő a legnépszerűbb

Az eredmények azt mutatják, hogy a Székelyföldre látogatók 24%-a magyarországi, de ez az arány a különböző turisztikai célpontok esetében nagyon nagy mértékben különbözik. A legfontosabb desztinációk Kovászna, Szováta és Tusnádfürdő. A gyógyturizmusáról nevezetes Kovásznán gyakorlatilag nincsenek magyarországi turisták, de Szovátára is meglehetősen kevesen látogatnak. Ezzel szemben például Udvarhelyszéken, Zetelakán, Parajdon, Székelyudvarhelyen, a gyergyói medencében többségben vannak az anyaországi kirándulók.

A belföldi turizmus számára elsősorban Havasalföld, Bukarest, a déli megyék és Moldova jelenti a legfőbb küldőpiacot. Az eredmények szerint 2011-ben a turisták 5,5%-a érkezett más országokból, viszont a kérdőívek csupán 2,6%-át kérdezték le angol nyelven. Ez Kiss Tamás szerint arra enged következtetni, hogy az ausztriai, ausztráliai vagy dél-afrikai vendégek is inkább az identitástudat miatt utaznak Székelyföldre. A német, angol turisták, ha kis számban is, de jelen vannak. A miklósvári Kálnoky turisztikai központot például elsősorban a nyugat-európai turisták látogatják, de ez statisztikai értelemben majdnem kimutathatatlan, ha a székelyföldi turizmus egészét vesszük alapul.

Átlagban 350 lejt költenek egy nap alatt a turisták

A tanulmány szerint tavaly egy turista egy nap alatt átlagosan 350 lejt költött, ebbe a szállás, étkezési és egyéb költségek is beletartoznak, viszont az utazást nem foglalja magába. Az üdülő- és gyógyközpontokban ez az összeg jóval kevesebb, mint a nagyvárosokban, például Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában vagy Sepsiszentgyörgyön. Ennek oka, hogy az előbbieket leginkább idős, nyugdíjas személyek látogatják, akik többnyire belföldről érkeznek, és az állam által biztosított üdülőjegyekkel fizetnek. Ezzel szemben a városokat több külföldi látogatja, akik magasabb kiadásokat is megengedhetnek maguknak.

Legtöbben barátoktól, ismerősöktől informálódnak

Kiss Tamás elmondta, hogy a vizsgálat során arra is kitértek, hogy a turisták honnan szerzik információikat Székelyföldről, illetve minek hatására látogatnak el a térségbe. „Legfontosabb az ismeretség, a baráti hálók. Nagyon kevesen vannak azok, akiket valamilyen célzott turisztikai marketing fog meg” – emelte ki. Emellett a magyarországi vendégek nagyon gyakran turisztikai irodák által szervezett kirándulások keretében érkeznek ide. A kutatásból kiderült, hogy a térségbe látogatók majdnem 60%-a ismerősöktől, barátoktól értesül, 18%-uk turisztikai irodáktól, 22% az internetről, míg a klasszikusnak számító szórólapok, prospektusok, rádió, TV és ujságcikkek csak a vendégek minimális, 2% alatti részét vonzotta ide.

A romániai turisták sokkal elégedettebbek, mint a magyarországiak

A tanulmányban a visszajelzéseket különböző küldőpiacok szerint bontották fel. A hazai küldőpiacról érkező turisták sokkal elégedettebbek a magyarországiaknál. „Ez mindenre vonatkozik: a szolgáltatások minőségére, ételekre, italokra, a kiszolgálásra. Általánosságban minden küldőpiacról érkező ember elégedett a tájjal, az emberek kedvességével, a csenddel, a nyugalommal. A szolgáltatások minőségével a Romániából érkező turisták elégedettebbek, mint a más országokból érkezők” – emelte ki a kutatás vezetője.

Negatívumként az útviszonyok jelennek meg az első helyen, ezek dominálnak, más tényezők csak pár százalékos említést kapnak. Ilyen például a szállás felszereltsége, minősége, de volt, aki az időjárásra panaszkodott, a magyarországiak közül sokan azt is nehezményezték, hogy nem volt elég magyar felirat. „Az útviszonyokból adódó nehézségeket elsősorban a magyarországi turisták emelték ki. Nyilván a romániai turistáknak sem jelent ez pozitívumot, de a magyarországiaknál sokkal hangsúlyosabban jelenik meg ez a probléma” – fogalmazott Kiss. A kutatás vezetője elmondta, hogy a tanulmányt közzéteszik, és az adatokhoz is bárki hozzáférhet majd, emellett kiadnak egy értelmezést arról, hogy milyen kitörési, fejlesztési lehetőségeket látnak a székelyföldi turizmus terén. „A román piac jelenti a legfontosabb küldőpiacot, és ez tartogatja a legnagyobb növekedési lehetőséget is. Itt azonban nem is feltétlenül létezik Székelyföld, mint egységes turisztikai régió, úgy mint mondjuk a Prahova völgye” – mondta Kiss Tamás, aki szerint a tanulmánynak nagy szerepe lehet ennek a képnek a megteremtésében.