Nyugi, nem olyan érthetetlen. Az előadók sikeresen kivezettek a monetáris politikák, befektetési alapok és fejlesztési tervek labirintusából.
Az ötödik Adatbank Café előadásai a leggazdaságiabbak voltak – már ha a gazdasági jelzőnek léteznek fokozatai. Az előadók a szakma sűrűjébe vezették be a közönséget, óvatosan lavírozva a vállalkozói aktivitástól, a kockázati tőkés alapok működésén át, a piaci kudarcokat is érintve egészen a monetáris politika legmélyebb bugyraiba. Az érdeklődők mégsem fogyatkoztak, sőt, a szünetekben feltett kérdésekből arra lehetett következtetni, hogy valóban értik és érdeklik is őket a felvázolt gazdasági folyamatok.
A napot Györfy Lehel , a BBTE egyetemi adjunktusa nyitotta a romániai vállalkozókedvet bemutató előadásával. Rámutatott, hogy Romániában viszonylag alacsony a kezdő vállalkozók aránya: a 18-64 éves korosztály 4,29%-a tekinthető friss cégtulajdonosnak. Ezzel ugyan leelőzzük Dániát (3,77%) vagy Németországot (4,17%), de lemaradunk mondjuk Magyarország (7,19%), Franciaország (5,83%) és Görögország (5,51%) mögött. Miért csalóka mégis a számok nemzetközi összehasonlítása? Az országos fejletségi szint és a vállalkozói aktivitás között nem lineáris a kapcsolat: 30 ezer dolláros egy főre eső GDP-ig csökken, majd csak ezután emelkedik a kezdő vállalkozói aktivitás. A fejletlen országok magas rátáját a sok kényszervállalkozó húzza fel, akik nem találnak más megoldást a megélhetésre. A kutatásból kiderült, hogy egy valamiben mégis világelsők vagyunk, de még mielőtt éljeneznénk, eláruljuk: a vezetési pesszimizmus az. Romániában válaszoltak ugyanis 2010-ben a legtöbben igennel arra a kérdésre, hogy nehezebb-e most vállalkozni, mint az előző évben. Ezzel sikerül Ugandát, Guatemalát vagy a rekordmunkanélküliséggel küzdő Spanyolországot is magunk mögött hagyni.
Valószínűleg mindenki egyetértően bólogatna arra a kijelentésre, hogy a vállalatirányításban a legtöbb gondot a finanszírozás okozza. Szabó András Tibor , egy produkciós cég operatív igazgatója arról a vállalkozói közegről beszélt, akik épp befektetők bevonzására készülnek. Egy kockázati tőkés befektetési alapnál (private equity fund) dolgozva több olyan kudarccal is szembesült, amelyek alapvető vállalatirányítási hibákra hívták fel a figyelmet – ezekből sokszor többet lehet tanulni, mint a sikeresen nyélbe ütött üzletekből. Ilyen például a tulajdonosi értékteremtés, a vállalati szofisztikáció hiánya, a nem etikus magatartás, a pénzügyi folyamatok átláthatatlansága, vagy az adóoptimalizálás mögé bújtatott finom adócsalás. A vállalkozói környezet másik kihívása a folyamatosan változó és megújuló technológia, amelyekkel szinte kötelező tartani a lépést – mondta Somodi Zoltán informatikai szakértő a következő előadásban. Ilyen az internet is, amelynek már 2,5 milliárd felhasználója van, alig negyven évvel korábban a számuk néhány tucatra volt tehető. Ha pedig a gépkocsik is az internet gyorsulásának ütemét követték volna az idők folyamán, Kolozsvárról most 16 másodperc alatt lehetne eljutni Budapestre. A jövőt pedig a sci-fi-be illő, golyostoll méretű számítógép jelenti: a szerkentyűt csak le kell tenni az asztalra, kivetíti a kijelzőt és a billentyűzetet, az adatokat pedig internetes felhőben lehet tárolni. Kihívásokkal azonban nem csak a reálgazdaság szereplői, hanem az ország vezetői is szembesülnek. Nagy Ágnes , a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja felvázolta, hogy 2007 előtt még az volt az általánosan elfogadott álláspont, hogy a pénzügyi instabilitás fő forrása az infláció, ezért elegendő az árak stabilan tartására koncentrálni – 2008-ig ez volt a monetáris politika fő stratégiája. A válság azonban alacsony inflációs környezetben tört ki, 2010-től pedig egyértelművé vált, hogy a jegybanknak a makrogazdasági egyensúly eléréséhez is hozzá kell járulnia. 2011-től hármas dilemma (trilemma) alakult ki, amelyre a monetáris politikának is választ kell találnia: az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás mellett a deficiteket is fenntartható szintre kell csökkenteni. 2012-től a fő kihívást a gazdasági növekedés beindítása jelenti. Joggal merül fel a kérdés: megfelelő eszközzel és tudással rendelkeznek-e a jegybankok ezeknek a céloknak az elérésére?
2008 után nem csak a jegybank, hanem a mindenkori kormány szerepkörét is egyre többen megkérdőjelezik. Sokak szerint erőteljesebb állami irányítás alá kell venni a reálgazdaságot, Juhász Jácint , a BBTE adjunktusa mégis szembeszáll ezzel a nézettel. Elmondása szerint a piaci kudarcoknál, mint például a nem tökéletes versenykörnyezet, a közjavak biztosítása vagy az externáliák kezelése, eddig is jelentős volt az állami beavatkozás. Szerinte inkább arra lenne szükség, hogy beengedjük a piacot az oktatás, egészségügy, nyugdíjbiztosítás területeire, mert így lehetne hatékonyabbá tenni ezeket a szolgáltatásokat. Fontos, hogy az állam inkább szabályozó, mint finanszírozó legyen, ugyanis „nincs már válság. Ami most van, az egy permanens állapot, egy új gazdasági berendezkedés, amihez alkalmazkodni kell” – fogalmazott. A változó körülményeket jelzi, hogy az elmúlt évek során rengeteg céget számoltak fel tulajdonosaik. A folyamat bürokratikus buktatóit ecsetelte Pál-Antal Ildikó adótanácsadó, könyvvizsgáló. A legérdekesebb talán a fizetésképtelenségi eljárás folyamatrajza volt: ezt 45000 lejes ki nem fizetett tartozás esetén kérvényezheti a hitelező. Akármelyik cég, függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem, kerülhet ilyen helyzetbe, ha éppen likviditási gondokkal küzd. A csőd kimondása előtt még van esély az átszervezésre, azonban ez Pál-Antal Ildikó szerint gyakran csak időhúzás: a hitelezők megegyeznek az adóssal, hogy lemondanak követelésük egy részéről, cserébe nem kell felszámolni a vállalat vagyonát.
A konferenciát Winkler Gyula EP képviselő zárta az Erdély 2020-as fejlesztési terv bemutatásával. Dióhéjban: szervesen illeszkedik az Európa 2020-as tervbe, mert Winkler szerint szükségszerű, hogy az EU-val szinergiában fejlődjünk, a települési és megyei szintű elemzések mozaik-darabjait egy Erdély-szintű diagnózisba kell ötvözni. Aki többre kíváncsi, ittböngészhet.
Aki pedig lemaradt, vagy újra megnézné az előadásokat, esetleg arra kíváncsi, felvette-e a kamera, amikor éppen beleásított az előadásba, feltöltésük után megnézheti a videókat az adatbankcafé.ro weboldalon.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!