138 napot dolgozunk csak azért, hogy az adóinkat kifizessük

A Tax Freedom Day , avagy az adószabadság napja, az a szimbolikus nap egy évben, ameddig az „államnak dolgozunk”, vagyis munkánk révén csak az adókötelezettségeinket teljesítjük, ezután pedig már saját magunknak gyarapíthatjuk a vagyonunkat.

A fogalom az Egyesült Államokhoz köthető: először 1948-ban, Dallas Hostetler floridai üzletember számolta ki ezt a dátumot, majd hivatalosan is bejegyeztette a Tax Freedom Day elnevezést. A következő két évtizedben is ő foglalkozott a adószabadság napjának kijelölésével, majd 1971-ben visszavonult. A márkanevet megvásárolta a Tax Foundation, amely azóta minden évre elvégzi a számításokat. Ilyenkor azt feltételezik, hogy a lakosok január elsején elkezdenek dolgozni, minden nap ugyanakkora összeget keresnek, és nem költenek semmit. Az adószabadság napját akkor ünneplik, amikor eleget kerestek ahhoz, hogy kifizessék az éves adóikat.A szervezet 1900-ra visszamenőleg az USA minden államára megjelölte a Tax Freedom Dayt: 2010-ben például Alaszkában volt a legalacsonyabb az adóteher, amelynek kifizetéséhez a lakosságnak elegendő volt március 26-ig dolgozniuk. A legtöbb adót Connecticut államban rótták ki, ahol április 27-én érkezett el az adószabadság napja. Az USA-átlag április 13 volt.

138 nap munka – csak az államnak

Romániában minden évben több szervezet is kiszámolja, hogy milyen dátumra esik éppen az adószabadság napja. A Gazdasági és Jogi Független Kutatóközpont (CISED) számításai szerint ez a nap Romániában idén május 18-ra esik, ami azt jelenti, hogy a lakosoknak 138 napot kell dolgozniuk csak azért, hogy kifizessék az adóikat. Tavaly május 28-án szabadulhattunk meg adókötelezettségeinktől a CISED számításai, és július 1-én a Román Akadémia Világgazdasági Intézetének (IEM) számításai szerint.

Az Egyesült Államokban idén április 17-én ünnepelték az adótehertől való megszabadulás napját, négy nappal később, mint tavaly. A Tax Foundation szerint a különbség abból adódik, hogy az adófizetők bevételének növekedése lemaradt az adóbegyűjtés ütemétől. Európában általában májusra vagy júniusra esett tavaly az adószabadság napja: Szlovéniában például június 25-re, Lengyelországban június 24-re, Szlovákiában június 3-ra, Litvániában pedig május 5-re. Bulgáriában tavaly május 4-én, a megszokottnál hamarabb ünnepelték a Tax Freedom Dayt. A bolgár Piacgazdasági Intézet szerint ennek oka a gazdasági válságban és a növekvő államháztartási hiányban keresendő: az államkasszába kevesebb bevétel érkezik, de a kormány a tartalékok és új hitelek terhére ugyanannyit költ, mint eddig.

Hogyan ünneplik a közgazdászok és az üzletemberek az adószabadság napját?

Rögtönzött közvéleménykutatást végeztünk néhány hazai közgazdász, üzletember, vállalkozó között.

„Az az érzésem, hogy nekem nem májusban van a TFD. Ezt be lehet tenni egy napra, de eltérő formában alkalmazott emberek eltérő mértékű adót fizetnek és emiatt mindenkinek van egy napja. Az enyém sajnos nem május, hanem valamikor augusztus eleje. Tehát én irigykedni fogok azokra, akiknek már eljött ez a nap, míg az enyémet megünneplem akkor, amikor a születésnapomat, mert nagyjából egymásra esik. Tehát úgy fogom érezni magam, mintha újraszülettem volna.” Juhász Jácint , pénzügyi szakember. „Leülök egy kávé mellé és három dolgon gondolkodom. Hogyan lehetne ösztönözni, támogatni, megoldani hogy:1. – egyre többen2. – egyre többet keressünk, ezáltal egyre nagyobb mennyiségű adóból tudjon gazdálkodni a Zállambácsi3. – és úgy gazdálkodjon, hogy az az előző két pontot egyre jobban támogassa.Amennyiben haladunk ez a három ”egyre„ irányába, akkor jövőben talán már április 1.-én eljutunk addig, hogy leüljek egy kávé mellé és három dolgon gondolkodhassak ...” Farkas Levente , marketing szakember.„Csupán megérzés alapján azt mondanám, hogy május vége kései időpontnak tűnik. Viszont ez a nap orszagonként nem igazán összehasonlítható, és nincs is nagy kifejező-ereje. Nehézkesen felfogható, elvont makrogazdasági jellegű adat, aminek nincs sok értelme. De ha észben tartom, a legközelebbi koccintás alkalmával gondolni fogok erre is.” Székely Levente , senior auditor

„Talán úgy ünneplem, hogy leülök és elgondolkodom, hogy hogyan tudnám még optimálisabbá tenni az adózásom. Ez nyilván nem valami ünnepélyes tevékenység, ezért azt hiszem, hogy el fogok fogyasztani egy ananászkompótot. Ezt szoktuk rituálisan enni posztmodern családi ünnepeinken.” Seer László , marketingszakember„Minél inkább kitolódik ez az időpont, annál többet dolgozunk az államnak. Az idei enyhe javulás egyébként a GDP növekedésének és a kormány megszorító intézkedéseinek köszönhető. Valójában Európában Románia elég jól áll a 138 nappal: Magyarorszagon 152 nap, Lengyelorszagban 148 nap szükséges az adók kifizetéséhez.Ezen adatok után pezsgőnyitásssal kellene ünnepeljem ezt a napot, de ha az USÁ-t veszem referenciaként, ahol már áprilisban elkezdik a saját malmukra hajtani a vizet a lakosok, akkor talán csak sóhajtani lehetne, hogy végre a májusi hónap után már magunknak dolgozunk.” Bába György , vállalkozó„Barátokkal természetesen:) Valahogy így . ” Jakab Zoltán , vállalkozó„Talán mindenki ki kellene számolja, hogy mikorra esik a saját Tax Freedom Day -e. Ez egy elég komplex folyamat, mert az 1948-as megjelenés után még Amerikában is 40 évre volt szükség ahhoz, hogy elégséges adat álljon rendelkezésre a nap meghatározásához. Ne komplikáljuk a dolgokat és fogadjuk el azt, amit minden országban úgymond ”hivatalos„ Freedom Day ként ismernek el. Ez Romániában május 18., Amerikában április 17., továbbá két kattintás és a neten mindenki megcsodálhatja Európa vagy a világ összehasonlító térképét arról, hogy az átlagember hány napot dolgozik a különböző állammal szemben fennálló kötelezettségeinek kifizetéséért. Romániában az átlagembernek 2006-ban még csak 129 napot, idén már 138 napot kell dolgoznia ezért, de még így is két nappal megelőztük Magyarországot. A kérdésre pedig, hogy hogy ünneplem az adószabadság napját, a válasz: munkával és reménnyel.” Pánczél Zoltán , RMÜE elnök. „Kettős jellege van ennek az ”ünnepnek„. Egyrészt ünnepelem ennek az évnek az elmúlt napjait, amikor a közösségért dolgoztam. Mivel én is a közösségnek a tagja vagyok, én is részesülök abból a közbiztonságból, közrendből és mindenféle más közszolgáltatásból, amelyet az állam a közösség számára előállított. Meggyőződésem, hogy ha nem lenne ezeknek közösségi szintű (állami szintű) szervezése, szolgáltatása sokkal rosszabb körülmények között élnék. A be nem szedett adókból egyénileg nem lennénk képesek ilyen mértékű biztonságot előállítani. Mindez nem azt jelenti, hogy a közösségi javak és szolgáltatások nyújtását ne lehetne még hatékonyabbá tenni. Másrészt ünneplem azt a döntési szabadságot, amelyet ettől a naptól kezdve élvezek. Jövedelmem elköltéséről, felhasználásáról teljes mértékben én dönthetek annak megfelelően, hogy személy szerint én mit tartok számomra kívánatosnak, fontosnak, értékesnek viszonyítva azokhoz az áldozatokhoz (piaci árakhoz), amelyet ezek megszerzése feltételez.” Székely Imre , egyetemi tanár, közgazdász.