A privatizálások meg is duplázhatják a román tőzsde kapitalizációját

Králik Lóránd dal, az Országos Tőkepiaci Felügyelet biztosával beszélgettünk a hazai tőzsdék előtt álló kilátásokról, illetve a privatizálásban rejlő lehetőségekről.

2008-ban egy óriási zuhanást lehetett tapasztalni a BVB-n történő kereskedések értékében, majd további enyhe csökkenést/stagnálást a következő években. A 2011-es emelkedés már a válságból való kilábalásnak lehet a jele? Milyen prognózisokkal számolnak az idei évre?

– A Lehmann Brothers bukásával 2008. szeptember 14-én kitörő globális pénzügyi válság azonnal éreztette hatását Romániában is, sőt a fejlődő piacok többségéhez hasonlóan a részvényindexek 2009 márciusáig meredekebben estek, mint a fejlett piacokon. Ez azzal magyarázható, hogy a külföldi befektetők ilyenkor általában kivonulnak a kockázatosabbnak számító, fejlődő piacokról. Nálunk például 2007 szeptembere, az első recessziós hullám és a 2009. márciusi mélypont között a SIF befektetési vállalatok részvényeinek árfolyamát jelző BET-FI index 92%-kal esett vissza. 2009 második fele és 2010 a növekedés időszaka volt, míg 2011-ben egy újabb enyhe recesszió volt érzékelhető a tőkepiacokon, ami elsősorban a görög krízis és a világszerte kibontakozó állami adósságkezelési válság folyománya volt.

Az idei év a vártnál jobban indult, növekedést hozott, ám, hogy mi várható, az nagy mértékben függ a globális tényezőktől: a háborús hangulat alakulásától a Perzsa-Öbölben, a görög, a portugál, az ír, az olasz államadósság rendezésére irányuló megoldások hatásfokától. Sőt, nem utolsósorban az amerikai költségvetés hiányának növekedési ütemétől is.

2010-ről 2011-re a BVB kapitalizációja 26,9 milliárd euróról 19,1 milliárd euróra apadt. A Budapesti Értéktőzsde kapitalizációja ezzel párhuzamosan 20,62 milliárd euróról 14,63 milliárd euróra csökkent. A napi kereskedések átlagértéke a BVB-n mégis jelentősen megnőtt 2010 és 2011 között. Mivel magyarázható ez, tekintve a kapitalizáció csökkenését?

– A Bukaresti Értéktőzsdén a kereskedés tavaly elsősorban a Fondul Proprietatea 2011 januárjában történő bevezetése után élénkült meg, miközben egyes nagy, ám a túl kicsi szabadkézhányad (egy cég részvényeinek nem stratégiai befektetők kezén lévő szelete – szerk. megj.) miatt a kereskedésben jelentéktelennek számító cégek kivonultak a tőzsdéről. Persze nem elhanyagolandó, hogy a részvényárak 2011-ben átlagosan 17%-kal csökkentek. Ez megmagyarázza a két ellentétes előjelű tendenciát a kapitalizációban és a napi kereskedés átlagértékében.

A Budapesti Értéktőzsdén a napi kereskedések átlagértéke 2010-ről 2011-re 30%-kal csökkent, de ez még így is közel hatszorosa a romániai értéknek. Mivel magyarázható ez az eltérés a két tőzsde között, miközben a kapitalizáció Romániában magasabb, mint Magyarországon?

– Az előző kérdésre is visszautalva: a tőzsdei kapitalizáció nem a legpontosabb mérőeszköz egy értékpapírpiac fejlettségi fokának megítélésére. Léteznek ugyanis olyan szerkezeti sajátosságok, amelyek magyarázatot tudnak adni két piac közötti eltérésre, illetve az egyazon piacon belül zajló folyamatokra. Ami a román és magyar tőkepiac összehasonlítását illeti, itt komoly strukturális különbségek léteznek. A magyar vállalatoknak, köztük a Budapesti Értéktőzsde blue chipjeinek (MOL, OTP, Richter, Egis) nagyon nagy a szabadkézhányaduk, míg a román értéktőzsde BET indexében szereplő blue chipek esetében csak a Transilvania Bank esetében nagy a részvényesek szóródása. Ez meghatározza, hogy mennyi részvény kerül be a napi kereskedésbe.

Persze egyesek felvethetik, hogy az öt – a privatizáció során – létrejött regionális befektetési alap (SIF) és a Fondul Proprietatea óriási szabadkézhányadot biztosít, s így befolyásolja a kereskedés volumenét. Tény, hogy ez utóbbi részvények nagyon likvidnek számítanak, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy valamennyien közép- és hosszútávra befektető vállalatok, amelyek a rendelkezésükre álló összeg legnagyobb részét maguk is tőzsdén jegyzett, jó mutatókkal rendelkező vállalatokba fektetik, így gyakorlatilag kivonják azok részvényeit a napi forgalomból.

A BVB-n a kereskedések 90,57%-ában részvények cserélnek gazdák. Melyek a legnépszerűbb részvények a BVB-n?

– A legtöbbet a BET és BET-FI részvénykosárban szereplő részvényekkel kereskednek. A BVB blue chipjei közül népszerű a két nagy bank részvénye (Transilvania Bank és BRD), az energetikai cégeké, mint a Petrom, Transelectrica, Transgaz, valamint a vegyipariak közül a marosvásárhelyi Azomures. A BET-FI részvénykosárban szereplő hat részvény, az öt SIF és a Fondul Proprietatea igen keresettek, ők a napi kereskedési érték mintegy 70%-át adják.

Minek köszönhető az, hogy a Tőkepiaci Felügyelet nyilvántartásába vett brókercégek 88%-a Nagy-Britanniából származik?

– A Tőkepiaci Felügyeletnél bejegyzett brókercégek száma jelenleg 49, míg a nyilvántartásunkban 1420 külföldi útlevéllel rendelkező brókercég szerepel. A különbség, hogy az előbbiek a hatóságunk által közvetlenül felügyelt brókercégek, utóbbiak pedig az úgynevezett útlevéllel érkező, ám az útlevelet kiállító uniós testvérhatóság által felügyelt brókercégek. Ez utóbbiak 88%-a valóban angol útlevéllel érkezett, de jelentős részük igazából amerikai érdekeltségű. Az amerikai cégek számára ugyanis sokkal előnyösebb, hogy az Európai Unió területén, többnyire Nagy Britanniában létrehozott leányvállalatukon keresztül kereskedjenek uniós vállalatok részvényeivel, mert így ki tudják használni az unión belüli szabad szolgáltatás- és tőkeáramlás által biztosított kedvezményeket. Egyúttal megerősödött a brit brókerek érdeklődése Románia iránt is, főleg a Fondul Proprietatea tavalyi tőzsdei bevezetése után, ugyanis az FP eszközeit kezelő Franklin Templeton komoly súllyal rendelkezik Londonban.

Milyen határidős termékekkel kereskednek a befektetők a BVB-n? Miért nem nagyobb ennek az aránya, és miért a SIBEX-re koncentrálódik a határidős kereskedelem?

– A határidős termékek többsége részvényalapú határidős termék, de népszerű, főleg a Szebeni Tőzsdén a részvényindexre (Dow Jones), vagy az aranyra épített származékos termék is. Valójában az 1995-ben alapított Szebeni Árutőzsde tekinthető hagyományos derivatív piacnak, amely 2010-ben kiegészült egy értéktőzsdei szekcióval. Ez az európai határidős piacok sorában a kilencedik legnagyobb, nyitvatartási idejét tekintve pedig a leghosszabb ideig nyitva tartó egész Európában, hiszen gyakorlatilag „bevárja” az amerikai piacok zárását is. A Bukaresti Értéktőzsde mellett működő határidős piac csak két éve jött létre, forgalma még mindig elég alacsony.

Mit kellene ahhoz tenni, hogy a BVB-n is fejlődjön a határidős tőzsdei kereskedés?

– Ez gyakorlatilag a BVB üzletpolitikájától, illetve a kereskedési szokásoktól függ. Tudni kell, hogy Bukarestben a határidős piac létrehozása egy konkurenciára utaló válaszlépés volt, miután a Szebeni Tőzsde is nyitott az azonnali piac irányába, amely korábban pedig a BVB „monopóliumának” számított. A két tőzsde közötti konkurencia azután vált igazán érzékelhetővé, miután megszakadtak a BVB és a Sibex fúziójára vonatkozó érdemi tárgyalások.

Minek köszönhető, hogy míg a szabályozott piacon a kibocsátók száma enyhén növekszik, a Rasdaqon 2002-től 2011-ig folyamatosan csökkent a jegyzett cégek száma?

– A tőzsdére lépő új vállalatok, amelyek már nem a tömegprivatizáció „termékei”, természetesen a szabályozott piacot célozzák meg. Ezen kívül mintegy kéttucatnyi a Rasdaq piacon jegyzett vállalat számára előrelépés volt, hogy felkerülhettek az elit kategóriába, a szabályozott piacra. A Rasdaqon sok életképtelen, vagy nagyon kis kapitalizációjú cég is volt, ezek közül sokat felszámoltak, mások egyesültek, vagy mivel nem teljesítették a minimális kereskedésre vonatkozó feltételeket, a kilépést nem támogató kisebbségi részvényesek kivásárlásával (egy vagyonbecslő által, a cég eszközeinek figyelembe vételével megállapított méltányos árat fizetve a részvényekért) kiléphettek a piacról és zárt vállalattá nyilváníthatták magukat.

Így tizenöt év alatt a Rasdaqon levő cégek száma mintegy 80%-kal csökkent, míg az elmúlt öt évben a Rasdaq piacról a BVB-re átlépő vállalatok miatt, a szabályozott piacon jegyzett kibocsátók száma pedig folyamatosan emelkedik.

Mit várnak az állami vállalatok privatizálásától? Mennyire lendítheti meg a tőzsdei aktivitást/likviditást/bizalmat?

– Nagy reményeket fűzünk elsősorban az energetikai cégek privatizációjához. Ezek akár meg is duplázhatják a tőzsdei kapitalizációt, de a kereskedés volumenét is, még akkor is, ha csak 10-20%-os részvénypakettekről van szó. A Transelectica márciusi másodlagos részvénykibocsátásának sikere, az 57%-os túljegyzés derűlátásra ad okot. Óriási a várakozás a másik másodlagos részvénykibocsátás (Transgaz) kapcsán, de hasonlóan érdeklődés kíséri a Romgaz gázkitermelő vállalat a következő hetekben induló elsődleges kibocsátását (IPO) is. További IPO-k is várhatóak a következő hónapokban, mint a Hidroelectrica vízierőműveket működtető cégé, a Nuclearlectrica atomerőműé, vagy a három, még nem privatizált regionális áramszolgáltatóé, az Electrica Transilvania Nordé, az Electrica Transilvania Sudé és az Electrica Muntenia Nordé. Nem értek egyet azzal, éppen a napokban a sajtóban megjelent véleménnyel, miszerint lekéstük az energetikai cégek privatizációjának a rajtját. Szerintem az állam most tudja jó áron a tőzsdén keresztül értékesíteni az energetikai nagyvállalatokban meglévő részvénypaketteit.

Ami a másik két beharangozott IPO-t illeti, a Tarom légiközlekedséi vállalatét és a német-görög OTE-csoport által ellenőrzött Romtelecomét, itt a privatizációs bizottságoknak nagyon körültekintően kell eljárniuk, hogy a megfelelő pillanatban vigyék tőzsdére a két cég részvényeit, nehogy egy sikertelen privatizáció károsan befolyásolja az energetikai vállalatok részleges magánosítását.

Csütörtöktől amerikai nagyvállalatok részvényeit is meg lehet vásárolni a BVB-n is. Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel?

– Az amerikai nagyvállalatok első csoportja április 18-án került a BVB multilaterális kereskedési rendszerének, ATS-ének platformjára. Az első szakaszban öt amerikai nagyvállalat részvényeivel lehet a Bukaresti Értéktőzsdén is kereskedni: Google, Apple, Intel, Bank of America és Visa. Az ATS platformon már eddig is lehetett kereskedni uniós nagyvállalatok részvényeivel, mint a német Adidas sportszergyártó, a Bayer gyógyszergyár, a Daimler Benz gépkocsigyártó, a Deutsche Telekom távközlési vállalat, vagy a francia L`Oreal kozmetikumgyártó, a Danone tejfeldogozó, a Christian Dior illatszergyártó, sőt a holland Heineken sörgyár. Az ATS-en való kereskedés pont úgy működik, mint a szabályozott piacon, vagy a Rasdaqon: az ügyfélnek egy brókercéget kell keresnie, ott számlát nyitnia és letétbe elhelyezni a vásárolandó részvények ellenértékét. Utána már csak a vásárlási megbízással kell foglalkoznia és néhány perc múlva akár a Visa, vagy a Heineken részvényesének mondhatja magát. Az újdonság, hogy most már ezért nem kell külföldre utaznia, vagy határokon átnyúló szolgáltatásokat biztosító bizományos cégeket keresnie. Ezek nem csak költségesebbek, de bonyolultabb ügyintézést is jelentenek, s a részvényes sokszor csak nehezen tudja egyes tulajdonosi jogait érvényesíteni.