Első nap: a hadtörténet vezéreitől tanultuk a menedzsmentet

Csütörtökön, az ötödik Adatbank Café konferencia első napján többek között a logótervezéshez, a közösségi marketing hatékony használatához és a nők munkaerőpiaci szerepének megértéséhez kaptunk támpontokat, de megtudtuk azt is, mit leshetünk el a nagy hadvezérek menedzsment-technikáiból, vagy miért lehet hasznos, ha nem gondolunk állandóan arra a bizonyos „fehér elefántra”.

A nyolc, főleg gazdasági tematikájú előadásra diákok, közgazdászok és vállalkozók is kíváncsiak voltak, így alig maradt üres hely a nézőközönségben. A meghívott szakemberek pörgős, tömör előadásokat tartottak, amelyeket a Román Televízió bukaresti magyar adása és az Erdély FM rögzített. Csak azért, hogy ne csüggedjenek el azok, akik nem tudtak eljönni: az internetre alkalmazott 10-12 perces filmecskéket később az adatbankcafe.ro weboldalon is meg lehet tekinteni. Akiknek pedig ez sem lenne elég, és mindenképpen benne akar lenni a tévében, pénteken még lesz alkalma meghallgatni a következő nyolc előadást, amelyek tématikái a pénzügyi válságtól a cégfelszámoláson át, egészen az internetes kommentek létjogosultságáig terjednek.

A vállalatok már nem csak a fogyasztóra kell koncentráljanak, hanem a fogyasztó mögötti embert kell megcélozzák – mondta Seer László pszichológus, közgazdász előadásában. Kiemelte, hogy a csatornák is átalakultak: még régebben csak egy irányba, a hirdetőtől a potenciális vásárlók felé történt az információk közvetítése, addig az emberek most már egymás között is megosszák az új élményeket, tapasztalatokat, a termékek köré „törzsek” alakulnak. A fogyasztók mára okosabbak, gyorsabbak, türelmetlenebbek, igényesebbek lettek, ezért fokozottan kell figyelni a visszacsatolásra és a vélemények folyamatos beépítésébe.

És mit figyelünk meg legelőször egy terméken? A látványát, a terméket borító jeleket, képeket – folytatta a marketinges vonal kifejtését Könczey Elemér tervezőgrafikus. Elmondása szerint valóságos „vizuális terrorban élünk”, hiszen információink 80-90%-át vizuális úton szerezzük, és ezt a vállalatok ki is használják: minden irányból öntik felénk a jelek és a kódok sokaságát. A „kályhát”, amelytől minden elindul, mégis a logó jelenti. Tervezését outsourcingolni kell, de figyelni kell a megrendelő sajátosságaira, fontos ugyanakkor, hogy a logó olvasható, időtálló legyen, illetve fekete-fehérben és színesben is egyaránt jól mutasson.

A minket körülvevő vizuális kódrendszer csak akkor válik valóssá, ha megértjük azok mögöttes tartalmát. Sokszor viszont azzal szembesülhetünk, hogy egyes szavak vagy jelek nem ugyanazt jelentik mindenki számára – vetítette előre Daradics Kinga , a Mol romániai vezérigazgatója a kulturális különbségek áthidalásának szükségességét. Egyik ilyen különbség, hogy például úgy tartják, a kelet-európai dolgozók számára fontos az etika és a hagyományos értékek. Ez mégis megkérdőjelezhető a nemzetközi statisztikák tükrében, amelyek szerint Romániában magas a korrupció.

A 90-es évektől számottevően nőtt a női migráció, így mára a nők nem csak a férfiaktól függő, „láthatatlan”, hanem aktív szereplői a migrációs folyamatoknak – mutatott rá Votisky Petra , pszichológus, coach. A nők mégis gyakran csak párjuk kísérőjeként utaznak külföldre, és így nem feltétlenül munkavállalás céljából hagyják el otthonukat. Az előadásban idézett felmérés szerint az expatok csak 17-20%-a nő, a kísérőpartnerek pedig csak 12%-a dolgozik külföldön. Votisky Petra arra is figyelmeztetett, hogy jobban visszaesik azoknak a nőknek a karrieríve, akik 30-as éveikben töltenek pár évet külföldön, mint akik a 20-as éveikben mennek el itthonról. Erős Lóránt előadása már csak azért is volt érdekes, mert a most bemutatott kutatását díjazták az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Lóránt felmérte, hogy hogyan használják a romániai nonprofit szervezetek a Facebook-oldalaikat. A kapcsolatépítés négy dimenzióját – a bemutatkozást, a tartalom megosztását, a bevonódást és a kommunikációt – vizsgálta, és úgy találta, hogy csak az utolsóban teljesítettek jók a szervezetek: legalább heti egy bejegyzést közzétesznek, így több a visszacsatolás, amelynek következtében rajongói csoport épül köréjük. Következtetése: a hagyományos vertikális vállalatirányítás elavult: „kerülj vízszintesbe!”. A menedzsment művészetét nem csak tankönyvekből tanulhatjuk: a történelem nagy csatái elegendő példával szolgálnak arra, hogyan NE vezessük csapatunkat, munkatársainkat – foglalható össze Diósi László , az OTP romániai vezérigazgatójának humoros előadása. Hogy csak egy példát említsünk: ki gondolná, hogy Napoleon a Waterloo-i csatát azért vesztette el, mert irigy volt a léghajós tisztek szerelmi hódításaira? Emiatt számolta fel ugyanis a teljes léghajós-szakaszt, nélkülük viszont nem tudta kifürkészni a túloldalon leselkedő ellenséges csapatokat.

A nap végére két médiaguru előadása maradt. Kelemen Attila újságíró, szerkesztő a rommagyar szimbólumbizniszben utazó menedzserek frusztrációiról mesélt, amelyek tulajdonképpen a fehér elefánt logikáját testesítik meg. Ugyanis minél inkább nem akarunk a fehér elefántra gondolni, annál inkább ránktelepedik a böhöm óriás.

A körülmények azonban máshol sem teljesen egyszerűek. Gavra Gábor , a Hvg.hu főszerkesztője a magyarországi média közelmúltbeli fejlődését meghatározó tényezőket sorolta fel előadásában. Ilyen például a Google és a Facebook térhódítása, amely nem csak tartalmi konkurenciát jelent a lapoknak, de pénzügyi kihívást is intéz feléjük, ugyanis célirányosabb hirdetési platformot jelenthetnek. A globális gazdasági válsággal együtt a magyarországi hirdetési piac is krízisbe került, amelynek következtében az árak drasztikusan visszaestek, az online tartalomszolgáltatók büdzséje pedig töredékére zsugorodott. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, meddig lehet eltartani egy szerkesztőséget kizárólag hirdetési bevételből, és mikor következik a fizetős netes tartalom korszaka? A válasz a kérdésre, illetve az összes előadás videója megtekinthető lesz az adatbankcafe.ro weboldalon.