A magyar adók és Anders Borg svédcseppje

Ideig-óráig úgy tűnt, hogy a svéd kormánynak a válság kezelésére írott receptje olyan módon stimulálta a gazdaságot, hogy az nem csak a belgazdaságban kialakuló problémákat volt képes orvosolni, hanem a külgazdaság negatív irányú változásaival szemben is ellenállóvá tette az országot. Svédország immunitása először idén áprilisban kérdőjeleződött meg, amikor a kormány lefelé módosította az idei gazdasági növekedésről szóló előrejelzését. A jobbközép kormány arra számít, hogy az idén mindössze 0,4%-kal fog gyarapodni a GDP a korábban várt 1,3% helyett. Tavaly még 3,9%-ot tett ki a növekedés. A stockholmi kormány a módosítással kapcsolatban az euró övezetben és Amerikában terjedő adósságválságra és a világgazdaság megtorpanására hivatkozott. Erre a sérülékenységre hívta fel Magyarország figyelmét Irina Ivascsenko , az IMF magyarországi képviselője a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) május 17-én tartott konferenciáján. Hangsúlyozta, hogy az ország különösen sérülékeny: nagyon magas az államadósság és az ország külső adóssága – ebbe az államin kívül lakosság és a vállalati szféra eladósodottsága is beletartozik. Az IMF budapesti képviselője szerint az egész feltörekvő térségben Magyarország eladósodottsága a második legnagyobb. Ivascsenko kihangsúlyozta, hogy az utóbbi időben javult a magyar költségvetés pozíciója, ami nagyban hozzájárulhat gazdaság kitettségének és sérülékenységének csökkenéséhez. Az ország sérülékenységét nem szabad fokozni – emelte ki – azonban a nagyon leült gazdasági növekedést is meg kell próbálni felpörgetni, és emelni kell a hosszú távú, 2% körüli gazdasági növekedési ütemet.

Be van biztosítva a 3% alatti hiány. De milyen áron?

Az elmúlt időszakban nem csak az IMF magyarországi képviselője nyilatkozott pozitívan a magyar államháztartási trendekről, hanem több nagy bankcsoport piacelemzői is úgy vélekednek, hogy a felfrissített konvergencia program olyan jelentős kiegészítő költségvetési intézkedéseket tartalmaz, amelyek révén jó eséllyel a 3%-os GDP-arányos szint alatt lesz tartható az államháztartási hiány az idén és jövőre is. London egyik legnagyobb befektetési bankcsoportjának, a Barclays Capitalnak elemzésében az áll, hogy a konvergencia terv összességében alkalmas az államháztartási GDP-arányos deficit EU-tűréshatár alatt tartására, viszont a programban javasolt adó-jellegű intézkedések – távközlési szolgáltatási adó, pénzügyi tranzakciós illeték, az energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása és bővítése, a biztosítókat terhelő jelenlegi ágazati adók összevonása, átalakítása – vitatottnak bizonyulhatnak. Vámosy-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a fent említett különadók a gazdasági növekedésre egyértelműen negatívan fognak hatni, ezzel azt sugallva, hogy a kormány jelenlegi konszolidációs stratégiája nem éppen a megfelelő eszköz a fenntartható növekedési pálya megteremtéséhez. Az Ernst and Young szakértőjének megítélése szerint a fő problémát az jelenti, hogy az adóemelést így vagy úgy a lakosság fizeti majd, aminek köszönhetően a fogyasztás vissza fog esni. Így azok a szektorok, ahol komolyabb nyereség képződik, és amelyekben a közeljövőben fejlesztések indulnának be, meg fognak torpanni.

A távközlési szolgáltatási adót nemrég szavazta meg a magyar Országgyűlés. Az ezzel kapcsolatos adótörvényt várhatóan a gazdasági bizottság még hatályba lépése előtt, a múlt héten benyújtott javaslat szerint módosítani fogja. A július 1-jétől érvényes törvény alapján hívásonként, megkezdett percenként és elküldött üzenetenként

kétforintos adót kell fizetni az illetékes szolgáltatónak.

Az adó – amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma – havonta magánszemélyeknél legfeljebb 700, a cégeknél 2500 forint lehet. A módosító javaslat szerint a kormány a 2012-re bevetett adómértékek maximumát az eredeti értékről 400 forintra csökkenti az egyéni előfizetők, és 1400-ra a céges telefonok esetében. Magánszemélyeknél az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol. Matolcsy György az új adóról szóló törvény jegyzését azzal indokolta, hogy az idei hiánycél csak pótlólagos intézkedésekkel – a költségvetési kiadások csökkentésével és az adóbevételek növelésével – érhető el. A távközlési szolgáltatási adónál alapvető szempont volt, hogy széles adóalapot terheljen, és alacsony kulccsal legyen kivethető. Kiemelt követelmény volt a tárca szerint az is, hogy illeszkedjen a már elkezdett adóreformba, tehát a jövedelmi tehertől a fogyasztás és a forgalom felé mozduljon el. A fogyasztást és forgalmat terhelő adók társadalmilag arányosabbak, hiszen a tehetősebbek fogyasztásuk arányában több adót fizetnek. Indoklását kiegészítette azzal, hogy a távközlési vállalkozások által fizetett ágazati különadó – bár ebben az évben még érvényben van – 2013. január 1-jétől megszűnik.A távközlési adóval kapcsolatban is a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy

ténylegesen kik fogják majd megfizetni.

Selmeczi Gabriella , a Fidesz szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a távközlési adót nem a telefonáló emberek fizetik majd, hanem a szolgáltatást nyújtó telekommunikációs cégek. „Odébbállhatnak” azok az ügyfelek, akikre ráterhelik az adót.

A telekommunikációs szolgáltatók, a nemzetközi szervezetek és az ellenzék a Fideszével ellentétes álláspontot képviselnek. Tóbiás József , az MSZP frakcióigazgatója arról beszélt: a szolgáltatók közleményeiből világossá vált, hogy a telefonadót a kormánypárti nyilatkozatokkal szemben az emberek fogják megfizetni, tehát megszorításról van szó. A Telenor az új perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban mindaddig, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket kivezetik – közölte a cég. A Vodafone arra figyelmeztetett, hogy az új adóteher jelentősen visszavetheti a beruházásokat, továbbá forgalomcsökkenést eredményez, ami közvetetten negatívan hat az érintett cégek áfa-befizetéseire.A másik, az államkasszának sokat ígérő adó körül hasonlóképpen sok kérdés merült fel nemzetközi és belföldi viszonylatban egyaránt. A magyar kormány május 9-ei ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a pénzügyi tranzakciós illetéket is. A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie havonta, egyebek mellett az átutalások, a beszedések, a készpénz be-, és kifizetések, a készpénzátutalások és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A kormány javaslata alapján nem kell azonban illetéket fizetniük a lakosoknak az egy bankban vezetett saját, eltérő számlái közötti pénzmozgás, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek után. A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre, ami ugyancsak a pénzügyi konszolidációhoz járulhat hozzá. A magyar kormány azon az állásponton van, hogy ezekből az adókból és az ilyen jellegű intézkedésekből származó bevételek azáltal, hogy hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, gyógyírként szolgálhatnak a sérülékeny magyar gazdaságnak. Anders Borg „svédcseppjének” kicsit más az összetétele, és egyelőre kérdéses, melyik orvosság lesz hatásos a válság kezelésére.