A legértékesebb műtárgyak már Kínában cserélnek gazdát, ez lett a legnagyobb piac a világon. A legnyereségesebb művész sem Picasso többé, hanem Chang Dai-chien.
Már nem az amerikai, hanem a kínai a legjelentősebb műkincspiac – mutatnak rá a témával foglalkozó tanulmányok. A válság hatására ugyanis a fejlett országok bővülési üteme visszaesett, a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) azonban töretlenül szárnyalnak. Elég csak a kínai gazdasági növekedésre nézni, és megfigyelni, mennyire átalakította a világ műkincspiacának földrajzi struktúráját – emelte ki Thierry Ehrmann , az Artprice alapítója a szervezet évértékelő tanulmányában. Sőt, Szingapúr, Peking és Hong Kong vezetői tisztában is vannak vele, hogy mekkora gazdasági potenciált rejt a művészet a városuk vagy az országuk számára, ezért a kormány komoly összegekkel támogatja a kortárs művészetet.
Kínában az aukciók bevétele tavaly 49%-kal, Szingapúrban 22%-kal, Indonéziában pedig 39%-kal nőtt. A hihetetlen bővülés okát nem csak a gazdasági fejlődésben lehet keresni: a műkincs vagyonmenedékként szolgál a leggazdagabbak körében. Új és gazdag műgyűjtők bukkantak fel, a művészeti befektetési alapok száma megnövekedett. Ennek következtében az ázsiai művészeti piac az egyik legjelentősebbé vált az egész világon. Példa erre, hogy Ázsiában az értékesített műtárgyak 12,1%-a százezer és egymillió dollár között talál gazdára, szemben a világ többi részén mért 2,2%-os aránnyal.
Tavaly a világ művészeti aukciós piaca 21%-kal több bevételt termelt, mint 2010-ben,
és ebben több szegmens növekedése is közrejátszott. 2010-hez képest a modernkori művek értékesítése 1,2 milliárd dollárral, a háború utáni művészeté 372 millió dollárral, a kortárs művészet 291 millió dollárral, a 1800 előtt készült művek 124 millió dollárral és a 19. század műveinek eladásai 43 millió dollárral gyarapodtak. És nem csak festményekre kell gondolni: tavaly a képek mellett a szobrok, fényképek, rajzok és még a nyomtatott művek eladásai is növekedtek. Sőt, a rajzok eladásai valósággal robbanásszerű bővülést produkáltak, egy év alatt 1,318 milliárd dolláros forgalmat értek el.
A 2011-es műkincspiaci év, számokban
– 11,57 milliárd dollár: a globális aukciós bevételek A történelemben tavaly haladta meg először a 10 milliárd dollárt a globális összbevétel, az érték pedig 21%-ot emelkedett 2010-hez képest.- 34%: el nem adott művek aránya a világon 2008 óta a vevőre nem találó alkotások aránya meghaladta a 35%-ot, 2011-ben először csökkent 34,8%-ra, annak ellenére, hogy 7%-kal több mű került a piacra, mint az előző évben. – 57,2 millió dollár: a legmagasabb ár Pablo Picasso vagy Andy Warhol helyett Csi Paj-si (Qi Baishi) (Eagle Standing on Pine Tree with Four-Character Couplet) művét adták el tavaly a legmagasabb áron, az ügyletre Pekingben, május 22-én került sor. – 1 688 művet adtak el egymillió dollárnál drágábban 2010-hez képest 33%-kal több mű kelt el az egymillió dolláros lélektani határ felett. Nem meglepő, hogy Kína produkálta a legtöbb milliomos művet, szám szerint 774-et. Hong Kongban kétszer több millió-pluszos ügyletet kötöttek, mint az egész eurózónában. – A tételek 69%-át 5000 dollárnál olcsóbban vásárolták meg Az elmúlt tíz évben csak két évben, 2007-ben és 2008-ban volt ez a ráta alacsonyabb a „még elfogadható” 70%-nál. 2009-ben és 2010-ben ez az arány 74% volt. – 41,4%: Ázsia részesedése a világ műkincspiacában Kína műpiaci bevételei 49%-ot nőttek tavaly, de más ázsiai országok is fejlődtek: Szingapúr például 22%-kal, Indonézia pedig 39%-kal.
Az európai adósságválság miatt sok galéria kénytelen volt bezárni kapuit, és a teljes helyi műkincspiac erőteljes bizalomvesztést szenvedett el, követve a tőzsdei mutatók hanyatlását. Az év második felére a képzőművészeti piac újra lendületet vett, hála több ragyogó eredménnyel záruló aukciónak, kiállításnak. Ezzel párhuzamosan az amerikai dollár gyengülése vonzóvá tette az amerikai piacot az európai és az ázsiai vásárlók számára is. A pénzügyi piaci zavarok és az egyre terjedő adósságválság számos befektetőt kényszerített arra, hogy a művészetbe menekítse vagyonát. Annak ellenére tehát, hogy 2011-ben a nyugati világ gazdasága éppen csak evickélt, a műtárgyak értékesítése történelmi rekordokat döntött. Az éves globális műkincs-bevétel 11,57 milliárd dollárt tett ki, 2 milliárddal meghaladva a 2010-es értéket, amely addig az évtized csúcsteljesítményének számított. És ez nem csak a kínai piac 49%-os bővülésének tudható be: a teljes globális piac növekedett, beleértve az európait is. A brit piac 24%-ot, (2,24 milliárd dollár 2011-ben szemben az 1,81 milliárddal 2010-ben), a francia 9%-ot, (521 millió dollár 2011-ben és 478 millió dollár 2010-ben), a német pedig 23%-ot (213,9 millió/174 millió) erősödött. A top 5-ben egyedül a 2,72 milliárd dolláros amerikai piac zsugorodott 3%-ot.
Világszinten összesen 1 675 műtárgyat adtak el egymillió dolláros ár fölött, közülük 59 több mint 10 millió dollárért kelt el.
Kína az igazi sztár
A 2011-es év bebiztosította Kína domináns pozícióját a világ műpiacán. Az ázsiai gyűjtők pénzügyi jóléte lehetővé tette, hogy az árak akkorára szökjenek, mint sehol máshol a világon. Kína így már a második éve piacvezető a műkincsek eladásában. Pedig ide csak a tranzakciók 10,8%-a köthető, szemben az USA 15%-ával, viszont bevételei az egész európai kétszeresét teszik ki.
Top 10 művész, éves aukciós bevételek szerint
1. Chang Dai-chien (Zhang Daqian) (1899-1983) – $550m2. Csi Paj-si (Qi Baishi) (1864-1957) – $510m3. Andy Warhol (1928-1987) – $325m4. Pablo Picasso (1881-1973) – $315m5. Hszü Pej-hung (Xu Beihong) (1895-1953) – $220m6. Vu Kuan-csung (Wu Guanzhong) (1919-2010) – $212m7. Fu Paosi (Baoshi) (1904-1965) – $198m8. Gerhard Richter (1932) – $175m9. Francis Bacon (1909-1992) – $129m10. Li Keran (1907-1989) – $115m
Kína a globális műkincspiaci bevétel 41,4%-át, a Top 10 művészből hatot, a Top 10 aukciós városból pedig ötöt tudhat magáénak. Az Egyesült Államok 2,72 milliárd dolláros bevétele 23,5%-os piacrészesedéshez és a második helyhez volt elegendő 2011-ben. Az Egyesült Királyság 2010-hez hasonlóan tavaly is a harmadik helyet foglalta el 2,24 milliárd dollárral és 19,3%-os részesedéssel, Franciaország pedig a negyedik lett 521 millió dollárral (4,5%).
Műgyűjtő metropoliszok
Peking tekinthető a globális műkincs kereskedelmi központjának: a tavalyi éves bevétele 3,17 milliárd dollár volt, ami a globális összbevétel 27%-át teszi ki. A második gócpont New York 2,593 milliárd dollárral, majd London következik 2,214 milliárddal. Hong Kong 796 millió dollárral a negyedik helyre kapaszkodott – itt bonyolítják le a világ műkincskereskedelmének 7%-át. Ez utóbbi azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a nagyhalak számára igazán vonzó célponttá vált az utóbbi években. Számos előnyt kínál a nemzetközi műtárgy-kereskedelemhez: adómentes import-export, szigorú banki titoktartás, a pekinginél és a sanghajinál liberálisabb szabályozási rendszer. Emellett földrajzi elhelyezkedése miatt stratégiailag fontos helyszínné vált, hiszen könnyen át lehet látni a teljes délkelet-csendes-óceáni térséget, és meg lehet látogatni az ausztráliai, koreai, tajvani és japán gyűjtőket. Számos nyugati galéria hozott létre Hong Kongban is kirendeltséget.
Egyébként Peking és Hong Kong után három másik kínai város is szerepel a tíz legnagyobb műkincs-metropolisz között: Sanghaj 374 millió dollárral, Hangzhou (Hangcsou) 185 millióval és Jinan (Csinan) 116 millióval.
Modernkori művészet: a 2011-es piac húzóága
Tavaly egyértelműen a modernkori művek voltak a legkeresettebbek: ezekből tízszer több fogyott, mint az 1800 előttről származó művekből, emellett pedig ez a szegmens is hozta a legtöbb bevételt. 2011-ben összesen 164 ezer modern értéktárgyat vásároltak meg, 6,067 milliárd dollárt értékben. Ez a teljes piac 52,4%-át fedte le.
Bármilyen meglepő, itt is Kína dominál, az ágazatból származó bevétel közel fele itt keletkezett. A tíz legynyereségesebb művész rangsorában az első kettő kínai volt. Az egyszeri aukciós bevételek terén Csi Paj-si (Qi Baishi) kínai művész Eagle Standing on Pine Tree with Four-character Couplet in Seal Script című alkotása vitte tavaly a prímet: 57,2 millió dollárért kelt el. Chang Dai-chien (Zhang Daqian) munkái összesen 550 millió dollár értékben cseréltek gazdát, az ő legnagyobb dobása egy 21,8 millió dolláros vásár volt ( Lotus and Mandarin Ducks ) május 31-én. A kínaiak után a legjobb eredményeket Pablo Picasso , Gustav Klimt , Egon Schiele , Claude Monet , Maurice de Vlaminck és Salvador Dali művei produkálták. Picasso La Lecture című festménye 22,5 millió angol fontért kelt el februárban. Ez volt a művész legjobb éves eredménye, és a világ hetedik legmagasabb licitje. Az 1800 előtti művek piaca megduplázódott az elmúlt két évben. Kína itt is piacvezető 704 millió dolláros éves bevétellel, szemben a brit 248 millió dollárral, az amerikai 128 millióval és a francia 46 millióval. Ebben a szegmensben Wang Meng volt a nyerő a Yuan dinasztiából, akinek a Zhi Chuan Moving to Mountain című alkotásáért 54 millió dollárt fizettek a Poly International aukciósháznál. A második legnagyobb egyszeri bevételt Francesco Guardi műve könyvelhette el, a harmadik pedig George Stubb ( Gimcrack on Newmarket Heath, with a Trainer, Jockey and Stable Lad ) műve volt, amely a Christie’s-nél 32,15 millió dollárért kelt el tavaly júliusban.
Az eladott kortárs művek száma megháromszorozódott az elmúlt tíz évben. Tavaly több mint 41 ezer kortárs művet adtak el világszerte, ez összesen 1,26 milliárd dolláros bevételt generált, szemben a 2001-es 87,7 millió dollárral. Az árak egyelőre még viszonylag alacsonyak: az alkotások 62%-a 5000 dollárnál kisebb áron talált gazdára. Kína ebben a szegmensben is vezet 540 millió dolláros bevétellel, leelőzve az USA 310 millió dolláros forgalmát.
Aukciók az internet korában
Az artprice.com előrejelzése szerint az aukciós termek helyét lassan átveszik az online licitek. Több aukciós ház, köztük a Heffel, a Saffronart, a Christie’s és a Sotheby’s már kialakították az online kereskedési platformjukat, a Christie’s például tavaly a 2010-es évhez képest 29%-os bevételnövekedésről számolt be az online vásáraiból. Az idézett tanulmány szerint az online műkincspiac fejlődése visszafordíthatatlan folyamat, hiszen akármelyik másik piachoz hasonlóan, a trend a leggyorsabb, legolcsóbb, leglikvidebb megoldások felé vezet, ahol az árakat valós időben közlik, a szereplők pedig teljeskörű és átlátható információkhoz jutnak.
Nemsokára beindul a világ első műtárgy tőzsdéje
Luxemburgban kezdheti meg hamarosan működését a világ első műtárgy tőzsdéje, amennyiben a hatóságok is engedélyezik az indulást – derült ki a Deloitte és az ArtTactic Art&Finance elemzéséből. A műtárgyra egyre szélesebb körben tekintenek már befektetési eszközként, ebből kifolyólag olyan piacok alakultak ki, ahol a részleges tulajdont megtestesítő értékpapírokkal lehet kereskedni. Legtöbbjük Kínában működik, azonban szabályozottságuk egyelőre elég hiányos. Jelenleg már több mint 30 alig szabályozott műkincspiac működik az ázsiai országban, amelyek nagy része az elmúlt félévben kezdte meg működését, bár a hatósági tisztító hadjárat miatt valószínűleg számuk csökkenni fog. A sanghaji tőzsdén különböző művészetekkel kapcsolatos tulajdonjogokat képviselő értékpapírokat lehet venni, más tőzsdéken, mint a Tianjin, viszont kizárólag műkincs részvényekkel lehet kereskedni. Ezeken a piacokon általában 10-20 műkincs van bevezetve.A hiányos szabályozottság miatt gyakoriak a visszaélések és a piaci manipulációk. A Tianjin műkincstőzsdén például Bai Gengyan egyik festményének ára pár hónap leforgása alatt 1700%-kal emelkedett, ezután fokozottabb felügyeletet rendeltek el. A luxemburgi SplitArt néven induló műkincs tőzsdén minősített kereskedőkön (leginkább bankokon) keresztül lehet kereskedni műkincsek „részvényeivel”. Ez lehetővé teszi, hogy igen értékes műkincsek áremelkedéséből kisebb tőkével rendelkező befektetők is részesedhessenek. A műkincs árát értékbecslő határozza meg kezdetben, és a műkincs „részvényeit” a műkincs tulajdonosa dobhatja piacra. A piac olyan műtárgy-tulajdonosoknak nyújthat lehetőséget, akik viszonylag rövid időn belül szeretnének pénzhez jutni, vagy csak a műtárgyuk egy részét akarják áruba bocsátani.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!