Nyugi, nem olyan érthetetlen. Az előadók sikeresen kivezettek a monetáris politikák, befektetési alapok és fejlesztési tervek labirintusából.
Az ötödik Adatbank Café előadásai a leggazdaságiabbak voltak – már ha a gazdasági jelzőnek léteznek fokozatai. Az előadók a szakma sűrűjébe vezették be a közönséget, óvatosan lavírozva a vállalkozói aktivitástól, a kockázati tőkés alapok működésén át, a piaci kudarcokat is érintve egészen a monetáris politika legmélyebb bugyraiba. Az érdeklődők mégsem fogyatkoztak, sőt, a szünetekben feltett kérdésekből arra lehetett következtetni, hogy valóban értik és érdeklik is őket a felvázolt gazdasági folyamatok.
A napot Györfy Lehel , a BBTE egyetemi adjunktusa nyitotta a romániai vállalkozókedvet bemutató előadásával. Rámutatott, hogy Romániában viszonylag alacsony a kezdő vállalkozók aránya: a 18-64 éves korosztály 4,29%-a tekinthető friss cégtulajdonosnak. Ezzel ugyan leelőzzük Dániát (3,77%) vagy Németországot (4,17%), de lemaradunk mondjuk Magyarország (7,19%), Franciaország (5,83%) és Görögország (5,51%) mögött. Miért csalóka mégis a számok nemzetközi összehasonlítása? Az országos fejletségi szint és a vállalkozói aktivitás között nem lineáris a kapcsolat: 30 ezer dolláros egy főre eső GDP-ig csökken, majd csak ezután emelkedik a kezdő vállalkozói aktivitás. A fejletlen országok magas rátáját a sok kényszervállalkozó húzza fel, akik nem találnak más megoldást a megélhetésre. A kutatásból kiderült, hogy egy valamiben mégis világelsők vagyunk, de még mielőtt éljeneznénk, eláruljuk: a vezetési pesszimizmus az. Romániában válaszoltak ugyanis 2010-ben a legtöbben igennel arra a kérdésre, hogy nehezebb-e most vállalkozni, mint az előző évben. Ezzel sikerül Ugandát, Guatemalát vagy a rekordmunkanélküliséggel küzdő Spanyolországot is magunk mögött hagyni.
Valószínűleg mindenki egyetértően bólogatna arra a kijelentésre, hogy a vállalatirányításban a legtöbb gondot a finanszírozás okozza. Szabó András Tibor , egy produkciós cég operatív igazgatója arról a vállalkozói közegről beszélt, akik épp befektetők bevonzására készülnek. Egy kockázati tőkés befektetési alapnál (private equity fund) dolgozva több olyan kudarccal is szembesült, amelyek alapvető vállalatirányítási hibákra hívták fel a figyelmet – ezekből sokszor többet lehet tanulni, mint a sikeresen nyélbe ütött üzletekből. Ilyen például a tulajdonosi értékteremtés, a vállalati szofisztikáció hiánya, a nem etikus magatartás, a pénzügyi folyamatok átláthatatlansága, vagy az adóoptimalizálás mögé bújtatott finom adócsalás. A vállalkozói környezet másik kihívása a folyamatosan változó és megújuló technológia, amelyekkel szinte kötelező tartani a lépést – mondta Somodi Zoltán informatikai szakértő a következő előadásban. Ilyen az internet is, amelynek már 2,5 milliárd felhasználója van, alig negyven évvel korábban a számuk néhány tucatra volt tehető. Ha pedig a gépkocsik is az internet gyorsulásának ütemét követték volna az idők folyamán, Kolozsvárról most 16 másodperc alatt lehetne eljutni Budapestre. A jövőt pedig a sci-fi-be illő, golyostoll méretű számítógép jelenti: a szerkentyűt csak le kell tenni az asztalra, kivetíti a kijelzőt és a billentyűzetet, az adatokat pedig internetes felhőben lehet tárolni. Kihívásokkal azonban nem csak a reálgazdaság szereplői, hanem az ország vezetői is szembesülnek. Nagy Ágnes , a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja felvázolta, hogy 2007 előtt még az volt az általánosan elfogadott álláspont, hogy a pénzügyi instabilitás fő forrása az infláció, ezért elegendő az árak stabilan tartására koncentrálni – 2008-ig ez volt a monetáris politika fő stratégiája. A válság azonban alacsony inflációs környezetben tört ki, 2010-től pedig egyértelművé vált, hogy a jegybanknak a makrogazdasági egyensúly eléréséhez is hozzá kell járulnia. 2011-től hármas dilemma (trilemma) alakult ki, amelyre a monetáris politikának is választ kell találnia: az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás mellett a deficiteket is fenntartható szintre kell csökkenteni. 2012-től a fő kihívást a gazdasági növekedés beindítása jelenti. Joggal merül fel a kérdés: megfelelő eszközzel és tudással rendelkeznek-e a jegybankok ezeknek a céloknak az elérésére?
2008 után nem csak a jegybank, hanem a mindenkori kormány szerepkörét is egyre többen megkérdőjelezik. Sokak szerint erőteljesebb állami irányítás alá kell venni a reálgazdaságot, Juhász Jácint , a BBTE adjunktusa mégis szembeszáll ezzel a nézettel. Elmondása szerint a piaci kudarcoknál, mint például a nem tökéletes versenykörnyezet, a közjavak biztosítása vagy az externáliák kezelése, eddig is jelentős volt az állami beavatkozás. Szerinte inkább arra lenne szükség, hogy beengedjük a piacot az oktatás, egészségügy, nyugdíjbiztosítás területeire, mert így lehetne hatékonyabbá tenni ezeket a szolgáltatásokat. Fontos, hogy az állam inkább szabályozó, mint finanszírozó legyen, ugyanis „nincs már válság. Ami most van, az egy permanens állapot, egy új gazdasági berendezkedés, amihez alkalmazkodni kell” – fogalmazott. A változó körülményeket jelzi, hogy az elmúlt évek során rengeteg céget számoltak fel tulajdonosaik. A folyamat bürokratikus buktatóit ecsetelte Pál-Antal Ildikó adótanácsadó, könyvvizsgáló. A legérdekesebb talán a fizetésképtelenségi eljárás folyamatrajza volt: ezt 45000 lejes ki nem fizetett tartozás esetén kérvényezheti a hitelező. Akármelyik cég, függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem, kerülhet ilyen helyzetbe, ha éppen likviditási gondokkal küzd. A csőd kimondása előtt még van esély az átszervezésre, azonban ez Pál-Antal Ildikó szerint gyakran csak időhúzás: a hitelezők megegyeznek az adóssal, hogy lemondanak követelésük egy részéről, cserébe nem kell felszámolni a vállalat vagyonát.
A konferenciát Winkler Gyula EP képviselő zárta az Erdély 2020-as fejlesztési terv bemutatásával. Dióhéjban: szervesen illeszkedik az Európa 2020-as tervbe, mert Winkler szerint szükségszerű, hogy az EU-val szinergiában fejlődjünk, a települési és megyei szintű elemzések mozaik-darabjait egy Erdély-szintű diagnózisba kell ötvözni. Aki többre kíváncsi, ittböngészhet.
Aki pedig lemaradt, vagy újra megnézné az előadásokat, esetleg arra kíváncsi, felvette-e a kamera, amikor éppen beleásított az előadásba, feltöltésük után megnézheti a videókat az adatbankcafé.ro weboldalon.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!