Két nap esőzés többet emelne a GDP-n, mint a béremelés

Júniusban 8%-kal, decemberben pedig a maradék 7%-kal emelhetik meg a közalkalmazottak bérét, akik így újra annyit fognak keresni, mint a 2010-es levágások előtt – ígéri Victor Ponta miniszterelnök. A nyugdíjasok 16 hónapon keresztül, részletekben kapják vissza a 2011 januárja óta jogtalanul levont egészségbiztosítási járulékot, így az átlagnyugdíj összege is emelkedni fog. A két intézkedés költségvetési terhe előreláthatóan 400 millió euróra rúg, amely az államháztartási hiányt az eddig megcélzott 1,9% helyett a GDP 2,2%-ára lendítené fel. A sarokszámok fölött már kezet is rázott az új kormány és a Bukarestben tartózkodó IMF-EB-Világbank küldöttség, zöld utat engedve a fiskális lazításnak.

Populizmus versus megfontoltság

„Szerintem ez távolról sem populista intézkedés, hanem valahol egy igazságtétel. Az idő igazolta azt, hogy a költségvetés hatékonyabb felhasználása mellett ki lehetett volna kerülni a fizetések levágását. Az előző kormányok a hiányzó pénzek összegyűjtése érdekében olyan helyekre is hozzányúltak, amelyekhez nem kellett volna. Gondolok itt például a nyugdíjakra kivetett egészségbiztosítási járulékra, amely valóban emberi mulasztásnak tudható be, hiszen a törvény egyértelműen kimondja, hogy csak a 750 lejt meghaladó nyugdíjakra kell kivetni az 5,5%-ot” – véli Mihály Csaba közgazdász. Azonban mégis érdekes, hogy a fizetésemelés második lépését csak decemberre, a parlamenti választások után ütemezték be, a színfalak mögött arra ösztönözve a lakosokat, hogy a mostani vezetést tartsák meg a nyeregben. Ponta a kormány beiktatását megelőzően még október-novemberi időpontot valószínűsített, azonban most már a költségvetési felelősség törvényére hivatkozva a választások utáni periódusra tolta el a hátramaradt bérkiegészítést. Mihály Csaba szerint azonban felelős döntés, hogy ütemezni próbálják a fizetések visszaszolgáltatását és nem egy lépésben hajtják végre, mivel a „költségvetési hiány nem robbanhat el, mert akkor a megszorítások eredményei egyik percről a másikra eltűnnének. Az ellenzékbeli ígérgetésekből most egy racionális döntés lett” – fogalmazott a közgazdász.

Emellett a bér- és nyugdíjemelések mögött egy valós IMF-megállapodás áll, az intézkedéseknek pedig várhatóan nem lesz jelentős hatása a költségvetési deficitre, ezért makrogazdasági szempontból nem tekinthető „kifejezetten” veszélyesnek – mondta Diósi László , az OTP Bank romániai vezérigazgatója. Kiemelte ugyanakkor, hogy egy jelentős államháztartási reformot ettől függetlenül meg kell valósítani a közeljövőben.

Fogyasztásra vagy hitelek visszafizetésére fogják költeni a pénzt?

A megkérdezett szakértők szerint leginkább a fogyasztás növekedésében láthatjuk viszont a plusz bevételt, a GDP-re mért hatása mégis elenyésző lesz. „Talán inkább a fogyasztás irányába mehet el ez az emelés. Lehetséges azonban, hogy az emberekhez visszakerült összegeket le fogja nyelni az infláció és a lej gyengülése, ezért a GDP növekedésre a hatás nem igazán lesz kimutatható. A társadalombiztosításnak mindenféleképpen jót fog tenni, hogy a magasabb bérre magasabb járulékot is lehet számolni” – mondta Mihály Csaba. Diósi László szerint mind a fogyasztásban, mind a megtakarításban, mind a hitelek visszafizetésében lecsapódhat a plusz jövedelem. „Tavaly szeptember-október óta a fogyasztás tartósan növekszik, 2009 januárja-februárja óta nem volt erre példa. A bevétel egy része biztosan ide fog kerülni. A közalkalmazottak esetében számottevően romlott a hitelek visszafizetésének a képessége a levágások után, ezt tükrözi, hogy a bankok külön közalkalmazotti programokat kellett indítsanak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a törlesztést számukra. Így valószínűleg most ez a helyzet is kicsit javulni fog. Emellett a tavalyi év során jelentősen megnőtt a lakosság megtakarítási hajlandósága is, így lehet, hogy ez is egy kicsit erősödni fog, de valószínűbb, hogy az első két célra fogják fordítani a plusz jövedelmeket” – magyarázta a bankszakember.

Elhanyagolható hatás az inflációra és a GDP-re

Az emelésnek elhanyagolható hatása lesz az inflációra – véli Diósi. Szerinte bármilyen más tényezőnek, legyen az akár a mezőgazdaság vagy az árfolyamváltozás, erősebb hatása lehet az áremelkedésekre. „A fogyasztáson keresztül egy enyhe hatás érződhet a GDP növekedésen is, de ez a 1,5-2% közötti gazdasági bővülést nem fogja érdemben befolyásolni. Két nappal több eső valószínűleg nagyobb hatással lehet erre” – fogalmazott. Több tényezőnek köszönhetően a befektetői bizalom sem fog jelentősen csorbulni. Egyrészt az előző kormány is lebegtette annak szándékát, hogy sor kerülhet egy hiánycél-emelésre. Az IMF-megállapodás rekord gyorsasággal megtörtént, harmadszor pedig az államadósság még így is viszonylag alacsonyan, 40% alatt marad. A felsoroltak miatt Diósi szerint a befektetői bizalomra nem lesz negatív hatása a béremelésnek, „feltéve, ha nem követi több ilyen, és a hiánycél ezen a ponton megáll. Csak ez képes garantálni a bizalom stabilitását. Most a befektetők kicsit kivárnak, nagy döntéseket nem hoznak, megnézik, hogyan működik a kormány. A pénzügyminiszter személye garanciát jelent arra, hogy a kabinet folytatni fogja a kemény politikát” – véli a bankár.

Hitelből fedezik az emeléseket

Mihály Csaba kiemelte, hogy a román gazdaság, ha éppen nincs is recesszióban, de nincs abban a helyzetben, hogy egy magasabb bérkiáramlást finanszírozni tudna. Ezért a kormány fogja előteremteni az emeléshez szükséges pénzt, és mivel a költségvetési deficit is emelkedhet, valamennyi mozgástere lesz a kormánynak. Diósi szerint emellett opció lesz az állampapír-kibocsátás is, mivel Románia több sikeres állampapír-kibocsátáson van már túl.